x

Ripka Gergely

Merre tovább tokaji pezsgő?

Kesernyés pezsgőszezon Hegyalján

Aggódva figyelem a tokaji pezsgő körüli legfrissebb fejleményeket. Évek óta, de ez év közepén még inkább lehetett olyan vélekedésekkel találkozni szakmai berkekben, melyek arra engednek következtetni, hogy a következő években a pezsgő mind nagyobb szerepet fog kapni a tokaji palettán (akár új fajták térhódításával). Egyre több szereplő foglalkozik egyre nagyobb volumenben a buborékokkal, illetve pár éve a közösségi feldolgozó is szélesebb utat nyitott meg a termelőknek a tokaji pezsgősítésre. Részben ezzel is összefüggésben aztán Demeter Zoltán kapott felkérést az év második felében a borvidék hegyközségi tanácsától, hogy tegyen javaslatot egy új termékleírásra a műfajban. Olvasván annak szövegét, azonnal lehetett sejteni, hogy ez nagy hullámokat fog majd generálni, aminek a végkifejlete egy kemény hangú interjú lett, melynek hatására a hegyközségi tanács több tagja nyíltan szembefordult a termelővel, ő pedig lemondott tanácstagságáról, tisztségéről. Így az új esztendő közeledtével és a szokásos újévi piaci jóslatok jegyében beszélgessünk kicsit a tokaji pezsgőről! Merre tovább...?

 

Közösség, feladatok, jövőkép

Szomorú, hogy a hegyaljai termelők úgy tűnik, minden téma mentén képesek a maximális megosztottságra. Igaz ez dűlőklasszifikációra, aszúszabályozásra, száraz borra és furmintra, de a pezsgő sem tűnik kivételnek. Muszáj itt megemlíteni, hogy Demeter Zoltán mennyi mindent tett a hazai termelői pezsgőért, kezdve a Borászok 12 Pontja által kijárt termelői pezsgő körüli akadályok (kaució) elhárításától, izgalmas saját pezsgőkísérletein át egészen a 2015-ös furmint pezsgőig, melyet nem csak tokaji viszonylatban tartok az egyik legszebb kísérletnek. Nyomban hozzá is tenném, hogy nem tartozom a tokaji pezsgő feltétlen hívei közé! 

Amíg a műfaj csak kísérlet és játék szintjén színesítette a termékpiramis alsó sávját, addig éreztem igazán a bubik helyét, szerepét. De mára azt látom, hogy irreálisan sok energiát öl a borvidék ebbe a kevéssé autentikus bortípusba, láthatóan rengeteg belső feszültséget szítva, miközben érzésem szerint ennél sokkal fontosabb dolga is akadna: az általános Tokaj OEM védelmének finomítása, a dűlőbesorolás tisztázása, de átgondolt árpolitikával is igen régóta adós a borvidék, ezt követően jöhetne a termékskála kommunikációja, specifikus koncepcióval az édes borok nehéz piacán, de a tokaji száraz borral is akadna teendő még bőven (akár minőségben). Miközben a fajták láthatóan nem minden évjáratban tudják ugyanazt (száraz vs. édes), amivel ekkora területen véleményem szerint nincs is semmi baj: aszús évben készüljön több aszú, kevésbé aszús évben meg készüljenek alternatív műfajok, de van már belőlük Tokajban így is bőven elég!

Önámításnak érzem, hogy egy ezer éves múlttal rendelkező borvidéken minden nap valami újat akarunk kitalálni. Burgundiában aligha merült fel a legnehezebb korszakokban is, hogy másnaptól könnyen eladható habzóborokat kéne készíteni, de Bordeaux-ban sem hinném, hogy valaha is opció lett volna mondjuk a tankpezsgő új piacok reményében, és klímaváltozás ide vagy oda Champagne-ban sem tűnik úgy, hogy a blanc de blancs-ba a chardonnay mellé, mondjuk szomjazná bárki a sauvignon blanc savait vagy mondjuk új piacokat akarna építeni bárki a pétnatokkal, netán csendes borokkal. Hasonló fából vaskarika érzésem van a tokaji pezsgővel is, mindez egy borotvaéles nemzetközi és szépen csiszolódó hazai buborékos mezőny mellett (aligha kell a márkákat, ragyogó versenytársakat sorolnom).

Mintha nem tudnánk hinni abban, hogy Tokaj a meglévő többszáz éves értékeivel, hagyományaival is lenyűgöző tud lenni. Ám ha mi nem hisszük ezt el, akkor a külvilágtól is hiába várjuk el.

 

Vajon mikor jön el a napja, hogy a tokaji termelők képesek lesznek egyszer egy fontos ügy mögé egységesen odaállni acsarkodás, bizalmatlanság nélkül? Érzésem szerint enélkül a közösségi gondolkodás nélkül aligha fog hosszú szárba szökkenni a borrégió prosperitása, érkezzen bármennyi milliárd is Hegyaljára. 

Feloldásként álljon itt a szóban forgó tokaji termelő néhány aktuális borának értékelése:

 

Lapis Hárslevelű 2019

Szalmasárga szín. Finom florális, hordós, parfümös bukéjában körte, birs, naspolya illata jelenik meg. Burgundias érlelés. Telt idomú korty, finom maradékcukorral, egyensúlyt adó savakkal. Sós, hosszú, húsos gazdagság, sok mézédes, érett sárga húsú gyümölcs, császárkörte és a minőségi hordó finom játéka teszi teljessé. 6+

 

Veres Furmint 2021*

Halvány citrom szín. Illatban fiatal, fejlődő bor. Tipikus, neutrális furmint-stílus, körtés, citrusos, köves jegyekkel. Ízben tiszta, élénk, feszes sav, majd kerek zamatok, széles, részletgazdag korty, hosszú, körtés, almás díszítéssel. Csiszolt, elegáns furmint, a száraz és nem túl száraz határon balettozó izgalmas, sós utóízzel. 6+

 

Tokaji Furmint Pezsgő 2016

Friss, intenzív illatok, citrusos, szúrós, jellegzetes furmintos terroirjelleggel. Komplex pezsgő, finom, apró buborékokkal, kis kesernyével, az évjárat feszes savaival, citrusaival díszítve. Birses, tokaji furmintos jelleg árulkodik a komoly, minerális alapbor minőségéről (van is egyfajta csendesboros karaktere). Keményebb, férfiasabb pezsgőstílus. 6

 

Rozé Pezsgő 2020

Egész halvány hagymahéj szín. Eleinte elég zárt, aztán roppant kedves aromáiban friss piros bogyós gyümölcsök, üde primer jegyek, kedves, vidám és játékos hangulat érezhető. Ízében intenzív buborékok, de kellő finomsággal. Abszolút száraz korty, tele gurulós piros ribizlivel, málnával, fiatalos, üdítő, friss ízekkel. Igazán jóleső pezsgő, melyet nem kell magyarázni, csak élvezni kell, nagy társasággal. A négy pezsgő közül ezt szerettem a leginkább. 6

 

Hárslevelű Pezsgő Brut 2020

Tisztán a Szerelmi termése. Friss, finoman virágos, citrusos aromatika. Ízben visszafogott, ropogós pezsgő, finom perlázs jellemzi. Apró buborékok, üde és fiatal tétel, könnyed és viszonylag egyszerű pezsgő. Frissítő ízében sok citrusos jegy, de neutrális elegancia jellemzi. Alacsony dosage, magas savérzet, szárító lecsengés. Igazi aperitif pezsgő. 5

 

Sárga muskotály Pezsgő 2021

A borász első pezsgője az illatos tokaji fajtából. Tobzódó illatában csupa virágos, egzotikus és citrusos, limehéjas jelleg. Ízben is tiszta és itatja magát. Sok buburék szúr, frissítő, eleven, lendületes pezsgő, a fajta direkt stílusával. Finom zamatú dosage, intenzív fűszerek, primer jegyek, populáris stílus, amolyna “tokaji Irsai”, de a legjobb értelemben. Minden cseppje örömöt sugároz. 5+

 

Ősz-hegy Sárga muskotály 2020

Egészen halvány citromszín. Kristálytiszta illatában friss szőlő, bodza és más florális jegyek, parfümös kedvesség, szőlőlé. Nehéz évjárat, mégis szép kerek zamat, tiszta, fiatalos íz, egzotikus jegyek, édes déli gyümölcsök (licsi, citrusok). Intenzív fajtakarakter, kedves, behízelgő primer ízjegyek, közepes testtel, zamatgazdag simasággal. Benne van a fajta nemes egyszerűsége, de mégis kellően komplex és tartalmas bor tud lenni. Egyszerre közérthető és elegáns muskotály. Halvány 6

 

Szamorodni 2021*

Elképesztően fiatal szalmaszín és illat. Kirobbanóan friss, fejlődő aromák, főként körtével, birssel, almatermésűekkel, szőlővirággal. Ízében is eleven, friss zöldalma, körte, mézédes déli gyümölcsök és éteri tisztaság. Az évjárat finom savai lendületet adnak a magas cukortartalmú bornak, és édessége ellenére is vitális bor, mely szép jövő előtt áll potenciál terén is. 6+

 

(Szekesztői update a Tokaj OEM pezsgő mai termékleírásáról: kizárólag methode traditionelle eljárással készíthető, melynek folyamán minimum  9 hónapot kell érlelni palackban, ebből 90 nap élesztővel együtt; a pezsgő az egyetlen kategória ma Tokajban mint zárt borvidéken, mely tartályban is elhagyhatja a borvidéket, ha valaki másutt pezsgősítené; a Tokaj OEM szabályok szerinti területről és a 6 engedélyezett szőlőfajtából készíthető tokaji jelölésű pezsgő ma.)

X

Ripka Gergely

Mire számítsunk Tokajban 2023-ból?

***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs

Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk.  Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!

Tovább

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább