x

Ripka Gergely

Mad Wine (ex Szent Tamás) dűlős furmintok//2015

Izgalmas villanások egy szép szárazboros évből

Ismét furmintfan testvérünk jóvoltából nyílt alkalmam rá (még a legutóbbi Barakonyizás után/azt kiegészítve), hogy egy igen ritka mádi dűlős sort kóstoljak végig 2015-ből. Most különösen zavarban vagyok a névvel, de az alany a Mad Wine (akkori nevén Szent Tamás Kft), akik azóta tudjuk, hogy igen sok drámai fordulatot éltek meg (Balassa István, sőt pár éve ifj. Szepsy István furcsa távozása után). Néhány hónapja épp a “konzervfröccsük” végett zengett az online bortér: bizony nem egyszerű ma Hegyalján konzekvens nagyborászatnak lenni (még Mádon sem)... De hagyjuk is most egy pillanatig a keserű történeteket: ezen az alkalmon ugyanis egy remek száraz boros évből, 2015-ből meglepően izgalmas tételek kerültek a pohárba a szóban forgó borászattól. A Tovább gomb után a pontok és jegyzetek!



Nyulászó 2015

Definiált, felismerhetően mádias, mély, birses, körtés furmintosság, tűzkő, mellette narancs és más citrusok díszítésével. Ízben meglepően sok és citrusos érzető sav a meleg év ellenére is. Szárít, sós, sőt a végén kicsit bántó módon jelennek meg a hasító savak. Remekül tartja viszont magát, 5 éves kora és a meleg évjárat ellenére abszolút egyben van, kornak semmi nyoma. Halvány 6

 

Dongó 2015

Gumi, merkaptán, redukciós gyanú merül fel, mögötte citrusok. Ízben jóval vastagabb a Nyulászónál. Széles, sós, élénk savak, tállyai feszesség, termőhelyi villanások. Telt és mély bor ez is, majd az utóízét tölgyes fásság kíséri. Összességében ez a furmint is leginkább az egydimenziós savakról szól. Ez most 5+

 

Úrágya 2015*

Mádias furmintosság, egy kis termálvizességgel, majd halványan Montrachet-jellegű villanásai is vannak orrban. Nagybornak szánták, az már biztos. - A korty pedig valóban roppant komplex, vastag, széles idomokkal. Egy kis jóleső cukor is mintha gömbölyítené a textúrát az előző savtengerek után. Szép, telt, de tömör és sűrű, még igen fiatal furmint. A sor egyértelműen legszebbje. Erős 7

 

Percze 2015*

Szigorú, markánsan tűzköves illat, mádias súly, ami aztán egy kis vegetálisabb, kevéssé szép (enyhén fülledt) irányt vesz a levegőn...hjajj a furmint aromái már megint: nehéz tud lenni vele az élet (pláne ilyen árfekvésben). Ízre tömör, izmos savú, feszes és sós bor. Komplex, izgalmas linearitás ismét egy még nagyon fiatal száraz borban. Elegáns a hordó, aztán a végén itt is masszív savak feszítenek, hosszan, nagyon szép bort megformálva. Megnézném ezeket a furmintokat pár év múlva is; ilyen szép mádi sort ebből az évből nem minden nap kóstolok én sem… Az illat miatt fél pontot gyengül a levegőn, így 6+

 

Az én tudomásom szerint a mai Mad Wine borászat egyszerűsíti a szortimentjét, ami azt is hozta magával, hogy a dűlős borok jövőbeni palackszáma karcsúsodik és nagyrészt helybeni értékesítésre és fogyasztásra készülnek majd. Remélem, azért lesz még rá mód, hogy a jövőben legalább ilyen szép formában kóstolhassak ezekről a termőhelyekről szelektált száraz borokat....

X

Ripka Gergely

Mire számítsunk Tokajban 2023-ból?

***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs

Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk.  Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!

Tovább

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább