X

FA

Ripka Gergely

•Szepsy Nyúlászó 2007.•••

Váratlan fordulat

Az elmúlt napokban több egyboros poszt is aktuális Szepsy borokról szólt. Az édesek terén sosem volt számomra kétséges, hogy halhatatlan tehetségű borászról van szó, aki fontos mai folyamatok elindítója Tokaj szerencsecsillagának újboli felívelése terén. Két modernebb hangulatú száraz bort is bemutattunk pár napja. Senki ne értsen félre: Szepsy István érdeme a száraz tokajiak és a dűlők bemutatása terén is örökérvényűek, ám az első nagy dobások (2000, 2003...) még merőben más stílus mentén boncolgatták a száraz furmint stílusjegyeit és egy hosszú, fordulatos és kiérlelt, többéves munka van Szepsy mögött mostanra.
A 2006-os és 2007-es évjáratok is fordulópontok voltak: 
nagyjából ekkorra érett be a tokaji száraz boros újhullám. Akkorra már láttunk kiváló évjáratot (2003), hűvösebb aszús évjáratot (2002), esősebb évjáratot (2001/4/5) is, kellő tapasztalattal felvértezve a borászokat, akiknek minden évben csak egyetlen sanszuk van villantani. A mádi dűlők legfontosabbjaiból addigra már készült referenciabor egy vagy több évből. A borászok stílusa és az évjárat persze még mindig meghatározta a borokat, de egyértelmű volt, hogy Tokaj dűlőiben valami rejlik az édes borok univerzumán túl is, amire idehaza és külföldön is elkezdtek figyelni. Az addigi borok közül volt egy, ami puhaságával, mélységével és szépségével mindegyik közül a leginkább lenyűgözött. - Egy bor, mely az első nagy Szepsy-kóstoló alkalmával (Bortársaság, Lánchíd) az én kapcsolatomat is végérvényesen megpecsételte Tokajjal, Szepsyvel, Máddal. Ha Szepsyt hallgatja az ember, hirtelen rengeteg ihlet és inspiráció szállja meg a fejünket. Általa a legkönnyebb megérteni, mitől is különleges ez a borvidék. A véletlen úgy hozta, hogy ismét találkoztam ezzel a bizonyos Nagy Furminttal. Nyúlászó 2007. Tavaly szenteste a drágább Szent Tamás 2007-ből csalódás lett (ahogy több más fülledt Szent Tamás évjárattal is korábban). Nézzük a fele annyiba kerülő Nyúlászó mitől lehet több! 

Tovább

Ripka Gergely

••Demeter Zoltán 12 nap együtt Furmint 2008

Az egyik első kísérlet volt narancsborra, Demeter Zoltán már akkor szeretett kísérletezni. Egyúttal az egyik első nagy kedvencem volt tőle, melyre a 3 csillagot is kiosztottam és ha valamiben, ebben a borban az eltartható furmint überkomplex szent grálját véltem felfedezni 2010-ben. A történet másképp alakult, s legfőképp a furmint körül azóta sem találtuk meg a szent grált (annál több a kérdés).
Aranyló szín. Illatban érett gyümölcsök, kukorica, oxidáció, grillázs, marcipán, krémesség és hordó. Hosszú, krémes, a korty közepe egyébként még mindig ugyanolyan összetett és komplex, mint hét éve. Van benne nagyság, de mégsincs benne kellő elegancia. Az alkohol melege és a fa lenyomja a bor gyümölcseit, melyek annak idején még jelen voltak. Az utóízt egyértelműen eluralja a fa. Savai egyébként vannak, integráltak, lendületet csempésznek a borba, ebben jó volt 2008. Émelyítően dús és nehézkes mégis minden komolysága ellenére. Napokkal a bontás után is sűrű szövetű, de vsz hamarabb kellett volna kibontanom. 

Tovább

Ripka Gergely

Pajzos 25

Fordulatos történet két történelmi termőhelyen

Idén több hőskori pionír pince is ünnepli a negyedévzázados évfordulóját.  Nyáron a szintén francia lendületű Disznókő tartott retropsektív kóstolót. Novemberben a Pajzos-Megyer ünnepelt méltó keretek közt. Kilencvenes évelbeli aszúik az első formabontó újaszúk közt robbantak. Mégis, a ’92- utáni Pajzos az egyik legzavarosabb történet a borvidék messzi északi felén. Egy dolog alapítani egy birtokot a rendszerváltás utáni Hegyalján és egy másik dolog mozgásban tartani a bárkát a viharos, háborgó tengeren. Francia alapítók, rengeteg birtokigazgató és borász váltotta egymást, hogy mostanra Laurent Comas irányítsa a birtokot. A tehetséges Bai Istvánt két fiatal sváb srác váltotta nem rég: Espák Pali, szőlész és Naár Ferenc, borász. Így hárman alakítják a jelenkori stílusát a pincének.

Tovább

Ripka Gergely

Barcza Bálint – gyorsszemle

Egy misztikus borvidék csendes borásza

A fiatal Barcza Bálinttal évekkel ezelőtt találkoztam. Amolyan klasszikus borvidéki mese: az ember céltalan idillben sétálgat a napsütötte hegyen és belebotlik egy borászba, aki épp a szokott módon tesz-vesz a pince körül és mint jó gazda, beinvitálja a vándort egy pohár borra, amiből aztán kettő lesz, majd egy hármadiknak a története is beleszövődik a délutánba. Csakhamar kiderült, hogy mi már egy egész más munkakapcsolatból kifolyólag találkoztunk boros körökben, aztán a következő percben már a szőlőben vagyunk, a bazaltorgonák alatt. De aki volt már éjszakai pincetúrán a Somlón, az pontosan tudja, miről beszélek, s azt is, hogy a szunnyadó tűzhányó mennyire misztikus hely. - Pillanatok alatt képes átváltozni. Napsütötte vulkánból, zord és sötét hely lesz belőle a természet szeszélyéből. A komoran elsötétült hegy fekete köveit csak a villámok világítják meg, amúgy nincs vezetékes víz és már eleve annyira valószerűtlenné teszi a helyet, ahogy kiemelkedik a semmiből, a síkságból, eszményi panorámát tárva a látogató szemei elé, ahogy a síkság túlfelén a Balaton tanúhegyeit csodálhatjuk meg.... Megmagyaráthatatlan: ekkora egyéniséggel hogy nem lett még világsiker ebből a termőhelyből.

Tovább

Ripka Gergely

Polgár//40

Egy vérbeli borász visszatekintése az életműre

Sosem találkoztam még Polgár Zoltánnal. De még képen sem láttam, ami azért az internet világában igencsak furcsa. Hiszen mégiscsak a villányi ősbirtokok, nagy öregek egyike. Év borásza is volt, sőt egy másik érámban árultam is a borát. Mit jelentsen akkor ez? – Annyit biztosan, hogy Polgár Zoltán kerüli a felhajtást, nem az a borceleb alkat és ez nekem per pillanat inkább szimpatikus egy olyan korban, amikor egy új borászgeneráció több képviselője kezd átmenni facebook-hősbe: ha épp beborul/kisüt a nap/lemegy a nap a pincénél, muszáj leglább egy instagramos szelfimontázst közölnie.

Tovább

Ripka Gergely

A Chardonnay-titok nyomában

Herczeg Ágnes MasterTasting//1.

Tegyük is rögtön helyre a poszt legnagyobb bulvár-faktorát: igen, Herczeg Ági ismét indul az MW posztért. Ez lesz a második próbálkozás. Gőzerővel készül a gyakorlati vizsgára. - Új brit mentor mellett egy maroknyi magyar szakmabelit invitált meg, hogy hétfőnként kóstoljunk együtt vakon, amivel tanulhat, fejlődhet bárki, aki beszáll. Számomra is különleges élmény belelátni abba, hogyan készül, trenírozza magát valaki, aki hasonló titulusra készül. Íme az első óra tananyaga és a leckék.

Tovább

Ripka Gergely

Kádár és borász találkozása

Kádár Hungary: A hordó, ha elegáns

Nyilván rengeteg dologban jók vagyunk, biztos bármilyen sportban azok is lehetünk később, ha elég milliárdot eltapsolunk rá látványosan, de egy dolog már történelmileg is bizonyított. - Kádárhatalom vagyunk. Akármilyen picik is, de tudnunk kell, hogy a zempléni, mecseki, bakonyi, börzsönyi, mátra-hegyvidéki északi, hűvös, sziklás lejőin a világ talán legkiválóbb hordóalapanyaga tenyészik határainkon belül. A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) szálszerkezete, szívóssága és remek csersavösszetétele miatt pár éves, szabad ég alatt történő érleléssel (és nem szárítással) világszerte nagybecsű hordókat ad a borászok nagy örömére.
Magam is büszke birtokosa vagyok egy kádár-végzettségnek és maximális örömmel, tisztelettel csodáltam azokat, akik máig űzik ezt a csodálatos mesterséget. A kézi erőt ugyanis mind a mai napig nem lehet kihagyni a hordóból. Persze itt-ott gépesítették, fejlesztettek a technológián, de a humán-háttér ma is nagyon kell a jó hordóhoz. De milyen is a jó hordó? Azért kezdtem el kádárnak tanulni, mert t
udtam, hogy egész más a jó hordó egy kádárnak és egész más az ideális érlelőeszköz a borásznak. Hogy ki az, aki ezt a drága technológiát, drága terméket gazdaságossági és piacossági szempontok szerint képes közös nevezővel legyártani a két szakma közt? Kalydy András, a 90 %-ban exportra termelő Kádár Hungary Kft hordók közt és borok közt is magabiztosan mozgó vezetője hívott össze borászokat és borszakírókat egy kis közös kóstolgatásra.

Tovább

Ripka Gergely

Bemutatkozik: SanzonTokaj

Egy új dallam szól Erdőbényén

Noha 2014-es évjáratával a szerencsésebbek már találkozhattak, a Sanzon Tokaj olyannyira nem hallatta hangját ezidáig, hogy a TokajGuide-okból kimaradt. Pár nappal ezelőtt végre alkalmam nyílt megismerni a kedves, szerény tulajdonost, Rácz Erikát, aki tulajdonképp egymaga irányítja a kis 2 hektáros birtokot. Az igényesen, modernül felszerelt pincében Péter Robi (Ábrahám), a Meszes, Rány, Nyakvágó-dűlőkben pedig Hotyek Zita, szőlész (btw. női-kádár) van segítségére. Erika Hegylján nőtt fel, de nem borászcsaládban; vállaltan a multik világából érkezett haza Bényére a sok utazgatást követően, örökségül maradt rá a 0.3 ha családi szőlő a Nyakvágóban. – Végül úgy döntött, nem adja el. A törékeny hölgy szemében megvan az érzékenység és a világ igazán csiszolt és elegáns boraira való fogékonyság (egyszerűség, természetesség, igényes dizájn, Stockinger hordók, néha csak tartályos érlelés adja az alaphangot a Sanzonnál). A 2014-es évjárat persze nem a legszerencsésebb felütés, de okosan tették, hogy kivártak még egy évet. Mostanáig.

Tovább

Ripka Gergely

TROICA Shiraz Sangiovese 2014

Izraeli cuvée dél-európai fajtákkal. Biztos, hogy nagyon meleg helyről, érett alapanyagból készült. Intenzív illat, édes és érett sötét húsú gyümölcsökkel. Szilva, meggy, szeder. Vastag, telt, testes bor. Nagyon jó, bársonyos tannin. Hosszú íz, szép hordó. A Shiraz teltsége és a Sangiovese friss savai is benne vannak. Sok gyümölcsöt ad bele a shiraz. Édeskés tónusokkal.

Tovább

Ripka Gergely

Gere K O P A’ R…..1997-2012!

Így íródik egy mítosz

 

Gere Attila műfajt teremtett a Kopárral. Az első igazán tudatos villányi csúcsküvé. A vörösbor-kóstolók melletti viták, hogy ez a külföldi inspirációkból megszülető műfaj pontosan melyik évjárattal indult el (vagy ért véget) és kinek melyik tetszik/tetszett belőle igazán ugyanúgy része a marketing-történetnek, mint az, hogy ez az egyetlen magyar bor (so far), mely a bordói modellhez hasonló előjegyzésben működik. A 97-es első évjárat óta a harmada így fogy el mindig a 19-60 000 palacknak. A Kopár ékezetének port kavaró elvesztése is része volt a kitűnően működő marketing gépezetnek: Gere Attila kvázi kapott egy önálló márkanevet KOPAR néven (mindenki Kopárnak ejti), az eladások, palackszámok csak tovább nőttek. - Igazán senki nem rendült meg azon, hogy ez fantázianév és nem dűlőszelekció neve (a fogyasztók többsége vsz nem is igazán érti leszarja a különbséget). Történjen bármi, a Kopárt veszik, automatikusan, gondolkozás nélkül orvosnak, főnöknek, kollégának, partnernek karácsonyra. Az alapkoncepció tehát Bordóból van, a brandépítés és a marketing talán inkább toszkán beütésű (Ornellaia, Sassicaia). A Gere Kopár mostanra talán a leghíresebb magyar vörösbor-brandnek tekinthető. De mégis meddig jutott a Kopár közel 20 év alatt?

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább