X

DISZNÓKŐ

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább

Ripka Gergely

Tokaji aszú: ahol az évjáratok annyi mindent mesélnek

10 év korkülönbség tanulságai a Disznókőnél

Azok közül a hegyaljai pincék közül, ahol az aszút tűzték a szakmai munka és a kommunikáció zászlajára, a Disznókő tán a leginkább tudatos és stílusformáló borászat. A lankadatlan ívű 25 éves történetet már több ízben körbejártuk alaposan. Decemberben pedig az év legmagasabb, 10-es pontszámú borát is tőlük kóstolhattam, a 2005-ös eszencia formájában. Kezd az új aszú-szabályok mentén többféle vélekedés kialakulni arról, milyennek is kellene lenni a tokaji aszúnak, s hova is kéne pozícinálni: extrém beltartalommal a legmagasabb, szinte elérhetetlen univerzumokba vagy épp hogy közelebb hozva a fogyasztókhoz az elegancia révén. Más és más rétegződés figyelhető meg a pincék szortimentjében édes fronton. Köztük a Disznókő egyértelműen az ihatóságot, a borszerűséget és a gyümölcsös eleganciát helyezi aszús gondolkodása középpontjába. S ha ezt onnan nézem, hogy ehhez képest eszenciájuk (vagy Kapi-dűlős aszújuk) maga a tökéletesség, a határtalan mélység szobra kíván lenni, akkor ez egy logikus elvszerűségnek tűnik.

Tovább

Ripka Gergely

Az év 10 pontos bora

Villámlátogatás a Disznókőnél

Idén a Disznókőről már volt nagyposzt. Szeptemberben ünnepélyes keretek közt megemlékeztünk 25 éves fennállásának főbb mérföldköveiről. Megkerülhetetlen borászat Hegyalján. Minden szempontból. Aki eljut a borvidék szívébe ezt a csodás szőlőbirtokot látja meg először. És micsoda szerencse, hogy ez így van. A francia tőkével alapított birtok sok tekintetben amolyan mintaborászat. Elég végignézni a szőlősorokon, a birtok épületein és akkor a gyönyörűen megkomponált borokról még nem is beszéltem. Az aszú a legfontosabb bor náluk, hisz Tokajban vagyunk, így van ez rendjén. - Minden tokaji műfajban a megbízhatóság legjobb példája lett az évtizedek alatt a mezőzombori pince, melyet Mészáros László vezet; s bár volt néhány borászváltás (nem régiben is), ilyen birtokigazgató mellett fel sem merül, hogy a koncepció és a stílus meginogna. Az idő ezt gyönyörűen igazolta. Kis csapatot kalauzoltam pár napja hozzájuk, hisz Tokaj életfogytig tartó megismerésében talán a legjobb első leckének is tekinthetjük a Disznókőt.

Tovább

Ripka Gergely

Disznókő 5 puttonyos tokaji aszú 2011.••

Meleg, savakban enyhébb év, mely nem volt klasszikus értelembe vett nagy aszús évjárat, de Mészáros László birtokigazgató mégis nagyon ígéretesnek írja le mindig. Mondjuk, ha a Disznókőnél nem készül egy évjáratból jó aszú, akkor sehol! Pedig száraz borokban tűnt anno jobbnak, de aztán azok a borok gyorsan értek palackban, s láss csodát: megint az aszúk, édes borok tanúskodnak az évjáratról. - Illatban parádés: barack, kandírozott gyümölcsök, narancslekvár, érett citrusok, meleg karamell, méz, gomba, hibátlan. Hagyjuk szellőzni, hogy szekunder, hordós aromatika mögül előre jöhessenek a gyümölcsök (másnapra lendült igazán formába). Ízre koncentrált, inkább édes, de nem krémes, inkább lédús, dzsúzos textúra, gördülékeny a korty (cseppet sem nehézkes), de a savak a háttérben maradnak. A kortyban is érezni egy marmeládos kesernyés, narancshéjas ízt. Szépen kitölti a szájat, hosszan cseng le, mézédes zamatokkal búcsúzva. Most is Disznókősen borszerűbb, magasabb alkoholú (13 %) ez a klasszik 5 puttonyos, mégis rezzenéstelenül szép, példás egyensúllyal. Jópár év tartalék van még benne.

Tovább

Ripka Gergely

Negyed évszázad megbízhatóság Hegyalján

25 éves a Disznókő

Nehéz lenne mondani még egy olyan birtokot Tokaj környékén, ahol ennyire stabil és precíz minőséggel volt dolgunk a kezdetek, a rendszerváltás óta. Akármilyen borkategóriáról beszélünk, a Disznókő mindenben nagyon kiszámítható a magas minőséget tekintve. Nyilván az aszú a legfontosabb boruk, de mint nagyborászat, a piac tőlük is elvárja már a megbízható száraz bort, ami náluk belépőbor és nem több, a magaslatokat az édes borok jelentik, melyek late harvest és szamorodni alapokon nyugodnak. Mészáros László bevezetőjében is elhangzott, hogy az AXA Milessimé cégcsoport ugyan számos történelmi borvidéken készít borokat (Bordó mellett, Burgundiában, Portóban is), de Hegyalján kellett a legkreatívabbnak lenniük. Annyival egészíteném ki, hogy a legbátrabbaknak is itt kellett lenniük. Márpedig a Disznókő forradalmat indított a 90-es évek aszúival. Mérföldkövekkel ünnepeltük a 25 év komoly munkásságát:

