X

2011

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

Dobogó Furmint: 2023-2003

20 tokaji évjárat portréja szárazban

Mindig értékelem, ha egy pince szép csendben, különösebb hivalkodások nélkül teszi a dolgát, és közben hű az elveihez is. Hegyaljáról több példát is lehetne hozni azokból, akik így dolgoznak. A Dobógó például soha nem akarta túldobogni az elmúlt évtizedekben a borvidék (elég tompa) alapzaját. Korai aszúikért rajongtam, és keveset beszélünk róla, de a TokajDry műfajban is a pionírok közt voltak. A Dobogó Furmint ugyanis 2003 óta minden évben elkészül! És soha nem akar több lenni, mint ami: egy korrekt árú alap száraz tokaji bor, ami megéri az árát. A legutóbbi hasonló vertikális napján (2018 ősz) Fiáth Attila emlékezetes facebookos kirohanása azt a harsány kritikát fogalmazta meg a tokaji furmintról, hogy úgy érik, mint Barbara Streisand. Azt nem állítom én sem, hogy minden furmint eszményi módon fejlődne a palackban, de pont azért tanulságosak az ilyen retrospektív kóstolások, mert megmutatják, melyik évjáratban mire képes a fajta, a termőhely, a borász, és szépen kirajzolódnak a különbségek, korlátaink, hogy tudniillik vannak olyan évjáratok, amikor a furmint lehet igazi csoda szárazban, és vannak évek, amikor sajnos 1-2 év alatt fogyasztandó bort is alig-alig ad. Nincs ebben semmi gond, nem kell szerintem ebbe semmi többet beleképzelni, mert bizony máshol is így megy ez. A Dobogó úgy kezdte el mindennek az értelmezését, hogy egy korrekt alapbort le tudjon tenni a fogyasztó asztalára, lehetőleg minden évben, és pont. Lássuk, melyik években jutottak ebben a munkában 20 év alatt legmesszebb…

Tovább

Ripka Gergely

Dorogi - helyszíni szemle

Megnyugtató, stabil minőség Tarcalról

Vannak azok a borászok, akiknek simán az alaptermészetük és munkájuk nyugalmat áraszt. Dorogi István például nem ült fel a trendekre, borai így is elég jók, hisz bennük, egyediek, és sokat mesélnek a termőhelyről. Nem akar egyik nap a pezsgővel kitűnni, másik nap a narancs borral, egyszerűen magas minőségű száraz és hagyományos édes borokat is képes tisztességesen elkészíteni. Az ehhez hasonló stabil értékekből pedig sajnos egyre kevesebbet találunk ezen a borvidéken, ahol István elmondása szerint is két három évente újabb nagy, világmegváltó ötletek jönnek, miközben a kisméretű termelők számára ez igen csak labilissá teszi a működést és hosszú távú sikerességet. Pedig rendíthetetlen véleményem, hogy az ilyen és ehhez hasonló kis családi borászatok jelentik a borvidéken a legfontosabb értékeket, amit a leginkább védeni kell. Dorogi Pistinél meg lehet nyugodni Hegyalján: minden értelemben. - Egyrészt a terasza, vendégháza igazi kis eldugott helyszín, ahol (még én is) le tudok kicsit lassulni, másrészt a borok is megnyugtatóan szépek. Lássuk most, hogyan fejlődnek a régebbi évjáratok:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XVI.

Újévi retro buli: kincsvadászat címke nélkül

Olyan sok minden történt az év második felében, hogy a lockdown ihlette vaktesztünk sorozata április óta szünetel! Most megtörjük a csendet és különleges vakkóstolással megyünk tovább. Bár decemberben szoktuk a TokajDry korszak hajnaláról származó oldtimer nagyágyúkat corevinezni (*Királyudvar Úrágya 2000, **Szepsyk, **Bottok, ***Demeter Zoltánok és a többiek), most ez is átcsusszant az új esztendőre. Így ma 2013 vagy annál régebbi évjáratok kerülnek a poharakba, hogy lássuk, hol fejlődnek a “tinédzser” borok a legszebben…

Tovább

Ripka Gergely

Tokaji időgép: 2019-1999

Különleges időutazás aszúkkal

Angol újságíróknak szervezett tokaji túrát a borvidék hegyközségi tanácsa: végre valami igazán pozitív projekt! Az Angliában élő és ténykedő Toronyi Zuzu szervezte meg azt a három napos eseményt, melynek keretén belül a brit zsurnaliszták lehetőséget kaptak, hogy képbe helyeződjenek, hol tart a tokaji furmint, a hárslevelű, a pezsgő vagy éppen az aszú napjainkban. Jómagam a pezsgős és az aszús mesterkurzus levezénylésére kaptam megtisztelő megbízást, amire mondanom se kell, örömmel mondtam igent. 

Tovább

Ripka Gergely

Champagne-i vakáció IV.: Michel Gonet

A következő állomás: Avenue de Champagne (Épernay)

Az első olyan termelő Épernay-ben, akinek nagyon megörültem a neten keresgélve, mivel vasárnap délelőtt, sőt délután is fogad vendégeket (gyanúsan korrekt árképzéssel). Oldalaik tanúsága szerint 1802 óta termesztenek szőlőt, sőt Vignobles Gonet néven csendesbort is készítenek (és ha ez nem lenne elég, még egy csodás vendégházuk is van Épernay Champagne sugárútján, melyről utcaképet ig-videón osztottam meg múlt héten). Amiatt is izgalmas célpont volt, mert 100-150 km távolságból, egészen délről is dolgoznak fel szőlőt, ami számomra teljesen ismeretlen világ. Vajon ezek a területek tényleg annyival gyengébbek, mint az északiak?

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC: **Bott Határi határok nélkül

2015-2009, meglepetésekkel

Március elején volt már egy kóstoló furmintfan nappalijában, ahol 2015-ig visszamentünk az időben a **Bott Határi határait feszegetve. Ezúttal még mélyebbre engedjük a szondákat: a TOKAJMAGIC szeptemberi kiadásában 2009-ig nyúltunk vissza az időben. Mindig elmondom, hogy mennyire szeretek Bott borokat kóstoltatni: egyszerűen nincs okunk félni előtte; jól tudom, hogy a borok rendben lesznek, őszinték és szépek lesznek, ahogy igaz ez azok  készítőire is. Épp ezért minden évben szinte kötelező állomás egy tematikus Bott-sor, ahol ismét rácsodálkozhatunk, mennyire szépen fejlődnek ezek a borok, néha a legmeglepőbb évjáratokból is. A Határi még nem került sorra (a pince Csontosa mindig ellopja a show-t előle), pedig az északabbi termőhelyek közt igazi klasszikussá érett híres termelőinek köszönhetően. Most pótolunk!

Tovább

Ripka Gergely

Chateau Megyer 5 puttonyos tokaji aszú 2011*

Virágpor, kamillavirág, gyógynövények és lekvár. Ízben komplex, vastag, mézes, marmeládosan kesernyés, de tetszik, hogy nem a cukorról szól. Szilvalekvár és kajszidzsem, de még sok élő gyümölcsöt is mutat és szinte friss bor! Hosszú lecsengéssel búcsúzik. Enyhén sauternes-i hangulata van. Szépen érett, egyedi hosszú borélmény, egy történelmi dűlőből.

Tovább

Ripka Gergely

A Nagy Tokaji Szamorodni-egyenlet

Mit kell tudnia egy szép édes bornak?

A Winelovers Wine Awards és Expo utolsó napján egész nap ültetett és sétáló programok várták a hazai és külföldi zsűritagokat. Minden teketóriázás nélkül izgalmas édesekbe ugrottunk fejest a mesterkurzus-teremben: szamorodni reggelire 9:30-tól. Évek óta aktuális a téma, pár hete vakon is próbát tettünk, hogy a mai szamorodnik mennyire szamorodnik vagy épp mennyire szinte aszúk (vö. *Balassa, **Szepsy és ***Demeter Zoltán szamók beltartalmát). Kivonták a tokaji egyenletből a 3 és 4 puttonyost, érezhetően felpörögtek az események a szamó körül. Történelmileg a szegény ember aszúja lenne, amit ma gyakran 190-200-as cukorral mégis nehéz helyén kezelni egy 130-as cukrú 5 puttonyos mellett. Több pincénél mindkét műfaj erősen eltolódott a magasabb cukortartomány felé. Sok tehát az áthallás a két kategória borai közt. Nagyon fontos a szamorodni: ez az a bor, ami minden jegyében hordozza Tokaj gyönyörű édességét, miközben megfizethetőségével a gasztronómiában és a “térítésben” is kulcsszerepe van/lenne a TokajDry és a Tokaji Aszú közti sávban. Nézzük a muníciót és üzeneteket mögötte!

Tovább

Ripka Gergely

PAJZOS 30 - időutazás 5 puttonyosokkal

II/IV: A fontos rendszerváltó nagybirtok idén 30 éves

Folytatódik a sárospataki Pajzos Tokaj 30. Születésnapja. A furmint selection tételekkel a Megyer-dűlőt jártuk körül tavasszal, most nyár elején pedig Harmath Csaba közreműködésével francia sajtok kerültek összekóstolásra 5 puttonyos aszúkkal (ha már francia alapítású tokaji birtok). És micsoda évjáratok kerültek a poharakba, igazi legendás nagy borok: mint a 2006, 2002 vagy épp az 1993-as. Nagy élmény volt a fiatalabbak mellett az idős borokat is megcsodálni, már csak amiatt is, mert a legtöbb külföldi tőkével megindult rendszerváltó birtoknál (amilyen a Pajzos is), az 5 puttonyos lett a zászlós bor, és becsületükre legyen mondva, hogy emellet a száraz boros fordulat (2000) után is hűen kitartottak.

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - **Bott Teleki 2008-2023

Érlelt löszborok tanulságai Tokajból

Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme:

Tovább