x

Ripka Gergely

Orsolya Pince gyorsszemle

Kicsiként is nagyok

Korábban már többször szóba kerültek itt, a TáncolóMedvén az Orsolya Pince érdemei. Februárban jártam náluk Ostoroson (hivatalból), a pincében, ahol a borokat kóstolva a szerelem első látásra című giccset élhettem át Pinot-juk és Tehéntáncuk kóstolásakor. Meghívásomra, pár napja viszonozta az üzletben Turcsek Orsi a téli látogatást. Bemutatta néhány friss tételüket az érdeklődőknek is. A közönségsiker mellett (azon fölbuzdulva) én is méltatnám szép boraikat.

Korábban már többször szóba kerültek itt, a TáncolóMedvén az Orsolya Pince érdemei. Februárban jártam náluk Ostoroson (hivatalból), a pincében, ahol a borokat kóstolva a szerelem első látásra című giccset élhettem át Pinot-juk és Tehéntáncuk kóstolásakor. Meghívásomra, pár napja viszonozta az üzletben Turcsek Orsi a téli látogatást. Bemutatta néhány friss tételüket az érdeklődőknek is. A közönségsiker mellett (azon fölbuzdulva) én is méltatnám szép boraikat.
Jó látni, hogy vannak ennyire lelkes emberek, ennyire elhivatott házasok, akik a munkában is ennyire társai tudnak lenni egymásnak, tűzön-vízen át. Szeretet, türelem, egymás támogatása a közös értékekért, a közös ért. A szimpatikus és becsülendő hozzáállást a kitartásuk erősíti. Elszántság és a pazar borok, amiknek köszönhetik, hogy nem válhattak sok-sok év után sem mellőzött szereplőivé az ingoványos táptalajt jelentő egri borvidéknek. Húsz-harminc évvel ezelőtt bizonyára nevetség tárgyát képezte volna a szakma körében ez a volumen, ez a fajta minőségorientáltság. Mindössze 15.000 palack bor évente, mely sok egri borásznál egy adott tétel esetében is kis számot jelentene, valóban nem sok. Mégis föláldoztak mindent a minőség oltárán, és a gyümölcshozam átgondolt korlátozásával, a teljes egészében Turcsek Orsolya és Tarnóczi Zoltán által koordinált, felügyelt és gyakorlatilag a két kezükkel művelt 9 ha-al, az úgyszintén kézműves módon készülő boraikkal (melyek minden cseppjén érezni lehet Orsi és Zoli féltő gondviselését) példaértéket képviselnek minden kezdő borász(pár) számára.Bizony lehet valaki kicsiként is nagy, bár nem a sopánkodástól, hanem a tenni akarástól. Becsülni való értékek ezek, hétköznapi csodák, melyek mellett nem mehetünk el csakúgy!
Az Orsolya vörösborok tehát télen a pincében nagy hatással voltak rám (előző bejegyzésem alkalmával a hazai Pinot-k közt egy sajátos gyöngyszemként értekeztem róla, és Marci is tett már említést boraikról Orsolya-est cím alatt). A 9-es fehérboraik hordómintáival, illetve az Abrakadabrával már úgy emlékszem, nehezebb volt megbarátkozni, meg ott a céges ismerkedés, kötetlen beszélgetés közepette nem az volt a lényeg, hogy kiszálazhassam a borokat és blogosan (medvenyelven) értékeljem őket. De most eljött az igazság pillanata: rászántam magam a bolti kóstolót követően, s miután lehúztam a boltban a rácsot, megpróbáltam egyedül maradni a borokkal. A palackok alján megmaradt pár, tanulságot tartogató korty....

Orsolya Pince @ Abrakadabra 2008.*
A varázslat úgy látszik Orsiéknál Abrakadabrával kezdődik, hát mi is ezzel indítottunk. A pince első számú fehérbora. Zöme Olaszrizling (34 %), mellette Chardonnay (28 %), Viognier (26 %) és Leányka (12 %) teszik teljesség ezt a komoly fehérbort.
Illatban túlérett Olaszrizling töppedt illatjegyei jönnek elő (idővel kajszi, dinnye, majd marcipán). És valóban a rizling egy része későn lett szüretelve. Mint minden Orsolya borban, itt is komoly beltartalommal kell számoljunk. Ízben legalább ilyen szép, és telt, mint az illatban. Zamatos, krémesen árad szét a korty, mely a Chardonnayt, Viogniert idézi a szájban. Némi ásványosság és zamatos trópusi gyümölcsösség mellett a tekintélyes alkohol teszi édeskéssé az összképet. Mégis ez a hosszú, nagy testű, alkoholédes lecsengés is részt vesz a jó ihatóságban, a jóleső már-már félszáraz érzetben (pedig Orsi szerint 4 g alatti a maradékcukor). Ha mindeképpen kell mondanom negatívumot, akkor a savak hiányát említeném meg. Kicsivel több acid nekem jól esne. De nem lehet haragudni rá. Szép bor. 7

Orsolya Pince @ 2008.*
Egy kellemes meglepetés a pincétől. Jó belépőbor lehet ez még, megfizethető árban (a pince szellemes módon 2008 Ft-ban határozná meg a bor árát is). Ha jól tudom, Kadarka és Kékfrankos duója. Kadarka szúr ki a pohárból, sok-sok izgalmas gyógyfűvel, fűszerkerttel, később kompótos, rumos cseresznyés, szilvás illatfelhők. Színe is inkább a Kadarka halvány pirosságát mutatja. Ízben húsos, vidám, nyári piros bogyós gyümölcsöket idéz: pirosribizli és málnalekváros extázis. Kellemes savak, jóitalú gyümis zamatokkal. 7

Orsolya Pince @ Százrejtekű 2007.*
A pince 2007-es csúcsboraként is felfoghatjuk. Ősi, török időkből fönnmaradt ostorosi pincét takar a névválasztás. Sötét tónusú illat Merlot-s, negros, kávés, dohányos aromák. Fekete cseresznye és ribizliszörp ugrik be az illatról. Színe átlátszatlan feketés. Ízben kevésbé hozza az ostorosi élményt (pláne a Pinot után kóstolva).
Orsival közösen előkóstoltuk, és szerinte sem volt annyira rendben a palack... Kis paprikásság, enyhén húzós tanninok mutatkoztak meg. Sűrű, ismét érezni az elképesztő alapanyagbeli koncentráltságot, de valahogy mégis középszerűbb ez most, mint általában, amit megszokhattam tőlük (a pincében anno talán nekem is jobban bejött). Nem baj. Másnak legyen vele szerencséje! 6+

(Összegzésképpen az alábbi borokat javasolnám föltétlenül az Orsolya borok iránt érdeklődőknek: Pinot Noir/2007, Tehéntánc/2007.)

X

Ripka Gergely

Német Riesling-magaslatok: Grosses Gewachs 2016

A Rajna-vidék csúcsai 2016-ból

A német eredetvédelmi rendszer messze földön híres pontosságáról, logikus és mindenekelőtt házon belül és a piacon is életképes felépítéséről. Erről már több ízben is zengett poszt hasábjainkon idén. A mai posztban nem is aprózzuk el a rajnai-témát. Nagyon leegyszerűsítve: Németországban a legjobb dűlők, a grand cru-k kapták a Grosses Gewachs megjelölést. Tar Feri, a Carpe Diem borszentélyben idén már többször megörvendeztette a stílus és a fajta rajongóit egy-egy masszív rizling-sorral. Ezúttal  a 2016-os évjáratnak és a legnevesebb termelők, legjobb GG rieslingjeinek szentelt egy estét, amikoris boldog születésnapot nekem (mondhatnám azt is, hogy szebben nem is lehetett volna időzíteni ezt a kóstolót).

Tovább

Ripka Gergely

Pajzos 25

Fordulatos történet két történelmi termőhelyen

Idén több hőskori pionír pince is ünnepli a negyedévzázados évfordulóját.  Nyáron a szintén francia lendületű Disznókő tartott retropsektív kóstolót. Novemberben a Pajzos-Megyer ünnepelt méltó keretek közt. Kilencvenes évelbeli aszúik az első formabontó újaszúk közt robbantak. Mégis, a ’92- utáni Pajzos az egyik legzavarosabb történet a borvidék messzi északi felén. Egy dolog alapítani egy birtokot a rendszerváltás utáni Hegyalján és egy másik dolog mozgásban tartani a bárkát a viharos, háborgó tengeren. Francia alapítók, rengeteg birtokigazgató és borász váltotta egymást, hogy mostanra Laurent Comas irányítsa a birtokot. A tehetséges Bai Istvánt két fiatal sváb srác váltotta nem rég: Espák Pali, szőlész és Naár Ferenc, borász. Így hárman alakítják a jelenkori stílusát a pincének.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább