X

LAPIS

Ripka Gergely

Basilicus Lapis 2015

Szűretlen furmint. Fás, krémes, meleg hatású buké. Ízre is vastag, krémes, széles, puha és kiss és laza szerkezetű. Némi lendület és finesz jót tenne neki, kissé az évjárat kerekedik felül a boron.

Tovább

Ripka Gergely

Carpinus és Balassa duett//2015

Tokaj, a legjobb társaság

Rajongok azért a hangulatért, ami tokaji-kóstolás közben kialakul, gyakorlatilag tetszőleges miliőben, társaságban. Valójában ez lehet a kulcsa a Tokajért való határtalan vonzalmamnak is: a megismételhetetlen érzés, hangulat amit a bor kivált az magát a bort és a tarsaságot, ezzel végső soron az alkalmat emeli. Az talán megint egy másik kérdés, hogy bármilyen borkóstolón veszek is részt, szinte mindig Tokajra terelődik a szó és Tokaj körül alakul ki végül szenvedélyes/komoly szakmai eszmecsere (talán a Tokajkalauz miatt lehet ez persze). – Ám, ha valóban tokajiak nyílnak is ki, érdekes módon mindig megtörténik a varázslat. – Sokszor leírták már sokan, én is: Tokaj kapcsán valahogy minden kérdés és válasz sokkal egyértelműbb és érdekesebb, és annyi minden levezethető belőlük, ami aktuális és fontos. – Erre nem sok borvidék képes világon!

Tovább

Ripka Gergely

Bodrog Borműhely Lapis furmint 2013

Jó arányok, szép fa, enyhén túlérett gyümölcsösség. Komoly, testes, izgalmas furmint, a pincétől megszokott hibátlan kivitelben. A Lapis a történelmi dűlőklasszifikációk során soha nem kapott méltó figyelmet. Mai borai jelzik számunkra, hogy egy plasztikus klasszifikációs rendszerrel mennyire könnyedén lehetne a hasonló termőhelyeket új megvilágításból nézni, értékelni. Ezzel az érzákeny rendszerrel a mai napig adós a borvidék...

Tovább

Ripka Gergely

Ábrahám Pince: távol a mainstreamtől

„Ki kell lépnünk az önsajnálatból.”

Nem tudom, hogy írt-e már Ábrahámékról korábban valaki önálló nagyposztot, de most inkább tekintsünk el a Bemutatkozik kezdetű címtől. Az egyik megbecsült tokaji borász azt mondta nekem pár héttel a megjelenés előtt, hogy a Tokaj kalauzból óriási hiba lenne kihagyni az Ábrahám Pincét. Pedig bizony így történt. Bocs. Addigra már sajnos a nyomdai anyagon dolgoztunk, így a kiadvány nélkülük jelent meg, de ennyi elég is volt ahhoz, hogy fölvegyem őket a listám elejére. A pince első évjárata a 2006-os volt. Összesen 7 hektárt (Kerektölgyes/Rátka és Kakasok), 15 ezer tőkét, művelnek szerte a borvidéken, amiből ötezer palack bort töltenek átlagosan. A gyomirtást kizárólag kaszálással oldják meg.

Tovább

Ripka Gergely

Hudácskó/Hangavári látogatás Kisfaludon

Abaújszántó is not dead

Bodrogkisfalud egyik tradicionális családi pincéjeként ismerjük a Hudácskót. Kevesen tudják (hát most megtudhatja ország-világ), hogy a borászat 2009 óta nem is ezen a néven fut, hanem úgy döntöttek, átkeresztelik magukat a magyarosabb Hangavári Pincére. A birtok 15 h-os. Nagyszülők indították el a borházat huszonöt éve, mely a mai napig folyó borral is szolgál a betérő érdeklődőknek. - Számomra kellemes élmény volt látni, hogy háztól is viszik az emberek a mindennapi betevő bort, kell, hogy az ultraszelektált csúcsminőség mellett működjön ez a szegmens is, meghatározott minőségi keretek közt a petpalackos borok helyett; sok termelőnek jelent plusz bevételt és sok halandó embernek biztos és megfizethető borforrást. Még izgalmasabb volt azonban számomra a felismerés, hogy a pince tételei közt megbújva, új köntösben öltött testet egy kedves, régi ismerős a messzi északról. A palackos tételek közül az alábbiakat kóstoltam meg:

Tovább

Ripka Gergely

Hosszú, vegyes, 11-es száraz tokaji sor tele tanulságokkal (hosszú címmel...)

Sauska, Oremus, Demeter Zoltán, Balassa és Szepsy//2011

Legutóbb két igen izgalmas hegyaljai családi pince tételeit írtam le 2011-ből. Számomra Gizella is, a Kikelet is azt bizonyította, hogy a meleg évjáratban nagyon résen kellett lenni a száraz borok készítésénél (hogy azok valóban kimerítsék a száraz bor fogalmát és a borok élvezhetőek legyenek több év távlatában nézve is). Egyre inkább meggyőződésem, hogy a kis volumennel dolgozó, szerényebb, közepesen ismert minibirtokok sokszor magabiztosabban teljesítenek, mint a nagyobb nevek.

Úgy döntöttem, nem darabolom tovább a sort. A következőkben öt ugyancsak jól csengő tokaji név száraz borainak jegyzetei jönnek:

Tovább

Ripka Gergely

Hárslevelű – kóstoló a Kakasban

exkluzív sor jó társaságban

A szűk körben elköltött különleges kóstoló ötlete a Bocuse d’Or folyamán, lyonban merült föl az év elején, ahol az Onyx sommelier-csapatát erősítő Gervai János és Berecz Stéphanie épp arról cseréltek eszmét, hogy a Hárslevelű is megér egy misét a Furmint mellett. Sokan mondogatják már ezt egy ideje, össze-össze súgnak úton útfélen, hogy talán a száraz Hársak legalább akkora figyelmet érdemelnek. Abban egyetérthetünk, hogy a Hárs kifinomultabb eleganciát tud mutatni a Furmintnál. Nem annyira kemény bor, több a dísz, talán a sallang is, de a megfelelő kezek közt kiművelt/kiműveltebb formát tud ez ölteni. A beszélgetőpartnerek végülis fölvetették egy átfogó Hárs-kóstoló ötletét, melyet végül egy forró augusztusi estén sikerült tető alá hozni, méghozzá Demeter Zoltán Kakas-dűlőben fölépült teraszának teteje alá.

Tovább

Ripka Gergely

Királyudvar évjáratbemutató/2012

Immár hagyománnyá kezd válni a júniusi Királyudvar-bemutató az új évjáratok boraival. Jó látni, hogy Anthony Hwang és Juhász Szabolcs, borász nem sajnálja az időt és az energiát, hogy Budapesten ültetett kóstolón bemutassák egy értő közönség előtt mindazt, amiért például az én horizontomon is az ország három legeredményesebb borászata közt van jelen a nagy múltú tarcali birtok. A csúcsra járatott villányi, szekszárdi, egri sztárok vajon miért nem rendeznek hasonló bemutatókat? (Tavaly már föltettem ezt a kérdést?) A jó ég tudja.

Tovább

Ripka Gergely

Beszippantani a borkultúrát Londonban/#3.

*Demeter Zoltán borainak bemutatója

Az előzetesen kiírt ültetett, individual tasting sajnos elmaradt, de haramadik személyként, bloggerként talán még izgalmasabb volt kívülről látni egész közelről, hogyan fordul rá egy brit éttermes, borboltos egy új stílusú tokaji borra, a borász személyiségére. Élmény volt látni a befogadás szintjét, a borok közti árnyalatok érzékelésének a szintjét. Legyen itt most annyi elég, hogy sokak szemében lehetett látni a meglepetést: „Ez Tokaj?”.
Tovább

Ripka Gergely

A Királyudvar falai között

stabil hegyaljai bástya

A Királyudvar újjáépítése az egyik legnagyobb sikere a külföldi tőke hegyaljai megjelenésének. Az utolsó órákban mentették meg és varázsolták újjá ezt a több évszázados csodálatos épületet a végső pusztulástól, arról nem is beszélve, hogy igen rövid idő alatt nem csak a borvidéken, de hazai viszonylatban is az egyik legizgalmasabb borműhely jött létre, ahol borvidéki és francia szakemberek egyaránt igen komoly borminőségeket alapoztak meg az elmúlt évtizedben. A Secről, Demi Secről, Ilonáról vagy épp a Királyudvar pezsgőről már nem kell bővebben értekeznem valószínűleg. Végre testközelből látva a pezsgőapparátust tudatosult csak bennem, hogy mekkora dolog, hogy ez egy francia kapcsolat révén meg tudott valósulni Hegyelján. A Királyudvar ugyanis évek óta saját maga készíti el pezsgőit. Anthony Hwang a Királyudvar Loire-völgyi testvérbirtokáról, a Domaine Huet-től kapja a szakmai támogatást ebben a nehéz témában, s készíti szerintem egyedülálló módon tudatosan és magas minőségben methode traditionelle pezsgőit idehaza.

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább