x

Ripka Gergely

*Királyudvar – időutazás 10 év/Sec

Vannak pincék, amiktől minden kóstoló kicsit ünnep

A tarcali székhelyű *Királyudvarelsők közt kapta meg csillagát a TokajKalauz legelső kiadásában (2014). Az akkor már javában biodinamikus és javában Szepsy, de már javában Demeter Zoltán (és Noel Pinguet – Dom. Huet) nélkül működő borászat minden változás és zajos fordulat ellenére egyértelműen érdemelte ki ezt a kitüntetést. A hőskorszak mérföldkövei persze igen súlyosak: 1999-2007 között az egyik legkomolyabb borműhely működött a királyi udvarház megmentett, felújított falai közt, a borvidék legjobb, említett szakembereinek közreműködésével tehát nem meglepő az a csillag. Azok a borok tényleg grandiózus egyéniségek voltak, sajátos portfólió mentén elkészítve (Sec, Demi Sec, Ilona Cuvée, Lapis aszú). Persze a stílusváltozás nyomonkövetése sem egyszerű. A borok jelentős része, mostanra 90 %-ban külföldön kerül értékesítésre, az eleve kis palackszám (40-45 ezer/év) töredéke pedig a Terroir Clubon keresztül úgyszintén a csúcsgasztró porondján fogy el (zömében vélhetően ugyancsak nem hazai közönség révén). 

2008-tól rendületlenül Juhász Szabolcs felügyeli a több, mint 40 hektár biodinamikus szőlőterületet és a borok születését. Az éves palackszám kb. fele (20-25ezer palack) Sec márkanév alatt kerül forgalomba. A 2005-ös még drága volt, mostanra, ha olcsónak nem is feltétlen mondanám (ha azt vesszük alapul, hogy ez a belépő szint), de 6300 körüli árával a többi nagy névvel pariban van az ára. 

A tulajdonos Anthony Hwangról nem beszéltem még, akiről azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy megszállottja a birtokainak (pénzt, fegyvert, paripát nem sajnálva), de míg a Loire-völgyi Domanie Huet tőle kicsit függetlenebbül működik, addig a Királyudvarnál sokkal több döntést hoz meg ő maga birtokigazgatóként. 

A kóstolónak egyik fő apropója egyrészt a 2016-os Sec bemutatkozása volt, másfelől Mr. Hwang a 98-as alapítás óta amolyan saját Wine Libraryt hozott létre, méghozzá nem is kis palackszámmal, régi tételekből. Több ezer palackot tettek el, annak jegyében, hogy a világ meghatározó borainak bizony állniuk kell az idő próbáját is (legyen az burgundi, rajnai vagy éppen tokaji száraz). - Kísérlet, lehetőség, hosszú távon pedig bizonyosság lehet ez arra, mennyire alkalmas a furmint(-hárs) arra, hogy érleljük; hogyan fejlődik, ezáltal tehetünk majd olyan kijelentéseket, melyeket eddig tapasztalat híján legfeljebb a levegőbe puffogtathattunk eltarhatóság terén (a Dom. Huet esetében ez a library egészen 60-70 évre visszamenőleg megvan, tanulmányozható, sőt igen komoly kereskedelmi tételt képvisel némely rezervált évjárat). Nincs igazán kultúrája ennek idehaza, s nem is nagyon tudok más pincéknél hasonló szintű allokált száraz készletről. 

Ezen a fajta türelmen túl, a mindenkori Sec forgalombahozatalával sem szokott kapkodni a borászat (1,5-2 évet pihen palackban simán). A 2016-os tehát most debütál. El kell még mondani, hogy a Királyudvar Sec minden évben elkészül (ahogy Burgundiában, Bordóban is még a leggyengébb évben is készül bor), volt 2010-ben és volt 2014-ben is, csak legfeljebb kevesebb vagy más dűlőösszetételben (viszont minőségben kompromisszum-mentesen), de ez a fajta fegyelem, magabiztos márkaépítés azt gondolom, ugyancsak a komoly birtokok kiváltsága.

A Loire-menti crémant-tapasztalatok mentén palackos erjesztésű pezsgővel is elsők közt kezdett foglalkozni a birtok. Kató András (Terroir Club, Mitiszol?) azzal a tétellel indította a kóstolót, melyet már teljes egészében a magyar csapat készített, francia segítség nélkül:

 

*Királyudvar Pezsgő 2015.

Briós, kenyérbél, krétás, citrusos, finom tiszta MetTrad-illat. Ízben leheletfinom buborékok: integráltak, belesimulnak a kortyba és minden alkotó eleve nagyon szépen a illeszkedik a bor szerkezetébe. Amikor arról beszélünk, hogy a pezsgő is bor, és borként kell fogyasztani, élvezni, akkor ez az élmény nálam tokaji merítésben talán egyedül a Királyudvarnál meg mindmáig. (Március 8-án meg lehet kóstolni velem ezt és több más tokaji pezsgőt is.) 6+

 

*Királyudvar Sec 2016.*

Percze, Betsek, Henye, Lapis és Suba-dűlők. Viszonylag semleges, neutrális, fejlődő, de végtelenül tiszta illat, alakulnia kell még a palackban. Ízben sokkal többet mutat magából. - Feszesség, magas szerkezet, tartás, csiszolt élek, elegancia, friss, fiatalos struktúra jellemzi. Sós, lineáris korty. A csontos savak mellé díszként citrusosság és birs került. Igen szép száraz tokaji, egy elég nehéz szüretből. 7

 

*Királyuvar Sec 2008.**

Anthony Hwang kedvenc évjárata volt 2008: összejött minden. Percze, Betsek, Lapis, Henye és Nyúlászó. Csípősebb, enyhén tormás, snidlinges, hagymás buké, ami azért a levegőn kicsit enyhül. Ízben viszont csoda. Sokkal mélyebb és szélesebb a többinél. Van egy határozott édes tónus benne (11 g/l cukor), dúsabb, húsosabb, haraphatóbb, hosszabb íz. Abszolút kortalan, máig hihetetlen komoly szerekezettel, melyhez a remek év vitális savai adnak markáns kontúrokat. Örökös kedvenc. Egyértelmű 7+

 

*Királyudvar Sec 2007.*

Egy forró, aszályos évjárat, amit aztán szárazban és édesben is nagyon szerettünk. Percze, Betsek, Henye, Lapis, Nyulászó. Akad benne némi érettebb porosság, palackbuké, kenyérhéj (még nem oxidált, de korát nem tagadhatja le, szemben a sokkal fiatalosabb, vibrálóbb 2008-assal). Krémesebb, sokkal hömpölygősebb íz, vastagabb idomok, egészen más sűrűség. A széles ívek végén azonban mégis ott van egy szép savkarakter is, ami egyrészt szavatolja, hogy a bor egy pillanatra sem lusta, másrészt ez a kivételes, mozgékony savérezt nagyon kevés 2007-es száraz borban tapasztalható. Bőven tartja még magát, sőt a korty végén élő citrusok kompenzálják a kerek, nagy testet. 6+

 

*Királyudvar Sec 2006.

Magam is meglepődtem, miszerint ezt a bort nem Demeter Zoltán, de nem is Szepsy István, hanem még maga Noel Pinguet keze nyomán készítette a Királyudvar. Illatában van egy szép, kifejezett édeskés tónus, mézzel, zöldfűszerekel, némi kukoricássággal is már. Érettebb karakter. Mégis máig, széles, komplex bor. Almás, körtés, birses ízek, határozott édes tónus (11 g/l cukor), mely ennél a tételnél a leginkább kifejezett. Ezt aztán egy üdébb zöldalmás fanyarság követi. Volt már szebb is, nem mondom, hogy kirobbanóan fiatalos formában van, ne is ezt várjuk tőle, de bőven megvannak az értékei is még. Most 6

 

*Királyudvar Ilona Cuvée 2002.***

Betsek és Danczka. A pince szamorodni típusú bora, de persze annál azért valamivel mégiscsak több... Meglepett, hogy mennyivel. Illatban is kirobbanóan fiatalos: szuperérett sárga trópusi gyümölcsökkel, gyakorlatilag aszús jegyekkel. Kandírozott gyümölcsök, barack, narancshéj, virágok, méz. Élénksárga színárnyalatok zúdulnak az emberre, ahogy beleszagol. Csoda már önmagában az illat is. Ízben meglepően krémes textúra, édes, mézes, hosszan, szélesen terül szét. Viszonylag kevesebb a sav, mint, amit 2002-től egyébként várnék, de olyan komplex és hosszú, aszús ízvilág jellemzi, hogy nem lehet vele betelni... 8+

 

*Királyudvar 6 puttonyos tokaji aszú 2000.***

Január 10-én már egyszer beleszerettem, akkor kóstoltam először. Barack, életteli, sárga tónusokkal vastagon színezett, eszményi illat. Kandírozott és friss gyümölcsök egyszerre mutatkoznak orrban, narancsvirág, narancs, ananász, mangó. Lebilincselő, mennyire vitális, élő korty, elképesztő sav, hihetetlen mennyiségű friss gyümölcs, egy forró évből 18 év után is (döbbenet). Harapható őszi és kajszi barack. Határtalan lendület, nem várt feszesség, eszméletlen hossz, csoda egyensúly. Januárban is leírtam, most is érdemes megjegyezni (a szerencséseknek, akiknek van még belőle): nem kell sietni a kibontással! 2000 óriási évjárat..! Erős 9

 

Az idei év talán eddigi legszebb borsora után pedig rögtön pezsgő, illetve aszú, illetve TokajGuide-csillagos borászatok kapcsán programajánló:

 

- Március 8Villa Bagatalle(16.30): Tokaji pezsgőforradalom? – EVENT ITT

- Március 23Corinthia Hotel(16.00): TOKAJGUIDE19 – nemzetközi premier (új csillagok bejelentése, csillagos pincék boraival, dedikálással) – FOGLALÁS ITT

- Március 29BORGANIKAmeets TokajMagic (18.00): Disznókő - Az aszú forradalmárai (I. rész): új helyszín, új koreográfia, kivételes aszúsor, ritkaságokkal (1997, 2000, Kapik) – részletek és event hamarosan....

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább