Egy geológus, akinek Bényén van a pincéje (bérelhető trezorral, sok régi évjárattal), és aki bár konkrét elképzelésekkel közelít a borkészítéshez, tisztában van vele, hogy a mai piaci elvárások mit várnak például egy aszútól, szemben a régi közízléssel. Hajlandó ezt figyelembe véve idomulni is hozzá, de a régi vásárlói kapcsolataira is ugyanúgy vigyáz, jöjjenek akár bringával vagy turistabusszal. Talán azt tudja, hogy az ófurmint divatja is rég leköszönt, de láthatóan szereti és van, amiről nem tud lemondani ma sem. Még tavaly kaptam a meghívást az Illés Pincétől egy nagy aszúteszt és kóstolás levezénylésére, ami sajnos nem jött össze. Pár éve a bényei pincén túl a Szerelmi Pincesoron is megnyitották kapuikat a vendégek előtt, ahova szintén invitálták. Most végre sikerült sort keríteni a találkozásra. Illés Jánossal kóstoltam Tokajban (4-től 9-ig, és nem időben, pontokban):

A gombák misztikus világ a természetben. Ha belegondolunk, az élet mennyi területén játszanak jelentős és mégis szemmel nem látható szerepet: lehet ez hasznos szimbiózis és lehet parazita jellegű a jelenlétük (akár a testünkben), az erdők föld alatti, fák közötti misztikus “webkapcsolatát” alkotják, ahol egy egyed akár több kilométeres kiterjedésű is lehet a gombafonalakkal, gyűjtjük és megesszük őket (sőt időnként még hallucinogén hatásuk is lehet). Kierjesztik a bort, ott vannak a pince falán, esős/párás időben pedig szürke rothadástól nemes rothadásig megannyi fertőzést okoznak a szőlőn is (sokszor egyazon gombafaj által). A metamorf borkészítési eljárások egyik legsajátosabbika a Botrytis cinerea által okozott aszúsodás vagy nemes rothadás, mely tudjuk, nem csak Tokajban játszik szerepet a borkészítési eljárásokban, hanem a Föld számos más borvidékén is alkalmazzák a borra gyakorolt természetes édesítő hatását. Varga Zoltán, Bécsben élő borgyűjtő jóvoltából most világkörüli botritisz-turnéra indultunk, de nem csupán térben, hanem bizony időben is. Milyen egy 58 éves aszú, hogyan érik egy 26 éves új-zélandi chardonnay és milyen egy kékszőlőből készült eszencia töménységű ruszti Ausbruch? A Tovább gombra klikkelve elmesélem.

Sok szempontból különleges év volt 2019. - Idén 10 éves a Táncoló... Megejelent a harmadik Tokaj-könyv, jártam vele sokfelé Európában, és elindultak a TOKAJMAGIC-klubkóstolóim is. Önálló útak. Akik régóta olvassák ezeket a hasábokat, és képben vannak a TokajGuide csillagos szabályaival is, azok tudják, milyen rendszer szerint zajlik a borok (és a tokaji birtokok) értékelése blogunkon. A Művelt Alkoholistától átvett 10 pontos rendszer mellett 1-3 csillagig jutalmazzuk a legkiemelkedőbb borokat, amik nemzetközi mérce szerint 90+/100 (8+/10) ponton mozognak. Így az év utolsó előtti napján összegyűjtöttem hát, mely borok hozták a legnagyobb csillagzáport a poharamba. Úgy tűnik, valóban különleges év áll mögöttem, és igazán sok nagyszerű borélménnyel gazdagodtam 2019-ben (ne lepjen meg senkit a tokaji túlsúly, én már csak ott kóstolok a legtöbbet, de azért van két külföldi száraz alibim is a listán). A Borkatalógus menüpont alatt minden bor jegyzete és pontszáma elérhető a megfelelő posztra mutató linkkel (klikk az évjáratra).

Közel egy évtized telt el, mióta legutóbb a Royal Tokajinál kóstoltam. A Jó Éjszakát, Mád hozta össze ezt a szerencsés véletlent. Kovács Zoltán birtokigazgató és egy ideális időben való érkezés tette ezt lehetővé, márpedig a Royal üzeme és pláne hagyományos érlelő pincéje az egyik leglátványosabb egész Hegyalján (ajánlott program, de tényleg). Ezen kívül amiatt is izgalmas végigkóstolni egy teljes szortimentet náluk, mert elég stabilan és tudatosan kiforrott termékportfólió alakult ki náluk mostanra, amin egyrészt szépen lemérhető, hogy mely tokaji bortípusok tudnak 30 év után működni a nemzetközi piacon, másrészt aszúban mindenféle kategória megismerhető: 5 és 6 puttonyos, dűlős aszú és eszencia egyaránt (most elég nagy a hírverés a 8-as eszenciájuk kapcsán ugyebár).

