x

Ripka Gergely

Finom borokkal a Mának élve, 7 éve

Tisztán és világosan nagy borok Tar Ferinél

Köztudott, hogy ha Pesten járok, és megtehetem, akkor Tar Ferinél, a Carpe Diem borbárba örömmel térek be, kiváltképp, ha valami izgi tematikus este van. Jó érzés tudni, hogy ez a hely immár három esztendeje nyújt teret azok számára, akik eddig megszerzett boros tapasztalataikat elmélyítenék olyan egyedi szelekció és borsorok mentén, melyet egy szakavatott személy válogatott össze immár hét évnyi finewines praktizálásból merítve. Isten éltesse Feri és Li borszentélyét. Számomra egyértelműen kultikus és hiánypótló pontja, jelensége a magyar borkultúrának. A helyzet az, hogy lassan szinte minden egyes kóstolójukban érzem az Év Borélménye faktort (különösen, ha rieslingekről van szó), de alighanem ez a szülinapi sor igazán túlszárnyal bármit... Egy valamivel lettem volna talán boldogabb: ha mondjuk láthattam volna a sorbban egy olyan magyar (száraz) bort, ami képes lett volna megugrani ezt a magas lécet, de alighanem érthető a hazaiak távolmaradása ebből a masszív mezőnyből:

Jacquesson Corne Bautray 2005.*

Hordós erjesztés, hordós érlelés az alapbornál. Elképesztő mély, nugátos illattal kezd, aztán jönnek a gyümölcsök is szépen: zöldalma, lime, szép palackbuké és egy kis diósba hajló érett tónus, kenyérhéj, diszkrét sóssággal. Krémes íz, hosszúság és egyszerre kerekség jellemzi a kortyot. Nagyon finom és moderált bubik, némi érettséggel, kis kesernyével, kitartó száraz lecsengéssel zárva. Gyönyörű állapotban van (meg tudom érteni, hogy Feri kitart a pezsgőpince mellett). 7

 

Markus Huber GV Berg 2013.*

Treisenthal kis osztrák borvidék Wachautól délnyugatra, ebben a mezőnyben pedig házigazdánk évek óta Hubert tekinti a veltelini-etalonnak. Mészkő. Érdekes, hogy mostanában az az érzésem, hogy a veltelini is kiváltképp hajlamos a palackos éréssel felvenni a rajnainál oly tipikus, közismert petrolt. Közben kortalanul friss citrusok, finom érettség, álomszép fehérbor illat, még mindig rengeteg primer árnyalattal. Penge, feszes, nagyon fókuszált korty, sok roppanó citrussal és más friss gyümölccsel, miközben osztrák borokhoz képest hihetetlen telt és komplex. Hosszú, virgonc és mindvégig tartalmas bor, olajos magokat idéző lecsengéssel. Most van igazán szép formában. Erősen belekeztünk. 7+

 

Polz Hochgrassnitzberg 2015

Steiermark. Virágos, fiatalos, friss, primer buké. Florális, herbális, illatos, fűszeres és sós lesz, ahogy szellőzik. Ha egy képzeletbeli színskálán kéne bejelölni a bor illatát, akkor a fehér felé húznám be. Feszes és szárító korty, sőt van benne egy kis tapadós cser is, mely összehúz, kicsit növényi, vágottfüves jelleget kölcsönöz a bornak, egyesek sauvignonosságot kiáltottak. Kicsit talán vad és fiatal még, s ebben a fehér sorban nem volt könnyű dolga. 6+

 

Georg Breuer Nonnenberg Monopole 2010.*

Rheingau. Ha az osztrák bort fehér színnel írtam le, akkor itt nagyon szépen kijött, hogy a német rieslingek mennyire inkább a sárga színnel jellemezhetők ezzel az analógiával. Ez a bor ilyen tekintetben tipikusan németes, nagyon narancsos, buja, telt, és nem utolsó sorban kristálytiszta. Ízben is bevált mindent, amit ígér: eltéveszthetetlen feszes, electrifying savak, lédús citrusok, szárító lime, frissesség, fiatalosság. Csodát tudna tenni itt pár grammal több cukor és kedvesség, így egy kissé csontos és szikár. (Aztán meglehet, hogy emiatt fog gyorsabban öregedni is.) Most így is erős 7

 

Heymann Löwenstein Schieferterrassen Reserve Magnum 2010.**

A néhai riesling.hu választékának egyik sztárja következett. Narancsos, sárgás színek jellemzőek itt is orrban. Barack, trópusi gyümölcsök, döbbenet, hogy mindez szinte aszúkra emlékeztetően mélyen. Eszméletlen illat és koncentráció árad belőle. Elsőre vastagabb, teltebb, de elegánsan palackérettebb is a Breuer után. Aztán jön egy penge sav-attack, ami elvágja a kortyot, lemossa a gyönyörű édeskés jegyeket. Hosszú íz, mély, koncentrált, felejthetetlen. 8

 

Ogier Condrieu Combe de Malleval Vielles Vignes 2016.*

Tiszta Viognier. Obligát virágos fajtajelleg, de fiatalos, elegáns hűvös tapintással. Kerek, zamatos, bukés íz. Hosszú, komplex, sűrű szövetű, szép fahordóhasználat, elegancia és fehérhúsú őszibarack valósággal tobzódik benne. Remek, széles, gömbölyű korty. Nagyon szerettem, még a rieslingek után is gyönyörű volt. 7+

 

Argyle Nuthouse Chardonnay 2008

Feri egy régebbi korszakából maradt az utókorra, felbontottuk hát ezt is. 100 % dijon-i klón Oregonban. Diszkrét, visszafogott, de újvilágisan mély, vaníliás chardonnay jegyek. Ízben is fajtajellegesen visszafogott, enyhe, aztán a korty közepétől szélesedik, közepes hosszal véget érve. Szép hordó itt is, de ebben a sorban eléggé egydimenziós és egyszerű bor. Erős 6

 

Bruno Paillard NPU 2002.*

A kereskedő másik szíve csücske Champagne-ból. 11 évet volt seprőn, hogy aztán tavaly októberben kerüljön a piacra, tehát extra érlelt Champagne. Kétharmada Chardonnay, a többi Pinot noir, 100 % Grand cru. Csodás champagne-i érettség, palackbuké jellemzi illatát. Ugyanannyira fiatalos, amennyire érett. Meglepő lendület, erőteljes bubik, érett ízekkel kiegészülő komoly szerkezetet mutat. Csíp kicsit a CO2, szárító lecsengéssel, birósos, kesernyés végszóval. Nem tudnám megmondani ebből, merre fog tovább alakulni palackban, de nagyon érdekelne. 7

 

Terre Nere San Lorenzo Etna Rosso 2016.*

Az üzelttárs, Li volt, aki ezt a pincét behozta a választékba. Halványabb szín. Tiszta gyümölcsbomba illat, szuperérett, délies piros bogyósokkal. Ribizli, málna, eper, olaszos köntösbe burkolva. Sűrű, szárító, tapadó tanninnal. Hosszú és vastag, telt korty. Tüzesség, bőrös jegyek, nagy test, fiatal struktúra, kicsit még húz a végén, de nagyon finomak, jólesőek gyümölcsei. Imádtam ezt is. 7

 

Olivier Bernstein Bonnes Mares Grand cru 2011.*

Tipikus dohányfüst, érett, szivarfüstös burgundiság, humidorral. A gyümölcsök csak lassan bújnak elő...hagyjunk neki időt. A korty mérhetetlenül fókuszált, szárító, széles és komplex élmény. Gomba, viszonylag nagy test, hosszú íz szép szárítással és a pince 11-eseinél máskor is tapasztalt kis bakelites mellékzöngével zárulva. Minden bizonnyal nagyon fiatal még. 7

 

St. Cosmé Le Claux Gigondas 2012.**

Bizony vannak borászatok, amikért külön is hálásak lehetünk finewines.hu-nak. Közéjük sorolhatjuk bátran ezt a dél-rhone-i klasszist is. 150 éves Grenache tőkék bora. Tejszínes cappuccino, sötét színek, feketeség, sonka, bőr, animalitás. Vastag, koncentrált, sűrű szövetű vörösbor. Szép tapadás és szárítás, gyönyörű szép anyag, tanítani kéne (ha lehetne), nincs is igazán mit ragozni ezen: 8

 

Ogier Cote Rotie Magnum 2012.**

Szép, mély illat, sonka, bőr, animalitás, grafit. Mindez nagyon európai syrah tálalással. Sűrű, telt, elképesztően hosszú, komplex korty. Kifinomult, gazdag bor, szélesség, sok bőrös jegy, de talán nem túlzás kimondani: egyik legszebb syrah-élményem ever. Csupa óvilág ízben is, sűrű kortyközép, és mindez még nagyon fiatal formában. Katartikus élmény ez is. 7+

 

Mills Reef ONE 2006.*

Új-Zéland, Hawkes Bay. Syrah alapú házasítás bordói fajtákkal kiegészülve. Sűrű, újvilágias illat magas koncentráció, szép animalitás, fa. Mély, vastag test, hosszúság, bőr, de szálazhatatlanul egyben mozog az egész bor szájban (ahogy ez Új-Zélandnál egyébként már egyáltalán nem lep meg). Komplex és sűrű ez is, édeskés tónussal, mindene sok, de mégis remek az összhang. Érdekes volt együtt kóstolni a Cote Rotie-val. 6+/7

 

Vajra Barolo Bricco delle Viole Magnum 2009.**

Negro cukorka, és igazán mély, fekete aromatika. Összehúzó savak, aztán poros tannin, olyan szárítással, ahogyan szárítani csak Barolo tud. Mégis csodaszép, ahogyan nyílik a korty a szájban. Felejthetetlen, óriási bor, mely biztosan minden évtizeddel szebb és szebb lesz. Így is, most 8

 

Chateau Pichon Loungeville 1995

Némileg csalódást keltő élmény, de azért ettől még sírva nem fakadtunk: a halandó ember örül, hogy egyáltalán közel kerülhet ilyesmikhez. Ám mára az animalitás bizony ráült a bor erényeire. Minden nemessége ellenére is a bőr és az istálló a főszereplők orrban. A korty viszont máig nagyon él, telt, a savak mozgékonyak, vitálisak, szárítanak. Az az érzésem mégis, mintha a hosszából is veszített volna, és mondjuk 5-10 éve sokkal szebb formában lehetett... 6

 

Krug Grande Cuvée.***

Köztudottan Feri egyik kedvence a jellegzetesen hordós alapborral dolgozó Krug, a szakik nagy champagne-favoritja. Kortalan, szinte fiatalos illat, nemesség árad belőle, keksz és friss briós (illetve van benne egy fajta egyedi habosérzet orrban). Szép széles ízek. Sok bubi, de olyan integrált jelleggel érkeznek a kortyban, hogy azt szavakkal leírni is nehéz. Reneteg finom gyümölcse is van. Tökéletes, emelkedett, csodás briósos, kenyeres íz. Kifinomult szerkezet, leheletfinom savak. Felejthetetlen. 8+

X

Ripka Gergely

Mire számítsunk Tokajban 2023-ból?

***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs

Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk.  Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!

Tovább

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább