X

MÁTRAALJA

Ripka Gergely

In Franc we trust

Vegyes magyar sor, vakon

A bordói fajták körüli hype eljutott idehaza arra a nyugvópontra, hogy mi magyarok szakmán belül kiemeltünk közülük magunknak egyet. Nem akarok rosszmájú lenni, de mintha lenne benne valami kizárásos alap is: a kaberné túl éles, a merlot gyakorta túl lekváros, ha drága bort akarunk készíteni belőle. A franc viszont mindig megmarad szolidan középen. Nehéz rajta fogást találni, minden évjáratban biztonságosnak tűnik. Bevallhatom, hogy én soha nem voltam a fajta elvakult rajongója. Sőt, ahogy telik-múlik az idő gyakorta vélem érteni, miért lett a kemény cabernet sauvignon a világsiker, s egyúttal nagyon tudom szeretni a merlot testét, gyümölcseit is. Ám a franc valahogy nehezen győz meg. Pedig tényleg sokkal disztingváltabb két fiatalabb bordói rokonánál, melyek amellett, hogy örököltek tőle tehetséget, mindketten képesek voltak valamire, amire a franc nem: egyéniségek lettek a világban fajtaborként is. A Cabernet franc a biztonságra utazik. Fűszerei, gyümölcsei is finomak, de épp visszafogottsága miatt nagyon-nagyon ritkán kapok tőle igazán maradandó élményt, amiért nem csak pár percig vagyok képes rajongani. No, de majd nekünk magyaroknak sikerül! Sikerül?

Tovább

Ripka Gergely

NAG Cserepes Chardonnay 2009.

Komoly halmazállapot: van benne 10 g/l cukor, az alkohol pedig 15-ös. Illatra tejszín, nugát krém, kifinomult és egyáltalán nem közhelyes chardonnay. Ízre már több fejtörést okozott, kettőség van bennem. Egyfelől az alapanyag hatalmas: a magas extrakt, cukor, alkohol, fa, test mellet a savai is finomak, gyümölcsösség is akad, tehát a klisés barrik chardonnayt szerencsére nem kellett elszenvedni benne. Másrészről mégis a kor jelei azért már ott lappanganak a korty mélyén (megjegyzem a palack tárolása sem volt ideális). Ne pakolgassuk a pincében, most még élvezhető, ereje teljében tud megmutatkozni.

Tovább

Ripka Gergely

Randevú a Kakasban/#1.

1. rész: A Kadarkák

Hol is kéne kezdődnie a szakmán belüli kommunikációnak? Hagyomány alakult ki a Kakas-dűlőben pár éve. Gervai János (Onyx* - headsommelier) és *Demeter Zoltán közös szervezésében egyre népesebb szakmabeli csapat/baráti kör verődik össze augusztusban, hogy valami kis tematika mentén beszélgessenek, megosszák egymás közt saját tapasztalataikat különféle témákkal kapcsolatban. A nap alaptematikája a kadarka volt, de utána természetesen a környékbeli neves borászok jóvoltából száraz tokajiak is kerültek a poharakba. Közben mesélt a kadarka és a furmint múltjáról Nagy Kornél, történész, jelenéről pedig Kovács Tibor, a Hétszőlő színeiben. Sok téma felszínre került az édesítés betiltásától, a régi és a mai borsajtó szerepein át a bioművelés és a klónkísérletek kérdésköréig. Mindenki tudott és mindenkinek lehetett újat mondani és ez a legjobb az egészben.

Tovább

Ripka Gergely

Losonci Gereg Kékfrankos 2011

Feketeség illatban, áfonyával, fekete ribizlivel. Élénk sav, vitális íz, üdeség, fiatalos izgalom a „bármi lehet belőle” érzéssel. Szép a végén is sok friss édes gyümölccsel, bár picit zilált és imperfekt is még.

Tovább

Ripka Gergely

Losonci Parola 2013

Eleinte déli gyümölcsös, aztán édeskésen körtés, almás illat. Picit nyers sav, nyers az íze is, a végén egészen citromosba hajlóan.

Tovább

Ripka Gergely

NAG. Oldalolasz' Cserepes 2012. (édes)

Újabb érdekesség Németh Attila műhelyéből (egy ideig az utolsó...ha valaki esetleg már unná őket)! Van olyan, hogy az olaszrizling még meg tud lepni egy-egy radikálisabb borral. Németh Attila Gábor édeskés Oldalolaszai közt is volt egy pár ilyen. Barackos, késői szüretes mélység illatban, egy csipetnyi teafűvel. Ízre kitűnő arányok, félédes-édes cukorérzettel, krémes és hosszú ízzel. Temérdek érett gyümölcs, váratlan meglepetés a bor Mátrábol és Olaszrizlingből. Wow.

Tovább

Ripka Gergely

NAG Veresföld Chardonnay 2010

Újabb érett NAG bor Gyöngyöstarjánból. Szúrós illat, kövességgel, kókusszal, porossággal. Nagy test, telítő alkohol, hosszú és gazdag íz, vastag, komoly bor, igényes, kissé füstös fával. A félszáraz cukor kerekít és a bor is nagyszerűen állja az ídő próbáját, pedig 2010 köztudottan nem volt bőkezű év. Szép. Amellett, hogy zseniálisak és rendhagyó élményt adnak a borász érett tételei, biztos vagyok benne, hogy legalább annyi embernek okoznak örömöt és csalódást is. Pont ettől izgalmasak ezek a borok igazán.

Tovább

Ripka Gergely

NAG Cserepes 2005.

Csalhatatlan példája annak, amikor Németh Attilának épp elsül a keze. Annak idején emlékszem, óriási siker volt ez a bor. És ezek a sikeres fehérborok ráadásul szépen érnek. - Chardonnay és hárslevelű. Illatban csodás tercier jegyek: barack, méz, kis kukorica (de nem agresszíven) és vanília. Ízben abszolút élő bor, nektárosság. Pici alkohol fűt, de a bor maga tartja magát szépen (biztos vagyok benne, hogy ebben a kevés maradékcukornak is fontos szerepe van). Utóízben grillázs. Nagyon tetszett…8 éves bor…

Tovább

Ripka Gergely

Nagy furmint-lecke a Kakasban

Nyári búcsú 2014-től

Ha ez a poszt már kiment, valaki szóljon! Kicsit megpróbálom rendszerezni a porette kézirataimat. Igencsak elkallódott jegyzet következik még a nyári napokról. Egy emlékezetes hegyaljai nap. - Gervai János, az Onyx* headsommelier-je, valamint Demeter Zoltán már tavaly is szerveztek egy izgalmas, felettébb jó hangulatú, zártkörű mustrát a Kakasban. Tavaly a hárslevelű, idén a furmint adta hozzá a színpompás hátteret. Most is hozta mindenki, amit otthon/pincében talált „vulkanikus furmint” témában. Jelen volt még a közös szeánszon a Berecz és a Bodó házaspár, Bukolyi Marcell, Gálik Judit - grafikus, Vállai Béla - a debreceni Ikon étterem sommelier-je, Csepreghy Márk - amerikai-magyar borkereskedő, Losonci Bálint - mátrai borász, illetve Takács Lajos - immár Somlóról hazatalált hegyeljai lakos. Micsoda társaság?

Tovább

Ripka Gergely

Losonci Pinot noir 2013

Egészen valószerűtlen, csupa-gyümölcs illat: friss, fanyaran édes málnával. Egyszerűen nem lehet betelni vele. Friss savak, laza szerkezet, karcsú test, de nagyon finom gyümölcsök mindenütt. Losonci Bálint nagyon érzi Mátrán a Pinot-t!

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Tovább
Poszt hamarosan

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Negyed évszázad megbízhatóság Hegyalján

25 éves a Disznókő

Nehéz lenne mondani még egy olyan birtokot Tokaj környékén, ahol ennyire stabil és precíz minőséggel volt dolgunk a kezdetek, a rendszerváltás óta. Akármilyen borkategóriáról beszélünk, a Disznókő mindenben nagyon kiszámítható a magas minőséget tekintve. Nyilván az aszú a legfontosabb boruk, de mint nagyborászat, a piac tőlük is elvárja már a megbízható száraz bort, ami náluk belépőbor és nem több, a magaslatokat az édes borok jelentik, melyek late harvest és szamorodni alapokon nyugodnak. Mészáros László bevezetőjében is elhangzott, hogy az AXA Milessimé cégcsoport ugyan számos történelmi borvidéken készít borokat (Bordó mellett, Burgundiában, Portóban is), de Hegyalján kellett a legkreatívabbnak lenniük. Annyival egészíteném ki, hogy a legbátrabbaknak is itt kellett lenniük. Márpedig a Disznókő forradalmat indított a 90-es évek aszúival. Mérföldkövekkel ünnepeltük a 25 év komoly munkásságát:

Tovább