Idén harminc éve történt a rendszerváltás Magyarországon. Tokaj-Hegyalja történelmében óriási fordulatot és átrendeződést jelentett ez a dátum (ha lenne egy képzeletbeli toplista, 1989 biztos hogy a 10 legfontosabb évszám között lenne a helye). – Nem csak a birtokszerkezet formálódott át: a borkombinát átalakult, a jogutódját kereskedőházra keresztelték (hogy aztán pár éve ismét átnevezzék, és igazán nem világos, merre is tart most a Grand Tokaj). Az állami borászatot tehát lélegeztetőre tették a borvidéken, közben privatizáció útján komoly közép- és nagybirtokok alakultak ki (zömmel külföldi befektetések nyomán) bordói chateau-khoz hasonlatos módon (technológiával, nagy reményekkel, zászlajukra pedig az aszút tűzték); majd szépen lassan megjelentek a kisebb családi birtokok is a 90-es években, melyek inkább burgundi kisbirtokokként kezdték csiszolni, renoválni egy elfeledett, megkopott fényű történelmi borvidék értékeit: a minőséget, a terroirt és a Tokaji Aszút (hogy az új évezred teljesen új borkategóriáiról most kivételesen ne is beszéljünk).

Matyisák Gábornál 2015-ben jártam először. Azon kevés tokaji pincék egyike, melynek létezéséről országos borverseny eredményei révén értesültem (ilyen is van). Lertam akkor is, hogy csendes, szerény figurája a tarcali közösségnek, lassan építgeti birtokát, de tele van szép tervekkel. S amellett, hogy hordókat és más szép kádár termékeket is készít, az eszencia készítésében, gyűjtésében találta meg az örömeit, céljait Hegyalján. Csak saját eszenciából 14 évjárata van, s ezek nagyrészt még elérhetőek nála (konvencionális alapborai egyértelműen alá vannak rendelve a legmagasabb minőségű aszúkülönlegességeknek). Szakmájából fakadóan talán nem lep meg senkit, hogy szereti hordóban érlelni borait, melyre pár extrém 99-es kísérletet mindjárt be is mutatunk. Eszencián belül pedig szűrt és szűretlen verziókat is kóstolhatunk nála, ha szerencsénk van:

Itt is van a furmint hónapja. Tizedszer (tíz éve...)! A kérdéseket és a válaszokat pedig lassan húsz éve vizsgáljuk. Miről is írnánk másról 2019-ben is, mint az aktuális/mindenkori furmintos feladványokról? A borsajtó az interjúk, a forrongások és a sokadik megfejtő, világmegváltó poszt helyett, mi onnan indítjuk a furmintszondánkat, hogy Tokaj (és benne a furmint) azért alapvetően a természetes édes bortípusokkal tört be a világ borpiacára, s mindmáig ebben a műfajban tud igazán egyéniség lenni. Tokaji aszú, tokaji szamorodni, tokaji eszencia, tokaji késői szüret (mit ad Isten: soha nem jelölték rajtuk a szőlőfajtát). Az édes tokaji csillogó drágakő, a száraz bor csipke, millió részlettel díszítve, de mindkettőt meg kell tanulnunk megfelelően hordani. Fölösleges talán egyiknek vagy másiknak a nagyobb jelentőségét bizonygatni, hisz láthatóan mindkettő utat tör(ne) magának. Egymásra épülnek. Elválaszthatatlanok lettek Hegyalján. Együtt kell őket gondozni. 

Tolcsva rázós terep. A borvidék települései közt még ma is leginkább a szunnyadtság állapota jellemző rá. A Borkombinát időszakában központi szerepe volt a 27 település közt, a rendszerváltással aztán ez szép lassan leépült, pedig azt mondják, az itt élőknek szinte mindnek van ma is szőlője, amivel a család foglalatoskodik. S bár hiába lakják szorgos népek, ha Tolcsva kerül szóba az ember rendszerint bajban van, ha több borászatot is meg kell nevezni. A borvidéki színtéren talán még kevésbé jut eszünkbe a Pannon Tokaj neve felsorolásoknál. Nyári László, tulajdonos eleve az a habitusú ember, aki kerüli a reflektorfényt és a fényűző eseményeket, borásza Krimin Attila pedig bár olyanokkal járt  egy iskolába, mint Ipacs Szabó István, Liptai Zsolt, Szilágyi László, Balassa István, de mégis csendben, szerényen dolgozik a tolcsvai pincénél. Pedig bizony bőven van, mit megmutatniuk nekik is szárazban és édesben is! Ha meg kéne neveznem egy konkrét indokot, hogy mi motivál újra és újra a TokajGuide megírásában, akkor talán pont a hasonló vagy még kevésbé szem előtt lévő emberek izgalmas munkáját tudnám megjelölni.

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó: