x

Ripka Gergely

Bodrog Borműhely multivertikális a MyWine-ban

Lapisok, Narancsborok, Mesések, Aszúk

A Bodrog Borműhely két egyetemi jóbarát kellemes története. - A hegyaljai Hajdu János és a pesti Farkas Krisztián közös projektje, akiknek a sorsa annak idején az Oremusnál töltött szakmai gyakorlat során pecsételődött meg. - A tolcsvai kultpincében az erjedési hőmérsékleteket méregetve határozták el, hogy ezt ők is megpróbálják saját és bérelt területeken, kicsiben, műhelymunka jelleggel. Ahogy az lenni szokott a hasonló szívből születő kooperációk esetében, mindketten szépen kiegészítik ezt a közös kis történetet a saját boros érkezettségükkel, saját képességeikkel, de mégis közös nyelv, közös ízlés mentén megálmodva a borminőségeket. Jani a borász, Krisztián a tapasztalt borértékesítő: más-más megközelítés, mégis milyen fontos mindkettő! Pár napja a My Wine borbárban olyan régiségeket mutattak be együtt, amikből ők maguk is csak ritkán bontanak. Tanulságok, sztorik, remek hangulatú este.

Dry Tokaj 2017

Mert valahol el kell kezdeni egy borkóstolót, de Tokaj megismerését/megismertetését is... Íme a tökéletes felvezetője bármilyen tokaji sornak. Szerintem telitalálat a név, a vagány címke is és bizony nagyon fontos kategória lehetne egy közös névvel, megfelelő szabályozással kommunikált alap száraz tokaji brand. Itt egy remek példa piacos névre, stílusra. 
Csupa sárga szín. Narancsos illatbomba, imádom az érett trópusi gyümölcseit. Sima, gyümölcsös, húsos, dzsúzos íz. Nagyon kiegyensúlyozott, jó inni, jóleső, diszkrét fanyarság csavar rajta egyet a végén. Igazi szoktató bor olyanoknak, akik eddig csupán felszínesen ismerték Tokajt vagy azt gondolják, ott csak gejl édes borokat lehet készíteni. 6

 

Lapis 2007

Sherrys, oxidált, száraz szamorodnis, köves, füstös illat. A barnuló jegyek már megjelentek benne, ami alapján egyértelmű, hogy ennek a bornak leginkább a korát lehet tisztelni. Magára maradt savgerinc a kortyban, száraz lecsengés, némi terroirjegy, nem sok szusz maradt benne ebből az egyébként remek, meleg évjáratból (mely nem a hosszan érő szárazakról volt híres eddig sem). 4-5

 

Lapis 2008

Tíz éve még október 23-án kezdődött a szüret...sokat fordult azóta a világ is, a klíma is, a tokaji száraz bor készítésének elméleti háttere és gyakrolata is. Itt is megjelenik már illatban némi oxidáció (a pince bevallása szerint ez nagyban dugóprobléma is volt az első évjáratoknál, és tény, hogy a későbbi tételeknél, más dugóminőség mellett már szignifikánsan több érték maradt a borokban). Reszelt almás barnulás itt is bevillan orrban. Ízben viszont a remek év szépen őrzi érett erényeit: kissé tapadós, szárító savak, remek tartása van, de nem tartogatnám már ezt sem.  5

 

Lapis 2009

Új hordók, új dugó, s egy szép szárazboros évjárat. Hordófűszer (mely némileg uralja is a bort), vanília, pörkölési jegyek, füstösség. Remekül érett, enyhén cseres íz, krémeséggel, fával gyönyörűen keretezett szerkezettel. Szép savak, jó lecsengés, benne a terroirral, egyensúllyal, tömör, még most is faltól falig kitöltött, harapható ízzel. 6

 

Lapis 2010

Ismerjük az évjáratot: esős, sok válogatást igénylő, savas, nehéz év volt, sok kellemetlen botritisszel. Sötét szín, de meglepően szép palackbuké, benne a terroir szépségével. Megjelenik a botritisz is, de megbocsájtható módon. Szép savak tartják magukat peckesen, kár hogy a korty legvégén itt is beköszön már az oxidáció. Feszessége, vibrálása, szárító ízei mégis tetszettek, melyre egy szép, összetett beltartalom is fel van fűzve. 5+

 

Lapis 2012.

Meleg, savszegény év, lustább borokkal. Az első palacknál vsz már átlevegőzött a dugó, de a másodikban szerencsére sokkal jobb volt a helyzet. Sós illat, szép fahordóhasználat, elegáns érlelési jegyek. Obligát módon szerény sav, sokkal inkább széles évjárati jegyek, mely azért tartja magát máig. 5

 

Lapis 2013

Mindenben kiváló év: szárazban és édesben is, mennyiségben és minőségben legendásnak tűnik 2013 Tokajban. Illatban erősen jön a kukorica, tömör és komplex palackbuké, némi hordós dísszel. A száraz sor emlékezetes pontja. Lendületes savak, szárító íz, szikár és feszes, sós ízek, a sok savtól mindenképp élő anyag még. Tiszteletteljes 6

 

Narancsbor 2012

Illatában a kukorica dominál ismét, de bevillannak herbális dolgok is: teafű, kapor, aztán ananász, túlérett sárga gyümölcsök. Cseres, csípős karakter, sok alkohollal, krémesen zárulva, édeskés végjátékkal. Extrém beltartalom és koncentrált alapanyag érezhető rajta. 5+

 

Narancsbor 2013

Amolyan raw wine-os, kénmentes stílus, oldott CO2 védi a bort az oxidációtól. Naspolyás, birses, némileg mocorgó illat, cideres, sörös villanásokkal. Nagyon tömör és izgalmas ízvilág. Rendhagyó, dzsúzos tapintású, puncsosság. Hosszú, komplex, egyedi savak, izgalmas, különöleges, egyedi világ. Legyen 6

 

Barát Hárslevelű 2012

Nagyon meleg, löszös, altalaj nélküli terület a tarcali oldalon. A fajta virágai, sárga színek jelennek meg orrban ismét. Zsálya, kakukkfű, herbális illatok. Elég vaskos, pufi, húsos száraz tokaji, sajnos kevés savval. Cserébe nagyon zamatos, dzsúzos bor ez is, nagy testtel, édeskés zamatokkal. Széles, súlyos és hosszú bor, melyből azért hiányzik némi lendület és sav. 5+

 

(Lenkey Hárslevelű 2010

Némileg off topik módon a kóstoló szünetében kaptam a poharamba egy kis mádi kitérőt Lenkey Géza pincéjéből. Érett, érlelt buké, lenkeys összhangzat. Elsőre sav attack jön a kortyban, cserességgel, fanyar, szikár, savvezérelt ízekkel. A végén beköszön a cukor is, de oly szépen beépülvea kortyba, és némi ásványos hangulat is. Szép, cizellált, hosszú, izgalmas, kissé rajnaisan feszes tokaji. Kössz Alex! 6+)

 

Mesés 2008

A Mesés a pince szárazbor és aszú közötti alternatív édes bora, megfelelő évjáratok esetén. Egy napig áztatták, ezt követően préselték. Illatban kissé hiányolom a gyümölcsöket. Érett, oxidált, botritiszes tercier jegyek, gomba, porosság. A kortyban az évjárathoz hű, izmos savakat találni. Egyensúlyos, érett ízek, magas alkoholérzet, mindezek mellett a cukor eléggé alárendelődik a borban, alig-alig érezni és azért egy édes borban több kedves zamatot várna az ember. Lehet, hogy palackvarianca áldozata, fiatalon egész biztosan többet is tudott. Most 5+

 

Mesés 2010.*

Élőbb, gyümölcsösebb bor, barackkal, körtével, citrusokkal, botritisszel. Mindez mégis ízlésesen megjelenítve. Most jön az, hogy a gyenge év felemelkedik egy borban. Elképesztő vitális ízek, hihetetlen komoly savak, élénk citrusokkal, száraz lecsengéssel búcsúzva. Hosszú, lineáris, feszes, gyönyörű, acélos édes tokaji, modern, amolyan németes hangulatban, máig megtartva erényeit. 7

 

5 puttonyos tokaji aszú 2011.**

Tiszta, gyümölcsorientált, sárgás buké, főként citrusokkal, kajszival, némi fával megtámogatva oldalról. Szép sav, lendület, modern és kristálytiszta gyümölcsösség. Pazar egyensúly jellemzi (163 g/l). Krémes ízek, széles és még fiatal aszú. Vastag, vaníliás, gyönyörű lecsengés hosszan frissítő savakkal. Biztos, hogy még évekig élvezet lesz kóstolgatni. Erős 8

 

5 puttonyos tokaji aszú 2010.**

Érettebb karakter, porosabb, botritiszesebb illat, némi citrussal díszítve. Gyönyörű, intelligens egyensúly itt is, szép krémesség, komplexebb, mélyebb, érettebb ízek. Sokkal több savat várna az ember, de az évjáratazonos Meséshez képest itt egyáltalán nem nyomulnak előtérbe, átadják a helyet az aszúsan krémes, édes ornamentikának is. Nagyon izgalmas kompozíció, pláne az évjárat tükrében kóstolva. 8

 

4 puttonyos tokaji aszú 2008.*

Karamell, oxidáció, sárgadinnye, és némi újhordós szalonnásság jelenik meg benne orrban, ami egyáltalán nem hiányzott. Cseres, feszes, 2008-as savasság viszi előre a kortyot. Érett, barnás árnyalatok is beúsznak azért. Rövidebb az íz is és átvették benne a vezető szerepet a tercier, dohányos, avaros jegyek. Kéksajt mellett a hordó intenzív rumpuncsossága elég diszharmonikussá teszi. 6+

 

5 puttonyos aszú 2007.**

Egy gönci hordónyi nagy aszú a fiúktól, a legelső. Még fiatalos, de összeállt illat, gyönyörű, nemes aszús stílusjegyekkel. Barackdzsem, kajszis buké. Sűrű, vastag, telt, nagyon édes, hosszú, komoly aszúegyéniség. Gyönyörű érettség, tömör ízek, vastag, diszkréten fás utóízzel. Hiába, ilyen egy nagy aszús tokaji év csúcsaszúja. Maga a tokaji csoda. 8

 

Köszönet Farkas Krisztiánnak a meghívásért!

X

Ripka Gergely

Mire számítsunk Tokajban 2023-ból?

***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs

Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk.  Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!

Tovább

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább