X

REDUKTÍV

Ripka Gergely

Villa Tolnay Rajnai rizling Tavasz 2015

A varázshűtő takarítása közben

A művelt alkoholista hőskorát idézi kissé a mai poszt felfedezése. Hisz annyira ritka, hogy az ember egy üveg bort napokig, hetekig tartogasson (most ennél is tovább megyünk, amint látni fogjuk). A borjegyzetek többsége frissen bontott palackokról szólnak, most nem így lesz. Mennyiszer olvastam a régi alkesz oldalon borokról: másnapra nyílik ki igazán, két nap múlva rá sem ismertem, a bor valósággal tündökölt. De álljunk meg egy szóra! - Azért sem életszerű ez az egész, mert eleve étteremben sem, otthon sem szoktuk a bort fél napig szellőztetni, fogyasztás előtt. Mi van, ha tényleg itt rontjuk el?

Tovább

Ripka Gergely

Mi újság Pannonhalmán?

Tavalyi évből igen sokféle érdekességgel büszkélkedhet a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. Premier előtt sikerült két zászlós borukat megkóstolnom. Azóta a premier is megvolt, remélhetőleg minél többek számára. Az Infusio és a Prior bemutatása valószínűleg nem szükséges már az olvasónak. Talán nem ez a poszt lesz a magyarázat rá, de nekem Pannonhalma egyre inkább a megbízható fehérborok hazája.

Tovább

Ripka Gergely

Sebestyén Primőr Rosé 2013

Banán joghurtos illat. Friss citrusok ízben, élénk savak, és az elmaradhatatlan szén-dioxidos pezsgés.

Tovább

Ripka Gergely

Dúzsi Fürtike 2013

Bodza, egres, tutti-frutti, banán. Friss, laza, kicsit a végén alkoholos. Karcsú test, kissé híg korty, inkább rövid, és a végén sem mutat semmi kiugró lecsengést.

Tovább

Ripka Gergely

Két rajnai és egy olasz

pannonhalmáról és léglitől

A héten töredékesebb posztok fognak következni, amolyan lazább nyári üdítők gyanánt. Egy-egy rövidebb, pár boros kóstolóélmény, ami valami miatt (akár egy hosszabb sor részeként) emlékezetes, tanulságos tudott lenni. Ebben a részben három rizling szerepel, két rajnai, egy olasz. "De hát a két fajtának semmi köze egymáshoz!!". Nem baj. A Pannonhalmi Apátság metsző tisztaságú, reduktív alapborai hosszú évek óta okoznak kellemes meglepetéseket 2000 Ft körüli árban. Néha kisebbeket, néha nagyobbakat. Két 2012-es bora mellett egy 2009-es Légli Gesztenyés került most a poharamba:

Tovább

Ripka Gergely

Pannonhalmi Fehér Tricollis 2012

Sütis, briósos, szénás, péksüteményes illat. Ízben virgonc savak, könnyű citrusosság, frissítő érzet. Semmi bonyolítás, laza, nyári bor élénkséggel, remek szomjoltó hatással.

Tovább

Ripka Gergely

Dúzsi Kékfrankos rosé 2012

Epres, tutti-fruttis illat, semmi újat nem mutat az illat, de az íz meglepően élénk és lendületes egy roséhoz képest. Szinte citruosos savérzet, tele van üde frissességgel, élettel. A kis pezsgés jól áll neki. Nagyon kellemes szomjoltó.

Tovább

Ripka Gergely

Nyakas Aligvárom Cuvée 2012

Több fajta került most bele: chardonnay, irsai, szürkebarát, rizlingszilváni. Illatos, szőlővirágos. Megszokott tisztaság. Friss sav, rövid íz, jó zamatú, lágy fehérbor, egyszerű, megszokott, könnyed tavaszias üdítőital.

Tovább

Ripka Gergely

Etyeki Kúria Rosé 2012

Egész halvány színárnyalat. Krémesebb, elsőre tompább, puhább illat, itt is sok mályvacukorral. Erőteljes savak, kedves és megszokott rozésság, meglepetéések nélküli üdítő eperrel és málnával.

Tovább

Ripka Gergely

Skizo Muskotály 2011.

Virágos, muskotályos illat, hozza a kötelezőt. Ízben kissé meglepőek szikár savai, melyek meghatározzák a bor jellegét, lendületét. Rövid, egyszerű, laza és könnyed bor. Fröccsnek innám leginkább.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Tovább
Poszt hamarosan

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Negyed évszázad megbízhatóság Hegyalján

25 éves a Disznókő

Nehéz lenne mondani még egy olyan birtokot Tokaj környékén, ahol ennyire stabil és precíz minőséggel volt dolgunk a kezdetek, a rendszerváltás óta. Akármilyen borkategóriáról beszélünk, a Disznókő mindenben nagyon kiszámítható a magas minőséget tekintve. Nyilván az aszú a legfontosabb boruk, de mint nagyborászat, a piac tőlük is elvárja már a megbízható száraz bort, ami náluk belépőbor és nem több, a magaslatokat az édes borok jelentik, melyek late harvest és szamorodni alapokon nyugodnak. Mészáros László bevezetőjében is elhangzott, hogy az AXA Milessimé cégcsoport ugyan számos történelmi borvidéken készít borokat (Bordó mellett, Burgundiában, Portóban is), de Hegyalján kellett a legkreatívabbnak lenniük. Annyival egészíteném ki, hogy a legbátrabbaknak is itt kellett lenniük. Márpedig a Disznókő forradalmat indított a 90-es évek aszúival. Mérföldkövekkel ünnepeltük a 25 év komoly munkásságát:

Tovább