X

KADARKA

Ripka Gergely

Gál Tibor Kadarka 2015

Gál Vecától kaptam ajándékba korábban. De nem is (csak) ezért tetszik annyira. Imádom a kadarka színét, illatát, ízét, mindenét. Aztán, ahogy nagybátyámmal hümmögve szürcsölgettük egyik poharat a másik után, szép lassan kiderült, hogy a kadarka-szeretet nálunk családi vonás: neki egy villányi, nekem szekszárdiak, apámnak egy egri jelntettek meghatározó borélményeket. Fajtajelleges illatban tiszta, élénk piros bogyós gyümölcsök, meleg fűszeresség, mindez szertelen fiatalossággal. - Csupa primer jegy szövi át, egyszersmind tetszetős, kívánatos, vidám vörösbor benyomását kelti. Kóstolva is ilyen. Húsos, intenzíven gyümis. Inkább rövidnek mondanám, savakban elég visszafogott (mint mindig), teste is lágyabb. Tehát...olyan kadarkás mindene. Könnyedsége, egyszerűsége lezser és szerethető borrá teszi mégis. Gyümölcsbomba, amit bárhol, bármikor, az év bármely szakában szívesen innék!

Tovább

Ripka Gergely

Eszterbauer Sógor Kadarka 2015

Ha létezik nyárias vörösbor, akkor ez mindenképp az. Nem féljünk behűteni se! A pince kifejezetten híres a jó ár-érték arányú borairól. Színben már nem siller, még nem vörös. Fűszeres, piros gyümölcsös, málnás, szedres, feketeribizlis. Könnyed íz, kis kesernye, sok-sok fűszerrel meghintve. Édes gyümölcsökkel feldíszített filigrán test. Laza, könyed, kozepesen hosszú bor. Karcsú, szinte törékeny alkat, amit kánikulában is jól esik meginni!

Tovább

Ripka Gergely

Gróf Buttler Nagy-Eged Kadarka (félédes) 2007.

A szín bőven nem tükrös, opálos téglás és egy porózus kis kiválás gyanúja ízben is igazolást nyer. De az illat tiszta: piros gyümölcsös, hecsedlilekváros, főtt, kompótos, málnás (hidegen, kitöltés után, aztán rájövök, hogy fölösleges volt behűteni igazából, nem édes borként kell ezt kóstolni). Szellőzve jön egyfajta izgalmas késői szüretesség, némi botritisz, gomba, avar, dohány és csak halványan a korosság.  Izgalmas, sok érett gyümölccsel tűzdelt palackbuké! Ízben eleinte határtalanul zamatos, édes, érett gránátalmás, cseresznyés korty, aztán meglepő savak adnak neki fanyarságot és szárító ízeket. (Porózus kiválás érezhető némely kortyban.) A 15-ös szesz is melenget kissé, és a korty végén megmutatkozik már az érettség néhány csalhatatlan jele. Nincs mese, 10 éves bor, de mégis őrzi még gyümölcseit, szépségét is. Bontás előtt hagyjuk ülepedni talpon a palackot, rendes vörösboros hőmérséklet alatt igyuk (13-15 fok). 6

Tovább

Ripka Gergely

Polgár//40

Egy vérbeli borász visszatekintése az életműre

Sosem találkoztam még Polgár Zoltánnal. De még képen sem láttam, ami azért az internet világában igencsak furcsa. Hiszen mégiscsak a villányi ősbirtokok, nagy öregek egyike. Év borásza is volt, sőt egy másik érámban árultam is a borát. Mit jelentsen akkor ez? – Annyit biztosan, hogy Polgár Zoltán kerüli a felhajtást, nem az a borceleb alkat és ez nekem per pillanat inkább szimpatikus egy olyan korban, amikor egy új borászgeneráció több képviselője kezd átmenni facebook-hősbe: ha épp beborul/kisüt a nap/lemegy a nap a pincénél, muszáj leglább egy instagramos szelfimontázst közölnie.

Tovább

Ripka Gergely

Kádár és borász találkozása

Kádár Hungary: A hordó, ha elegáns

Nyilván rengeteg dologban jók vagyunk, biztos bármilyen sportban azok is lehetünk később, ha elég milliárdot eltapsolunk rá látványosan, de egy dolog már történelmileg is bizonyított. - Kádárhatalom vagyunk. Akármilyen picik is, de tudnunk kell, hogy a zempléni, mecseki, bakonyi, börzsönyi, mátra-hegyvidéki északi, hűvös, sziklás lejőin a világ talán legkiválóbb hordóalapanyaga tenyészik határainkon belül. A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) szálszerkezete, szívóssága és remek csersavösszetétele miatt pár éves, szabad ég alatt történő érleléssel (és nem szárítással) világszerte nagybecsű hordókat ad a borászok nagy örömére.
Magam is büszke birtokosa vagyok egy kádár-végzettségnek és maximális örömmel, tisztelettel csodáltam azokat, akik máig űzik ezt a csodálatos mesterséget. A kézi erőt ugyanis mind a mai napig nem lehet kihagyni a hordóból. Persze itt-ott gépesítették, fejlesztettek a technológián, de a humán-háttér ma is nagyon kell a jó hordóhoz. De milyen is a jó hordó? Azért kezdtem el kádárnak tanulni, mert t
udtam, hogy egész más a jó hordó egy kádárnak és egész más az ideális érlelőeszköz a borásznak. Hogy ki az, aki ezt a drága technológiát, drága terméket gazdaságossági és piacossági szempontok szerint képes közös nevezővel legyártani a két szakma közt? Kalydy András, a 90 %-ban exportra termelő Kádár Hungary Kft hordók közt és borok közt is magabiztosan mozgó vezetője hívott össze borászokat és borszakírókat egy kis közös kóstolgatásra.

Tovább

Ripka Gergely

Amikor Heimann Zoli a Brancsba látogat

Szekszárd Egerben

Egerről nem könnyű írni. Nagy borvidék, sokezer borász-szereplővel (nem is gondolnánk, igaz?). Az sem lehet véletlen, hogy a Borbarát hajdani csapatában forró krumpliként dobálták egymás közt az Eger-felelős szerepkört a zsurnaliszták. Nem is akarom bő lére ereszteni én sem, már csak azért sem, mivel ez a cikk leginkább egy tehetséges, fiatal, megnyerő szekszárdi fiú borairól fog szólni és ezek nem is az ő gondolatai, melyeket leírok! De ennek az eseménynek a kapcsán és máskor is oly sokszor előjön bennem a téma hazafelé autózva, hogy (a jó bor mellett) mi tesz egy borvidéket élhető, felejthetetlen hellyé. - Kell jó étterem, jó kávézó, kell jó pék, kell közösség, kellenek közösségi színterek, kellenek hiteles vezéregyéniségek, kell egy jó borvidéki marketing (történelemmel, termőhelyek bemutatásával, definiált bortípusokkal). Nagyjából ezek. A felsorolás elején van, amiben az országos átlagnál is sokkal jobb és élhetőbb ez a hevesi város. De hogy áll Eger a többivel?

Tovább

Ripka Gergely

Vida-gyorsszemle

Sosem jártam még Vida Péternél. Sőt soha még csak nem is beszéltem vele. Olvastam róla, hogy nagytudású, nagy mesélőkedvvel megáldott borászember, aki egy időben nagyon népszerű volt, aztán (ahogy az egyébként a legtöbb sztárborásszal lenni szokott) kicsit kevesebb reflektorfényt kapott egy idő után. Idő közben jött egy év bortermelője díj is. Most mint kiderült a felszín alatt komoly szakmai és fejlesztési munka folyt, ezért volt viszonylag csendes a piaci jelenlét. A kereskedő jellemzően halkabb szóval szól a piac felé, de Vidáék élnek és jól vannak és a borokat is végre megismerhettem a készítőik, megálmodóik köreiben, ami igazán nagy élmény volt, tényleg. Vida Péter pedig valóban nagytudású, izgalmas borászfigurája hazánknak, akinek konkrét víziók vannak a fejében a borról, a magyar borról, a szekszárdi borról. Tudatosság és alázat van az idősebb és az ifjabb generációban is, és nagyon szépen kiegészítik egymást valahol a megfontolt tapasztaltság és a modern kortárs szemlélet metszéspontjában. Ezeket kóstoltuk a teraszon: 

Tovább

Ripka Gergely

Randevú a Kakasban/#1.

1. rész: A Kadarkák

Hol is kéne kezdődnie a szakmán belüli kommunikációnak? Hagyomány alakult ki a Kakas-dűlőben pár éve. Gervai János (Onyx* - headsommelier) és *Demeter Zoltán közös szervezésében egyre népesebb szakmabeli csapat/baráti kör verődik össze augusztusban, hogy valami kis tematika mentén beszélgessenek, megosszák egymás közt saját tapasztalataikat különféle témákkal kapcsolatban. A nap alaptematikája a kadarka volt, de utána természetesen a környékbeli neves borászok jóvoltából száraz tokajiak is kerültek a poharakba. Közben mesélt a kadarka és a furmint múltjáról Nagy Kornél, történész, jelenéről pedig Kovács Tibor, a Hétszőlő színeiben. Sok téma felszínre került az édesítés betiltásától, a régi és a mai borsajtó szerepein át a bioművelés és a klónkísérletek kérdésköréig. Mindenki tudott és mindenkinek lehetett újat mondani és ez a legjobb az egészben.

Tovább

Ripka Gergely

Szeleshát Kadarka 2013

Alighanem fiatal telepítés (bár a pincénél szinte minden az). Vártam már egy ideje a Szeleshát kadarkáját. És sokat vártam tőle, úgy sejtettem a pincére jellemző dzsemes gyümölcsösség nagyon jól fog állni majd a kadarkájuknak. Intenzív gyufafüstös illat, de ott lappang benne egy pici csatornaszag is sajnos az egyébként tipikus fűszerek mellett. Gyümölcsbomba íz, csupa kedvesség, jó inni, finom bor, csak az illat...

Tovább

Ripka Gergely

St. Andrea A kutyafáját 2012

Színre sokkal halványabb, mint a korábbi években. Beleszaglászva le is lepleződik a tettes: csupa kadarkás fűszert mutat orrban, és primer piros ribizlivel is kényeztet bőséggel. Élénk savérzet, fűszerek, egries hangulat minden részletében, ami autentikusabbá teszi a korábbi turános, alibernet-es, menioire-os kutyáktól. A kadarka egyértelmű hatást gyakorol a borra, bejön.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább