X

CUVÉE

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Tovább

Ripka Gergely

Polgár//40

Egy vérbeli borász visszatekintése az életműre

Sosem találkoztam még Polgár Zoltánnal. De még képen sem láttam, ami azért az internet világában igencsak furcsa. Hiszen mégiscsak a villányi ősbirtokok, nagy öregek egyike. Év borásza is volt, sőt egy másik érámban árultam is a borát. Mit jelentsen akkor ez? – Annyit biztosan, hogy Polgár Zoltán kerüli a felhajtást, nem az a borceleb alkat és ez nekem per pillanat inkább szimpatikus egy olyan korban, amikor egy új borászgeneráció több képviselője kezd átmenni facebook-hősbe: ha épp beborul/kisüt a nap/lemegy a nap a pincénél, muszáj leglább egy instagramos szelfimontázst közölnie.

Tovább

Ripka Gergely

Royal Tokaji Cuvée 2015.

A klasszikus 10 euró alatti édes tokaji. Fiatalos, botritisztől mentesebb, tiszta tropikális illat, propolisszal, mézes teával, birssel, körtekompóttal. Ízre inkább édes, de hosszú. A cukor elég tekintélyes, közben húsos, nektáros édes bor. Ananász, mangó, érett gyümölcsösségben tobzódik.  Nem kimondottan komplex, lehetne kifejezőbb a sav is, a citrusosság is, de így is elmondja a lényeget nagy vonalakban Tokajról. 

Tovább

Ripka Gergely

TROICA Shiraz Sangiovese 2014

Izraeli cuvée dél-európai fajtákkal. Biztos, hogy nagyon meleg helyről, érett alapanyagból készült. Intenzív illat, édes és érett sötét húsú gyümölcsökkel. Szilva, meggy, szeder. Vastag, telt, testes bor. Nagyon jó, bársonyos tannin. Hosszú íz, szép hordó. A Shiraz teltsége és a Sangiovese friss savai is benne vannak. Sok gyümölcsöt ad bele a shiraz. Édeskés tónusokkal.

Tovább

Ripka Gergely

Friss Vayi Borok Olaszliszkáról

A történész Ungváry Krisztián új tételei

Ungváry Krisztián talán sosem tartozott a reflektorfényt vonzó, sem a reflektorfényre repülő borászok közé. Néhány évvel ezelőtt többet láthattuk, kóstolhattuk borait, de limitált mennyiségük okán sem lehetett könnyedén összeismerkedni velük. Pár éve aztán arculatváltás állt be a címkék dizájnjában. A karddal átszúrt körte helyett metszetek állatai vették át a főszerepet rajtuk. A végső Vayi-paletta mára örömtelien letisztult lett: muskotály, egy 100 éves névre keresztelt száraz bor, édes cuvée és egy denevér mögé rejtett pinot noir is egyre gyakrabban színezi a sort. Az aszúról később még lesz szó. Egy történésszel kóstolni, aki ráadásul bort is készít, amellett, hogy nyilván komoly külföldi referenciák adják borízlésének alapjait is, mindenképp egyedi világba enged betekintést. Egyben jelzi számunkra, micsoda mélységei vannak Hegyaljának, ha egész más profilú emberek is ilyen mélyen alámerülnek benne. Ráadásul a hírhedt Olaszliszka bugyrait gyakorta érintve.

Tovább

Ripka Gergely

Royal Tokaji Cuvée 2012

Az első évjárat volt, melyből kimaradt a hajdani borász, Áts Károly vezetékneve. Számomra máig érthetetlen az elővigyázatlan vakmerőség egy angol tulajdonú pincétől, hogy a borászáról nevez el egy márkát. Kicsit visszafelé sült el az amúgy példás sikerű márkaépítés. Az arculat és a brand persze jellegében nem sokat változik: követi a jól bevált recepteket (három helyi fajta, szinte nulla hordó, frissesség, örömbor, megfizethető áron, gyorsan).
Gyümölcsös illat, egy pofonegyszerű, bonyolításmentes late harvest buké. Ízre kellően komplex és telt, életteli, van benne némi krémesség és tartalom is. Egyensúlya is épp rendben van, bár azért a cukor irányába hajlik kissé az évjárat. Most is hozza az elvárható erényeket, bonyolítások nélkül.

Tovább

Ripka Gergely

Vayi Cuvée 2012

Ha valakinek az édes tokajiról csak aránytalanul drága borok és csakis az ünnepi alkalmak jutnak eszébe. Íme egy remek cáfolat. Abszolút hársas jegyek: mézes tea, érett, lédús gyümölcsök. Gazdag édes bor. Sok cukor, a meleg évjáratra jellemzően nagyon, de nagyon kevés sav emeli ki némileg az édességet.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj Classic: komolyzene ihlette klasszikus borok

Mád egy kissé elfeledett ősbirtoka a hőskorszakból a Classic, mely klasszikusan szintén azok közé a pincék közé tartozik, akik a magyar piaci harcok megvívása helyett a külföldi kapcsolataikra bízták magukat. Nem is bánták meg. A három tulajdonos közül kettő német, a harmadik magyar. Ő pécsi, komolyzenével foglalkozik, s a rendszerváltás után tért csak vissza Magyarországra. Pécs környéki kísérletek után úgy döntött, hogy a klasszikus zenéhez egy klasszikus borvidék passzol igazán, így Tokaj környékén kezdett önálló birtokot építeni. Aztán 93-94-ben a bátyja is bekapcsolódott a területek felkutatásába, így végül 7 hektárra tettek szert az első osztályú Királyban és a Betsekben, 0,7 hektárra a Juharosban (besorolatlan terület, Szarka Dénesnek készülnek innen izgalmas borai). A hozam 30-35 mázsa/ha körül mozog. A birtok az édesorientáltságú pincék közé sorolandó. Néhány éve kevés száraz bor mellett alapvetően a cuvée-ben és az aszúban próbálnak minden évben domborítani.  Aszúból évente két féle készül, melyek 3, 5 vagy 6 puttonyosok, illetve aszúesszenciák lettek.

Tovább

Ripka Gergely

Szarka Dénesnél kóstoltam

Még egy régóta tervezett látogatást sikerült leszerveznem Mádra a plusz egy hegyaljai napomon. Szarka Dénes fontos szepelője a mádi közösségnek. Egyre több szerepet vállal. Amellett, hogy ő készíti a Pelle borokat, a Gusteau Kulináris Élményműhely üzletvezetője és persze saját borokat is készít néhány éve a fiatal borász, méghozzá igen jó érzékkel, amint látni is fogjuk. A feltörekvő mádi tehetségek fontos képviselője, ami nem kis szó, hiszen Mádon talán a legnagyobb az egy négyzetkilométerre jutó jegyzett borászok száma Hegyalján. Amellett, hogy elkészítette 2009 legjobb aszúját (bezsebelve a Pannon Bormusta Champion díját) nagyon tiszta és világos szemlétettel közelít a borkészíteshez; azzal a szélesebb látókörrel, nyitottsággal, ami szerencsére az egész borvidéken kezd terjedni a fiatal tehetségek körében. A beépült újabb és újabb élmények, tapasztalatok, az évjáratok kihívásai mind-mind meglátszanak borainak magabiztos stílusán, egyfajta izgalmas fejlődést, csiszolódást mutatva (márkában, arculatban úgyszintén). A kiemelt termőhely a Juharos.
A kalauzban is leírtam: a környék egyik legígéretesebb tálentuma a borász, akire oda kell figyelni.

Tovább

Ripka Gergely

Heimann Franciscus 2008

Hónapokkal ezelőtt már kóstoltam. Barnásodik a széle, de máskülönben a kor nem hagyott még rajta mély nyomokat. Illatában szárazra aszalt szilva, tarpai szilvalekvár (az a vághatóan sűrű, kemény típus), mellette szedresen sötét színek, bőr. Ízre hosszú, nagytestű, meleg, délies jelenség. Erősíti bennem az érzést, hogy sok forró évjárat közt a mérsékeltebb 2008-as üdítően hat. Ízben is sok a szilva, mellette jó minőségű tanninokkal. Mélységgel, vadsággal, harapós tüzességgel. Délies jellege, alkoholja kivehető, de nem lesz darabos vagy nehézkes. Szép formában van még most is.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Tovább

Ripka Gergely

RizlingRovat: nemzetközi stílusgyakorlat

Rajnai futamok innen-onnan

Folytatjuk (számunkra biztosan) méltán nagy sikerű rajnai köreinket. Ebben a fordulóban egy kivételes nemzetközi merítésről folyik majd a szó, melyet Bernáth Józsi barátunk szervezett és többnyire állított is össze, persze segítettünk is neki ebben 1-2 palackkal (mondjuk én csak meginni/megírni). A rajnairól tudjuk, hogy sokfelé jól érzi magát a világban, ezért is hívjuk világfajtának, de arra azért nem gondoltam, hogy a szavazást követően az első háromban egy németül beszélő címke sem lesz majd…. A mi Józsink módszeres vakkóstoló szervező, ezért haladjunk csak szépen sorban (egy vak kör után vissza lehetett kérni a fejvakargatósabb darabokat újra, aztán 3 sorszámot kellett mondani mindenkinek):

Tovább

Ripka Gergely

Kékfrankost készítő borászoknak lehetőség

Svéd kereskedelmi kapcsolat

 

Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy egy svéd borimportőr cég magyar ökológiai gazdálkodásból származó Kékfrankos bort keres a Systembolaget tenderjéhez kapcsolódóan.

 

Amennyiben felkeltette érdeklődését, vagy ajánlani tud termelőt, kérjük, forduljon bizalommal dr. Fáskerti Zitához:

 

 


Tel: +46 8 782 97 51

Mobil: +46 70 741 0511

E-mail Nagykövetség: mission.stockholm@mfa.gov.hu

E-mail Magán: zita.faskerti@mfa.gov.hu

Weboldal: https://stockholm.mfa.gov.hu/

 

 

Tovább

Ripka Gergely

Tekintélyes édességek a nagyvilágból vakon

Szemben a piaccal

Gyakran eltűnődöm, ha már ennyit írok Tokajról: vajon hányan ihattak az olvasók közül mondjuk az elmúlt hónapban édes bort...? De akárhol járunk a világ jelentős édesboros borvidékei közt, így vagy úgy a felszín alatt ott kísérti a pincéket korunk, a mai piaci trend anomáliája: nagyon magas árszínvonalon is sokféle édes bor készül, de mégsincs igazán kereslet rájuk. Elképesztő tradíciók, hihetetlen izgalmas (és drága) technológiák nyomán kerülnek a boltok polcaira, de a többség mégsem kíváncsi rá. A cukor kommersz ellenség, fehér méreg kategóriába került párszáz év leforgása alatt. Azt szoktam viszont mondani, nyilván főként Tokaj kapcsán, hogy ezek a borok tipikusan azok, melyeket meg kell érteni, melyekhez kicsit meg kell érni. Egyszerűen más tudatállapotot követel tőlünk és ebben nem demokratikusak. Ám ha egyszer becsípődik egy tokajinak az íze vagy egy téli estén van szerencsénk egy igazán komoly portóihoz, akkor biztosan nem felejtjük el az ízét soha többé. Ilyet azért a technológiai borok nagytöbbsége nem tud: meddig emlékszünk egy ezer forintos bornak az illatára, zamatára? Talán percekig, egy-két napig? Tokaj, Mosel, Rheingau, Sherry, Sauternes sok száz éve ejti rabul az értő közönséget, rang jelentett fogyasztásuk. Márpedig érteni valamit, érteni valamihez, az önmagában olyan kincs, ami ranggal, intellektussal jár.

Tovább
Tokaj aranya, melyet az alkimisták is kerestek

Ripka Gergely

Tovább