A hollóvári kalandozás után, Somló másik, kicsit könnyedebb arcát jól leképező pincével folytatnám a borvidék ízlelgetését. Ellentétben Takács Lajossal, Kolonics Károly jóval alacsonyabb részen, egész a bazaltkúp szoknyáján tevékenykedik. Végtelenül kedves borai időtállóak, behízelgően illatosak, sósak, barátkozósak és nagyon jól esik őket inni.

A hollóvári kalandozás után, Somló másik, kicsit könnyedebb arcát jól leképező pincével folytatnám a borvidék ízlelgetését. Ellentétben Takács Lajossal, Kolonics Károly jóval alacsonyabb részen, egész a bazaltkúp szoknyáján tevékenykedik. Végtelenül kedves borai időtállóak, behízelgően illatosak, sósak, barátkozósak és nagyon jól esik őket inni.

Somló sok szempontból a szívem csücske. (A nászéjszakák bora és ehhez hasonló, túlmisztifikált kérdésekbe szándékosan nem mennék bele most.) Egyrészt fölmenőim is generációk óta ezen a környéken készítettek bort; és bár közel sem lesz a mi rizlingünk – még generációkig – versenytársa a nagyokénak, de nekem kölyökkoromban is az volt természetes, ha A bor - csillogó, halvány-szalmaszínű, férfias savakkal, eső áztatta bazalt illattal rendelkezik. Másrészt a gyökerekből fakadóan inkább fehérboros vagyok, s legkisebb borvidékünk ilyen szempontból megkerülhetetlen, sokrétű felhozatallal bír. Harmadrészt ebben a borvidékben érzem én a legtöbb kiaknázatlan lehetőséget, és a kissé méltatlan szétesettséget, felaprózottságot, elfeledettséget, ami talán a szervezettség hiányából adódik. Meg az az érzésem, hogy Somló kissé a nyugdíjas remeték borvidéke lett, akik beleunva a sikerekkel teli karrierbe, nyugdíjazásukat követően vettnek egy pincét Somlón, hozzá pár sor szőlőt, innen pedig már ismerjük a történetet. Kevés az ambiciózus fiatal, aki büszkén fölállna a borvidék ügyében. Persze ez némileg már részévé vált Somló romantikájának, és ebbe az alapvetően „kézműves borvidéki rendszerbe” Takács Lajos, Kolonics Károly és több más ígéretes tehetség is szép lassan megtalálja a maga méltó helyét.

Kolonics/Olaszrizling 2005.** a somló maga

Egy bor benne mindennel, ami egy jó somlóihoz kell. Tudjuk, hogy a vulkanikus, bazalttufás Somló egyik legkarakterisztikusabb fajtája az olaszrizling. Sokfélét ismerünk a hazai rizlingek közül, de az itt tárgyalt, kevéssé ismert tétel minden bizonnyal mérföldkőnek nevezhető köztük (szóljon, ha valaki szerint sokadszorra mondom ezt somlói borok kapcsán...). Tudjuk azt is, hogy illatában rezeda, íze végén keserű mandula mutatkozik, ugyanakkor sokoldalú, szép, citrusosan savas, szikár borokat ad és szinte minden borvidékünkön kísérleteznek vele. Ám ez a bor jó iskolapélda mindegyiküknek, és „kemény somlóiként” küldi sokukat vissza az iskolapadba tanulni. (Emellett pedig best buy is a bor egyben, 3000,- alatt.)

Munkám során rengetegszer találkozom kétkedő homlokráncolással e bor kapcsán, hogy „Egy 2005-ös fehérbor jó lehet még...hisz 2009-et írunk!” stb, de mindent elárul a bor időtállóságáról - ezért mindig el is mondom a szkeptikusoknak, hogy például Kolonics Karcsi, a borász is van, hogy hetekig kinn felejti a bontott palackot az asztalon, és a borai mit sem veszítenek egyensúlyukból. Nem hinném, hogy lenne olyan borkedvelö, aki meghökkenés nélkül engedné le ennek a bornak az első kortyát a torkán.

Már az illat is rengeteg szépet és jót ígér (pedig ez még csak a tartózkodó előjáték). Nem túloz, nem nagyon bazaltos, pedig ebbe a hibába sok somlói bormíves beleesik. Bizony a kevesebb néha több, izgalmasabb! Kövek, leginkább eső áztatta bazalt, némi citrusoság. Fajtajelleges, áradóan somlói aromák, kedvesek, bársonyosan simogatóak és szinte hívogatnak az elsö korty felé...melyben még az illatnál is több szépséget tapasztalunk: mineralitás, szép kerek savgerinc és az az eltéveszthetetlen sós, ásványos ízmaradék, ami ezekre a borokra annyira jellemzö. A vulkánok köveiböl került a borba, égi és földi varázslattal, és nagyon szeretjük. Érezhetö a potenciál, az erő, ami összetartja a bort, és képes azt 3-4-5 évig is egyben tartani, hogy bizonyíthassa mindenkinek, mekkora fehér borok készülnek a Somlón ma is. Hamarosan itt a 2006-os is, mely szintén sok szépet mutatott magából a 2009-es Borfesztiválon... 7+

A somlói rizling sokoldalú gasztronomiai értékkel bír. - kiváló aperitifnek is, például pisztáciával, mandulával, esetleg gouda sajttal felszolgálva, de jó lehet túróstészta, magyaros káposztaételek, esetleg saláták mellé, valamint a klasszikus pulykasülthöz, fácánhoz vagy malacsülthöz, sertésszüzérméhez, halakhoz (harcsához is), töltött palacsintához, spagetti carbonarahoz söt kaviárhoz is remek kísérő.

