Az egyik legjobb dolog, ami Tállyával (és tulajdonképpen Máddal is) történt az elmúlt 10 évben az az, hogy elindult a TR Művek. Az érdekes az, hogy már az indulásuk utáni évben az első TokajGuide-ba is bekerültek. Mivel felületesek voltak a tállyai ismereteim akkor, emlékszem, Homoky Dorkára bíztam, hogy a tollat végigvezesse Tállya izgalmas borászatain (így lett ő a guide első és egyedüli vendégszerzője egyébként), és egy külön fejezetben ő már bemutatta a 3 szemtelenül fiatal pesti kötődésű alapítót és borászatukat a spirál kötésű 2014-es kiadásban. Azóta tulajdonosból kettő maradt, Szamosújvári Pál és Mátyásfalvi János, Pali felesége, Kada Anikó az érző lelke lett a TR brandnek, Uliczki Dénes pedig a motorja. Mind jóbarátok, tele életörömmel, optimizmussal, lelkesedéssel, amik nélkül lehetetlen ma Hegyalján talpon maradni. 

Tőke nélkül természetesen szintén nehéz lenne, de azt gondolom, az oly ismerős és fertőző hegyalja-rajongás legalább ilyen erős szempont egy induló pincénél; így klasszikus love story jellegű befektetésként indult el a munka a Palota-dűlőben bő tíz éve, végigjárva a sok-sok buktatót, gyerekbetegséget, évjárati kihívásokat, ami egy induló borászattal napjainkban megeshet. Mégis itt vannak, köszönik szépen, remekül vannak, a hazai piac rögös útjai mellett/helyett kiépítettek egy erős nemzetközi piacot, pár hete pedig bemutatták első évtizedük legemlékezetesebb produktumait is. Íme:

PetNat 2022

Rögtön 3 degorzsálatlan pezsgővel futottunk neki, hisz a TR számára igen fontos műfajról van szó, melyet talán épp ők készítenek a számomra leginkább megnyerő minőségben Hegyalján. Zöldes déli gyümölcsök orrban. Ízben is friss, fiatalos gyümölcsöket, üdítő érzetet kaptam az elsőtől. Remek szomjoltó.

Petnat 2020

Naspolyásabb, körte pürés, birses, nyugodtabb benyomást keltett bennem a második tétel. Ízben feszesebb, szárazabb, de még fiatalos, vibráló, élénk, szikár bor. Az ilyen évjáratok alighanem tökéletesek ehhez a műfajhoz!

Petnat 2015

Meglepően élénk illat, fiatalos, még elég sok primer jegy, kenyérrel. Ízben édeskés zamatokat mutatnak a gyümölcsök, korrekt, korához képest még bőven élő jelenség, finom érettsége pedig bizonyság, hogy ez a műfaj is eltartható a palackban. A pontozástól eltekintek, hisz ezek a borok annyira másak, mint bármilyen más tokaji bor és nem is tartom mérvadónak a pontokat ebben a műfajban…

Palota 2022*

Erős kezdés a konvencionális vonalon. Visszafogott hordó, virágos és kifinomult illat (emlékeztet Balassa borokra, és van benne egyfajta löszös kifinomultság is). Kerek, gömbölyded, szép sós íz. Kifinomult és egyedi száraz tokaji bor, mely a tállyai termőhely karakterét is csodásan illusztrálja. 7

Szent Tamás 2022

Prémium hordó, vaníliás illatok, sok érlelési jegy. Ízben birs, körte, és elég markáns hordó. Szikár, cseres és enyhén kesernyés tétel. Nem győz meg most annyira szerkezetre, mint a Palota. (Hogy őszinte legyek hordóhasználat itt-ott kevéssé vesz le a lábamról a pincénél, de el tudom fogadni, ha ez szubjektív, csak dűlős boroknál én nem ezt keresem továbbra sem.) 5+

Palota 2019

Itt is erősebb hordót érezni orrban, fűrészporos, mély buké. Széles korty, körtés, primer gyümölcsös jelleg. Felismerhetően rokon világ a 2022-esel egy finom kis érettséggel, a dűlő könnyed stílusával. 6+

Dry 2019

Pörkölt fás illat. Ízben széles, húsos, remek savakkal. Szikár, vaníliás, kókuszos íz, melyet kissé elfed a hordó. 6

Dry 2018

Vegetálisabb, fűszeres illat, mély és koncentrált hangulattal, szép érleléssel. Húsos és sós íz. Hosszú és olyan, akár egy szép fehér burgundi. A forrós év ellenére remek egyensúlyban van. Még kapható, javaslom, érdemes lecsapni rá! 6+

Furmint 2017

Kicsit szigorúbb, mélyebb, szúrósabb furmint-karakter. Ízben is megjelenik az érettség, lustább, laposabb hangulattal, amit én már nem tartogatnék soká palackban. 5+

Furmint 2016

Finom és meglepő málnás, gyümölcsös palackbuké, csupa elegancia, lime-mal, citromhéjjal. Ízre széles, feszes, remek savval, finom sóssággal. Kiváló formában van még mindig. 6+

Furmint 2013

Meglepően diszkrét, de szép palackérettséget érezni benne, marcipános tercier jelleggel. Légiesebb a korty, vannak benne még erények is, de a vége felé üresedik is az én meglátásom szerint. 5+

Édes 2019

Tompa, enyhén fülledt, fejlődő illat, melyben a töppedt jegyek dominálnak. Sok friss gyümölcs, körte, alma és barack érződik ízében. Modern, fiatalos, laza és közérthető édes bor. 5+

Édes 2017

Kis botritisz, kukoricás palackérés. Visszafogottabb, lazább íz, de itt is érezhető a botritisz. A fiatalabb kiadáshoz képest hosszabb, szélesebb kortylefutás. 6

Édes 2016

Szúrósabb, de fiatalos, citrusos aromatika, még most is primer tónusokkal. Ízben is fiatal, friss, sok élénk gyümölccsel, illetve tiszta, közérthető stílussal. 6+

Édes 2013

Érett kukoricás buké, de egész más szerkezetet mutat, kis szalonnás jelleggel. A kortyban sok botrtitisz, mélység, egy kicsit inkább hagyományos tokaji világ. De pont emiatt győz meg jobban a birtok fiatalabb édeseinek stílusa! 5+

Száraz szamorodni 2020

Nehéz év, tele szükség-megoldásokkal, ami ennek a bornak a hangulatát is döntően formálta érzésem szerint. Az eső, a sok botrtisz, a hűvös év mind benne van ebben a borban. Diós, aldehides, almás, birses illat, de annyira mégsem old-school, mint sok pályatársa. Ízben is sok kesernyés dió, magas savval kísérve. Sajnos én eleve nem rajongok ezért a világért, úgyhogy nehéz. Nekem ez 5

Szamorodni 2019*

Ismét édesek. Illatban a szép évjáratra jellemzően még a fiatalos fehér húsú gyümölcsök a meghatározóak: barack, körte és birs. Ízében magas a cukor, barackkompót, sőt baracklekváros textúra. Mély, gazdag íz, finom kis kesernyével. Kiváló szamorodni, és még fiatal. Ez igen! Legyen 7

Szamorodni 2017

Ahogy máskor is, most is intenzíven kókuszos, vaníliás, enyhén konyakos illatokkal indul. Széles korty, az évjáratra jellemző gazdag íz, hosszú, almakompótos korty, csupa bujaság, ami a gejl jellegtől sincs messze. A három kiadás közül most nem ez győzött meg leginkább. 6

Szamorodni 2013**

Az első tétel, ami igazán levett a lábamról, mikor az alkotók jóval a macerás forgalombahozatal előtt mutatták nekem. És tartom, hogy azóta is a birtok legszebb bora! Most is csodás már az illat is: méhviasz, tea, méz, egy kis tercier kukorica, finom érettség díszeivel. Ízben dús, barackos, haraphatóan mély, gyönyörűen kifejezi a buja évjárat nagyságát és csupa tiszta ízjeggyel kényeztet hosszan. 7+

Aszú 2017

Illatban itt is a hordó tolakszik előre, és összességében keresnem kell benne az eleganciát. Ízben aztán sok-sok barack, nagy cukor (182 g/l), ami mellett a 6,47-es sav kissé elvész, nem igazán bírja elcipelni a bort egy kifinomult, egyensúlyos irányba. Büszkeség minden birtoknál az első aszú, és első lépcsőfoknak ez egyáltalán nem rossz, de tudom, hogy ez a csapat tud ennél még sokkal jobbat is (ld. előző bor). Ez most halvány 6

UTÓÍZ

Elnézést, hogy ma nem vagyok Suckling-osan bőkezű kedvemben! Ám hullámzó pontok ide vagy oda, összességében jár a taps a TR-nek. Külön ki kell emelnem a közösségi munkát, a becsülendő nyitottságot és befogadó hangulatot, ami akár a Zsendülés eseménysorozatra, akár más rendezvényeikre jellemző! Olyan friss, fiatalos és pozitív légkör veszi őket körül, ami a borvidék nagy részén fájóan hiányzik (alighanem kimondva vagy épp tudat alatt sokunknak). A borok is több, mint ígéretesek, ebben a maratoni borsorban tele izgalmas villanásokkal mind szárazban, mind édesben (aki kóstolta legelső kísérleti tételeiket, az bizonyára látja, mennyi minden finomhangolódott). Bízom benne, hogy a hordó is finomodni fog idővel, a borok egyensúlya is be fog állni minden kategóriánál, mert személyesen is tudom, hogy a TR-crew minden tagjának megvan ehhez az ízlése, kvalitása, elhivatottsága. Úgyhogy óriási respect nekik az első 10 évért. Kívánom, hogy teljenek a következő évtizedek is hatékonyan, tele sikerekkel minden téren!