Tovább

Ripka Gergely

Kádár és borász találkozása

Kádár Hungary: A hordó, ha elegáns

Nyilván rengeteg dologban jók vagyunk, biztos bármilyen sportban azok is lehetünk később, ha elég milliárdot eltapsolunk rá látványosan, de egy dolog már történelmileg is bizonyított. - Kádárhatalom vagyunk. Akármilyen picik is, de tudnunk kell, hogy a zempléni, mecseki, bakonyi, börzsönyi, mátra-hegyvidéki északi, hűvös, sziklás lejőin a világ talán legkiválóbb hordóalapanyaga tenyészik határainkon belül. A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) szálszerkezete, szívóssága és remek csersavösszetétele miatt pár éves, szabad ég alatt történő érleléssel (és nem szárítással) világszerte nagybecsű hordókat ad a borászok nagy örömére.
Magam is büszke birtokosa vagyok egy kádár-végzettségnek és maximális örömmel, tisztelettel csodáltam azokat, akik máig űzik ezt a csodálatos mesterséget. A kézi erőt ugyanis mind a mai napig nem lehet kihagyni a hordóból. Persze itt-ott gépesítették, fejlesztettek a technológián, de a humán-háttér ma is nagyon kell a jó hordóhoz. De milyen is a jó hordó? Azért kezdtem el kádárnak tanulni, mert t
udtam, hogy egész más a jó hordó egy kádárnak és egész más az ideális érlelőeszköz a borásznak. Hogy ki az, aki ezt a drága technológiát, drága terméket gazdaságossági és piacossági szempontok szerint képes közös nevezővel legyártani a két szakma közt? Kalydy András, a 90 %-ban exportra termelő Kádár Hungary Kft hordók közt és borok közt is magabiztosan mozgó vezetője hívott össze borászokat és borszakírókat egy kis közös kóstolgatásra.

Tovább

Ripka Gergely

Disznókő Lajosok Furmint 2012

Mindössze 725 palack egyike (a 2006-osnál már tapasztalt gyönyörű, francia stílusú címkével). Lajosok, magasan fekvő dűlő, suteros (világos mogyoróbarna, apróköves) talaja van. Meglep, mennyire fiatalos az illat. Egészen váratlanul elegáns illata, birssel, termőhelyiséggel, s a hordós érlelés szekunder jegyeivel. Aztán ízre mégsem rendezett eléggé és fával vegyes korai oxidáció lappangó jegyeit is magán viseli. Külön mozog a krémes-kesernyés fa (ami korábbi évjáratoknál is előfordult már), a sav sem igazán beépült, ugyancsak külön utakat jár, de legalább nem lágy a bor a forró év ellenére sem, az évjárat gyümölcsös zamatai is ott vannak a háttérben, de mégsem tudnak igazán előre jönni a fa és a sav mögül. Valahogy az alap Disznókő furmint nagyon feszesre van húzva, a Lajosok meg mindig kimondottan fásra. Értem én, hogy két külön stílust próbálnak megfogalmazni, de egyszer megnézném már tőlük egyszer az arany középutat is.
A másik érdekes dolog az évjáratkérdés. Most kezd igazán megmutatkozni, mekkora különbségek tudnak lenni évjárat és évjárat furmintjai közt. 2012. Egy forró, lelágyult év bora biztos, hogy soha nem fog hosszan, pláne nem szépen érni. De mégis hogy van ez? Ma 4 tokajit vásároltam, ebből ez az egy volt száraz és mégis meg vagyok győződve arról, hogy a másik három édes bor nem fog csalódást okozni.... Mi lesz veled száraz tokaji?

Tovább

Ripka Gergely

Disznókő Hárslevelű 2006.

Tíz éves bor egy kitűnő évjáratból. Meglepő, de egyben van még. Épphogy. Nagyon puha felszíne van, ami Disznókő száraz tételekre nem annyira jellemző. Finom és szép palackbuké barackkal, kukoricával, naspolyával, finom füstösséggel. Ízre kerek, ismét puha és sima felszínű, nagyon könnyen iható, talán nem is egészen száraz. Mindenesetre hársasan zamatos, a savak elég szelídek. A korty második fele aztán némiképp üresebb már (elmagányosodnak azok a szelíd savak), de tíz év után ez sem kis dolog. (Hadd mondjam el, hogy mennyire nem vagyok oda a Disznókő mindenkori címkéiért, ez alól mégis van két stílusos kivétel: a Kapi aszú és ez a hárslevelű ezzel a francia stílusú régi metszettel).

Tovább

Ripka Gergely

Egy nap az Aszúért//#2.

5 puttonyosok: 2000-2010.

Közvetlenül a nem rég posztolt 6 puttonyos sor (+ebéd) előtt kóstoltuk meg az alábbi izgalmas aszúsort. Egészen pontosan a Tokaj Reneszánsz borászainak 5 puttonyosai kerültek a poharakba, mégpedig évjárat szerint sorrendbe állítva. Bevallom, kissé elvesztettem a fonalat afelől, mi is lenne most a csapásirány a Reneszánsz célkitűzéseiben, tevékenységében. Az mondjuk tény, hogy az egyik első borvidéki szintű összefogás volt, mely tematikus rendezvényeken próbált fölvonultatni egy átfogó merítést az autentikus hegyaljai pincékből. S teszi ezt a Reneszánsz nem csak budapesti évjáratbemutatóval egybekötött sétáló kóstolón, a Tokaj Nyitányon. - Több külföldi aktivitás is szerepelt programjukban. Újabban talán picit csendesebbek, dolgoznak a Borjourral karöltve a Nyitány közönségének megfiatalításán is, most pedig bekapcsolódtak az aszú-brand újratervezésébe is.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább