Idén harminc éve történt a rendszerváltás Magyarországon. Tokaj-Hegyalja történelmében óriási fordulatot és átrendeződést jelentett ez a dátum (ha lenne egy képzeletbeli toplista, 1989 biztos hogy a 10 legfontosabb évszám között lenne a helye). – Nem csak a birtokszerkezet formálódott át: a borkombinát átalakult, a jogutódját kereskedőházra keresztelték (hogy aztán pár éve ismét átnevezzék, és igazán nem világos, merre is tart most a Grand Tokaj). Az állami borászatot tehát lélegeztetőre tették a borvidéken, közben privatizáció útján komoly közép- és nagybirtokok alakultak ki (zömmel külföldi befektetések nyomán) bordói chateau-khoz hasonlatos módon (technológiával, nagy reményekkel, zászlajukra pedig az aszút tűzték); majd szépen lassan megjelentek a kisebb családi birtokok is a 90-es években, melyek inkább burgundi kisbirtokokként kezdték csiszolni, renoválni egy elfeledett, megkopott fényű történelmi borvidék értékeit: a minőséget, a terroirt és a Tokaji Aszút (hogy az új évezred teljesen új borkategóriáiról most kivételesen ne is beszéljünk).

Az olvasók többségének talán szükségtelen elmesélni, milyen volt a 70-es 80-as évek aszúja, s a mai aszúk ízéhez képest a rendszerváltás előttiek milyen élményt nyújtottak. Az avinálás 1991-es betiltása előtt az sem volt egyértelmű, hogy az áztatásnál használt alapbor óbor vagy újbor egyáltalán, hisz lehetett korábbi évjáratot is használni hozzá, sőt a szóbeszéd szerint volt olyan időszak is a rendszerváltás előtti Hegyalján, amikor a címkén található évjáratjelzést a bor valós összetételéhez képest sajnos „elég megengedően”, leginkább piaci érdekek mentén kezelték. 

Aztán 1991 után az érlelési idő is kezdett fokozatosan optimalizálódni: a 90-es években legalább 3 év hordó alakult át 97-től (akkor még a Bortörvény szabályozta az aszút) összesen 3-ból 2 év kötelező hordós érlelésre. Ez az idő ma már csak 18 hónapnyi hordót jelent a kötelező három évből (n+3. év január 1-én pedig forgalomba is kerülhet egy aszú). A puttonyszámok is redukálódtak (5-re vagy 6-ra, de nem kötelező feltüntetni). Szépen lassan tehát a fent említett új borász közösség a modern kori aszújelleget, a 90-es évek első formabontó, friss, gyümölcsös ízű aszúival forradalmasította, s nem csak a minőségben, de ízlésünket tekintve is. 

A fogyasztói sztereotípiák, a fogyasztói szokások és a szárazboros trendek azonban sajnos továbbra is marginális borkülönlegesség kategóriába skatulyázzák az aszút: az alkalmak, ünnepek itala, amit „muszáj eltenni”, kerülgetni (továbbadni...mindegy, csak nem meginni) hosszú évekig, amíg az megbarnul, íze tompul, kiválások jelennek meg benne és pont hogy elvész az az éteri frissesség, tobzódó gyümölcsösség, mely ezt a bort a határtalan gyönyör italává teszi. Valahol itt tartunk most a tokaji aszúval. A világ leghíresebb magyar bora, amit soha nem iszunk, mi magyarok se. Csak akkor, ha valaki ránk erőlteti egy borvacsora végén vagy karácsonykor, ha mondjuk valaki a családban megszállottja Tokajnak (netán utikalauzt ír róla).

Pár napja is írtam róla összefoglalóan, de a friss TokajGuide-ban is van egy mélyinterjú a *Disznókő birtokigazgatójával, Mészáros Lászlóval, hogy a 2013-as szabályozási reformok utat engednek annak, hogy az aszúval a piacon is hatékonyabban lehessen megjelenni, optimális mennyiségi és minőségi keretek között (ez ugyan megosztja a borvidéki elitet). Így hiába forradalmi mindaz, amit a rendszerváltás utáni hazai és külföldi tőkével alapított birtokok véghezvittek az aszú minőségével, ez a borkategória sajnos megrekedt a régi sztereotípiák és a mai fogyasztási szokások közötti présben. Hacsak nem jönnek kampányok, aktivitás, imázsépítés egy olyan piaci státusz elérése felé, mely jelen korunkban is helyzetbe hozhatja az aszút. – A gyönyörű ajándék, a történelem bora, a terroir csodája, a borgyűjtők kedvence, az örökéletű bor, a világ legjobb természetes édesbora, keresettség magas árszínvonallal, egy fényes piaci jövőképpel. Valahova ide kellene talán eljutnunk végre, ha már a kezünkben van ez az elképesztő minőség, lassan harminc éve....:

Szeremley Zeusz 1997

Egy kis kakukktojással kezdtük Badacsonyból. Mely azonban még most is váratlanul finom gyümölcsöket tartogat: sárgákat, éretteket, délieket, kandírozottakat, egy kis mentával. Ízben sajnos elég kevés sav, rövidebb korty, meleg tapintású utóízzel, de öregnek vagy szétesettnek nem mondanám, korai temetni. Tartja magát egészen szépen. 6

Szarka Pince 6 puttonyos tokaji aszú 2016.**

Ez már a „belövőaszú” lenne, annak pedig nem is akármilyen. Egyetlen szépséghibája sajnos már illatában is beköszön: jelen állapotában egy határozott gombás jegy uralja az aromatikát. De fiatal még, ahogy nyílik jön a méz és persze a primer aszús aromatika.  Krémes, dzsúzosan barackos, hihetetlen sűrű konzisztencia jellemzi a korty közepét. Őszibarack, kajszi, hosszú, eleven savakkal, vibráló, kirobbanó gyümölcsösséggel. Nagyon komoly anyag, mely most fiatalon is valóságos gyönyör. 8

Béres 6 puttonyos tokaji aszú 2005.**

Kandírozott gyümölcsök, kis kukorica, pici illó, szép botritisszel. Még mindig elég fiatal illat. A hűvösebb év szép savai altal vezetett korty: feszesség, citrusok, pontos és fókuszált, egyben lévő aszú, a szuper gyümölcs mellett elegáns vaníliával. Még messze nem jelent meg semmiféle durvább érettség, tehát nem kell kapkodni az elfogyasztásával. 7+

Patricius 6 puttonyos tokaji aszú 2003.**

Érettebb, porosabb illat, narancshéj, barnultabb gyümölcsök, erőteljes botritiszjelleg, kamarell és némi oxidáció is bevillan. Ízben emelkedett, magas szerkezet, sok érett jegy, sok cukorral, de az elsőre édes benyomás után megérkeznek rövidesen a korty savai is (igaz némileg alárendelődve). El lehet még tenni, de én lassan azért meginnám. 7+

Gergely Vince 6 puttonyos Sárga muskotály aszú 2000.***

Elsőre elég zárkózott illat, némi gombával, aztán ahogy nyílik csodaszép, fiatalos formaba lendül: barackdzsem, mézesség, olyan jegyek, amiket egy aszú csak kivételes évből tud. Ízben elsőre kifejezett édesség, sok cukor, egyensúlyt adó szép savakkal, de mindenekelőtt imádnivaló, kortalan gyümölcsökkel. Egészen más szerekezet, mint a sor többi boránál, valahogy sokkal puhább, légiesebb, elegánsabb, egy pillanatra sem nehéz vagy közhelyes, minden porcikájában törékeny, csinos egyéniség, finom szerkezettel, ami bizonyára a fajta számlájára is irandó. Szépen összecsiszolódott, összeérett ízek. Rajongtam érte. 8+

Bodrog Várhegy Messzelátó-dűlő 5 puttonyos tokaji aszú 1988

Az évjratot jónak szokták értékelni (igaz ez a rendszerváltás előtti évjáratok esetében sosem egyértelmű, hogy alapvetően csak a mennyiségre vagy a minőségre is utal-e). Oxidáció, barnás szín, gombás, érett jegyek. Ízben megvannak még a jó savak, vibráló, sós ízekkel, de minden torzószerű elevenségével, mazsolás, aszalt gyümölcsös jegyével együtt is sajnos oxidált, s nem indokolt a további érlelése. Gyenge 6