Kolonics Hárslevelű 2007.**

Leginkább 12-14 °C körüli hőfokon élvezhetö a legjobban. A somlóiak tipikusan azok a fehérborok, melyeket nagyon hidegen mindössze tartózkodó, zárkózott, egyszerű savérzetű borélményként élhetünk csak meg. Ahogy nyílik a pohárban egyre szebb és szebb somlói aromák és ízek szabadulnak ki a borból. Cukorkás, mézes-virágos illatokkal. A legbehízelgőbb Kolonics-bor, fajtajelleges Hárslevelűséggel. Rendkívül tömör, szép savszerkezet érezhetö benne kezdettöl fogva, sok-sok kedves zamattal. Igazi minerális nagy(-)somlói! 7

Aperitifnek is nagyszerű, de füstölt sajthoz, pisztránghoz, lazachoz és a legtöbb halételhez (halászlé, fűszeres harcsa), sült bárányhoz és szárnyashoz (különösen gyöngytyúkhoz) remek társunk lehet.

Kolonics Juhfark 2007.*

Az angol királynő kedvenc magyar bora. Ám a juhfarkról (és sok somlói borról) sokunknak kemény karakterű, bántó savú, arcfacsaró borok jutnak eszünkbe, melyet oly sokat erőltettek, mégis oly kevés igazán komoly tétellel találkoztunk köztük. Hát most itt a szép példa, mely bebizonyítja, hogy bizony kivételes évjáratokban valóban igazán nagy dolgokra képesek a somlói borászok ezzel a fajtával. Már sokszor bebizonyosodott - nem csak ezen a borvidéken, nem csak ennek a fajtának kapcsán, ld. például Kéknyelű Badacsonyban -, hogy egyes fajták esetében nem lehet minden évben szép bort készíteni. Az ilyesmi pedig nem szégyen, sőt sokkal ünnepibbé, értékesebbé teszi a bort az, ha csak kimagasló állapotában, egy adott nagy évjárat keretein belül ismerjük meg, de akkor az igazán szép arcát! A 2007-es Kolonics juhfark esetében ez különösen igaz.

Borunk illata már indításkor feledteti velünk azt a rideg, kemény struktúrát, amit megszokhattunk a fajtától: virágok, mézes és kissé késöi szüretes illatok, amiben túlérett, édes trópusi gyümölcsök, aszalt sárgabarack kellemes képei jelennek meg, de az ember percekig képes az ilyen bor fölött elszaglászni, mert rengeteg szép árnyalat van benne. Mintha desszertbort tartana az ember a kezében, annyira édeskés, töppedt jegyeket mutat az illat. Tehát az aranyló szín és a kedveskedő illat összjátéka nagyon jó - remek gólpassz után az íz is betalál, mely kiváló egyensúlyával, cizellált savösszetételével nagyon szép hosszan zárja az ízt. Egy újabb nagy reményű, hosszú életű Kolonics bor, ami előtt könnyű meghajolni. 7

Aperitifnek sem utolsó, mondjuk pecorino-juhsajttállal. Grillezett szárnyasokhoz, pulykasülthöz, malacsülthöz vagy sertésszűzérmékhez, ezen kívül magyaros káposztaételek, illetve ördöghal mellé remekül illeszkedő, nagy fehérbor.

Kolonics Barrique Olaszrizling 2003.*

Egy mély és tömör somlói, mely a fanatikus Somlót kedvelőknek ajánlható leginkább. Letisztult, komoly bor, mely szépen állja az idő probáját es bizonyítja, hogy a mi fehérboraink is képesek akar 10 évet is kiállni a palackban.
Komplex, hordósan vanilliás, kissé petrolos illatbombával indít. Mellette mandulaolaj, marcipánkenyér, narancshéj, propolisz és trópusi gyümölcsök egzotikussága. A szellőzés azonban sok rétegét kibontja ennek az egyedi bornak. Mozgása és aromái egyáltalán nem fáradtak, vitálisak, szépülnek és jól áll nekik a kor. Ízben letisztultabb, harmónikus képet mutat. A kishordós jegyek itt is észlelhetőek, de mellette az ásványok és a mandulás, rizlinges fajtajegyek is kellő szerephez jutnak. A bölcsek bora, ahogy Hamvas mondta. 6+