Illatban friss, fiatalos, furmintos visszafogottsággal: kis olajos mag, kis fehér húsú citrus, körte, naspolya, csipet fűszer és fehér virág. Ízben sok lédús gyümölcs, simaság, jó test, a meleg év kereksége határozza meg formavilágát. Olajos magok, jóleső kis cukor tovább simítja éleit, de szépek, játékosak a savak is, a végén kissé erős alkohollal, szép testtel. Tiszta korty, finom kis részletekkel és zamatos díszekkel. Alapvetően nagyon korrekt alap tokaji, a borász elegáns stílusával.
Cabernet, merlot és franc. Mély rubin szín, de a kora nem látszik megjelenésében. Érdemes szellőztetni. - Illatban hordófűszerek, édes fűszerek, kis paprika, mák, fekete bors, kis dohány, babér, csupa mély bordói jegy, moderáltan, elegáns pörkölési jegyekkel. Ízben is telt, széles, nagy test, komoly, szárító tannin, de szépen illeszkedő alkotóelemekből áll össze. Jól áll neki a hordó is. Lecsengésben jönnek az illatban érezhető bordói fűszerek, borssal, paprikával, mákkal, és bevillan egy kis oda nem illő pincés jegy is, amitől el tudok tekinteni, ha muszáj... Összességében profin elkészített magyar vörös, a pincétől megszokott minőségben.
Ez érdekes. - Nem nagyon írtam ugyanis még Petrányi borról, és aki közelebbről is ismeri a pályámat, az talán tudja, hogy három és fél évet dolgoztam a csopaki borászatnál. Öt év talán elég türelmi idő, hogy már írhatok róluk minden elfogultság nélkül (aki szerint nem, az ne olvasson tovább:) Szalmaszínű bor. Illatban kenyér, neutrális vonások, visszafogott aromatika elsőre, szellőzve aztán finom mézzel. Ízben csupa barack, finom sárga húsú gyümölcsök, termőhelyi jegyek, szuper szerkezettel. Komplex és elég hosszú bor, mintha egy kis cukor is bujkálna benne (de lehet, hogy csak a meleg év motoszkál benne). Remek munka Bakó Ambrustól!
Nehéz volt vele mit kezdenem. Az vakon is átjött, hogy nem egy szokványos furmint. Színben aranyló, illatban egészen furcsa gumicukros, üdítőitalos, kevéssé természetes aromák. Ízben köves, füstös, elsőre Somlót juttatta eszembe, és eléggé kusza szerkezetet mutatott. Érett tercier jegyei mellett a gyümölcsök igencsak elfogytak mára, de ennyi év után ez persze nem meglepő.
Mély szalmasárga szín, vegetális, pörkölt fás illat...kevéssé az én ízlésemnek való, intenzív érlelési jegyekkel. Ízben kesernyés hordó, összességében elég kusza szerkezet mellett. A sav ugyan élénk, de nincs a borban struktúra, itt egy kis cser, ott egy kis érettség, és mindenekelőtt rengeteg fa! Látszik, hogy szép alapanyag lehetett, de így ebben a formában ez a bor rendesen megszűri (a mai ízlés szerint) a közönségét.
Vegetális, csalános, kevéssé tipikus furmintjelleg, ellenben nagyon vonzó és piacos (főleg a sauvignon-rajongó közönség számára). A meleg év ellenére ízben roppanóan friss, eleven és tisztán tálalt technológiai bor a nyári napokra. Üde és könnyed, akár a tavaszi szellő. Csupa friss citrus, csupa primer íz, lime és grapefruit. Több, mint korrekt alapbor Tállya mellől a friss TokajGuide új borászatától. Még sok ilyet!
Illatban gyakorlatilag csak a hordó érződik, semmi más. Ízben is tolakodik a fa, pörkölési jegyekkel, szép savval, de a végén is puncsos, durván hordós karakterrel. Az eleganciát és a terműhelyet viszont nem találtam meg benne sajnos.
Számomra eddig ismeretlen pince. - Címke szerint felső-magyarországi, azaz OFJ bor, de elvileg tokaji; érdekes, nekem kicsit inkább Somlót idézte, viaszos, mézes tercier bukéval. Ízben sós, bazaltot idéző ízek, kis botritisszel, old-school megfogalmazással, finom érettséggel, harmadlagos jegyekkel. Barokkos rétegműfaj, aminek a mai piacait egyre nehezebb megtalálni.
Termálvíz, füstösség, gyógyszeres, gyógyvizes furmintkarakter, ami lehet fülledés nyoma, de a fajta is hajlamos rá. Ízben tetszenek viszont a zöldfűszeres, modern ízjegyek, a vibráló és tiszta savérzet, a zöldalmás díszek. Finom és eleven részletek, 2021 ropogós arcélével, sauvignonos izgalmaival. (Az illatért kár egy kicsit...)
A fiatal borászat első csendes bora (legalábbis, ami hozzám eljutott). Pörkölt fa, kifejező hordóhasználat, de finoman, moderáltan. A korty zamatos, lédús gyümölcsökkel, szép fával, majd a végén egy kis édesség teszi tompává. Kezdetnek egyáltalán nem rossz ez...
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:
Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme:
Sok évvel ezelőtt egy egri borásszal beszélgettünk az egri éjszakában egy már nem létező borbár teraszán Gárdonyi Géza egykori háza mellett. Sommásan annyit mondott bikavér témában, hogy míg Szekszárdnak a bikavér játék, addig Egerben nem az/élet-halál kérdése. Az Eger-Szekszárd Bikavér Párbaj kapcsán beszélgettünk, és egyetértettem vele, noha rendre mégis Szekszárd jött ki nekem meggyőzőbbnek, tisztábbnak az összekóstolások alkalmával. A kékfrankos alap mellett tudjuk, hogy Szekszárdon (egerrel ellentétben) a kadarka is fontos szerepet kap a bikákban, ami szerintem érthető, ha már a Kárpát-medencében vagyunk. Két általam kedvelt szekszárdi termelő borát kóstoltam most össze a nappaliban komparatív módon, hogy kicsit frissítsem a (szám ízét és a) tapasztalataimat a témában.
Robotok a szőlőben, mesterséges intelligencia a bormarketingben és 21. századi borélmény
Robotika és mesterséges intelligencia, alkoholmentesített és csökkentett alkoholtartalmú borok, 21. századi borélményközpont, kóstolós masterclassok, interaktív viták; a március 1-re szervezett Borkonferencia igazi hazai és nemzetközi nagyágyúkkal készül a több eseményre is elegendő témákhoz!
I/IV: Már itt bujkál a kertek alatt február hava. Ami azt jelenti, hogy egyszerűen nem lehet más a témánk, mint Tokaj száraz oldala. Azon belül is a Tokaji-hegy száraz oldalával fogjuk megnyitni az idei TokajMagic eseménysorozatot. A löszös termőhely, az évjáratok és a furmint potenciáljáról a **Bott Pince Teleki-dűlős borsora fog mesélni majd nekünk, de ahogy mindig, most is csatlakozik hozzánk személyesen Bodó Judit, aki még nagyobb mesélő, és aki rengeteget segített ennek a különleges száraz borsornak az összeállításában is. Volt már korábban több dűlős összeállítás is tőlük, de a Telekit ilyen mélységig még soha nem jártam be én sem (alighanem a borok készítői sem):