**Szepsy 6 puttonyos tokaji aszú 1999.**

Igazi klasszis, sokat idézett aszú a mestertől, a rendszerváltás utáni legnagyobb aszús évből. Sötét, borostyán szín. Érett, gombás jegyek mellett meglepően élő gyümölcsösség: alma, körte, birs, némi hordós díszítéssel. Ízben az évjárat feszes savai játszanak főszerepet, végtelen citrusok vibrálnak a kortyban. A valószerűtlen savtenger mellé sok gyümölcs és szép érett, tercier karakter társul. Még javában él, fénye van, egyben van, és szinte lehetetlenség megjósolni, ezekkel a savakkal meddig marad ilyen szép. 8+

*Disznókő 6 puttonyos tokaji aszú 1993.**

Hét éve kóstoltam utoljára Alkonyi László 93-as visszatekintésén, azóta is csak egy fél pontot veszített szépségéből ez a bor, mely önmagában, puszta létezésével is fontos szögeket vert a régi aszústílus és konvenciók koporsójába megjelenésekor. Érett illat: csipebogyó, aszalt gyümölcsök, gomba, élő karakter. Kesernyés, komplex, karamellás ízek, egy érett, de még most is élő kortyban, mindez elképesztő vitális savakkal megtámasztva huszonöt év után is. 7+

**Szepsy Danczka 6 puttonyos tokaji aszú 1991.**

Alighanem az első Szepsy-aszúk egyike a birtok 1988-as alapítását követően. Borostyán szín, sok kiválással, de a bor maga csodás. Gomba és aszalt gyümölcsök, gyógyfüvek és máig kitartó barack, abszolút modern iskola: azt gondolom, valami ilyesmi irányba fejlődnek majd a mai aszúk is. Nagyon édes, hosszú, kimondottan teas, mézes ízekkel, szép érettséggel színezve. Nem hasonlítható a 93-as, 97-es vagy 99-es aszúkhoz (azok jóval savasabbak), viszont sokkal inkább egyfajta előfutára a Szepsy által definiált mádi, kövérebb, krémesebb, mélyebb aszústílusnak. Nagy élmény volt ennek tükrében kóstolni. 7+

Monyók Király-dűlő Aszú eszencia 1983.*

Gombás érettség jellemzi az illatot, gyümölcsökből értemelszerűen már ne számítsunk semmire. Ízben viszont meglepően egyben van: váratlanul sok gyümölcsös jeggyel, friss, finom aszús ízekkel (némi fémes lecsengés adta disszonanciával az utóízben). Úgy tűnik, a jó évek azért tartják magukat szépen, akár 35 év után is… 7

Sajgó Aszú eszencia 1983.**

Erőteljes győgyfüves, érett nagy aszúkban gyakorta megjelenő intenzív vegetális, csalános jegyek, gombás aromatika, karamell. Ízben sok a cukor és sok a sav is, de hihetetlen összetettséggel bír. A komoly beltartalom, a jó évjárat eltartotta ezt a bort, a szerkezet máig egyben van és remekül fogyasztható. Élmény a javából ez is. 7+

**Demeter Zoltán Eszencia 2000.***

A méltó finálé. Sötétbarna szín. Hecsedli, gyógyfű, makulátlan, kristálytiszta eszenciás tokaji jegyek, mélyen, komplexen, időtlenül. Ízben végtelenség, mélység, krémes, hosszú íz, magas cukor mellett kiváló savakkal, véget nem érő lecsengéssel a lenyelés után. Minden ízében nemesség és kortalan, letaglózó pátosz. Felejthetetlen élmény. 9+ 

AJÁNLÓ:

A TOKAJGUIDE19 itt rendelhető meg közvetlenül a szerzőtől.

Április 25-én ünnepeljük a blog fennállásának 10. évfordulóját, melyet egyik kedvenc évjáratommal, 2006 szerintem legnagyobb aszúival fogjuk ünnepelni a Borganika ételpárjaival kísérve. Részeletek itt!

Aki Tokajban vagy Nyíregyházán szeretné meghallgatni a könyvbemutatómat, a mostani hétvégén lesz rá egy-egy ragyogó lehetőség!

Aki pedig a *Disznókőnél szeretné ezt átélni, egy exkluzív sor kíséretében április 14-én a 7 éves Tokaji Piacon, a Sárga Borház emeletén teheti meg, délelőtt, 10:30-tól.

Gyertek! Találkozzunk tavasszal is Hegyalján, Pesten és másutt!