Mint ismeretes a mezőzombori pince a márciusban bemutatott új TokajKalauzban kapta meg birtokcsillagát. A sorban ötödikként. Ennek apropóján válogattam össze pár ritka kincset aszúik legjavából a múlt pénteki TokajMagicre. A Disznókő tényleg elősorban aszú szempontból fontos. A rendszerváltás utáni borvidéki átrendeződések egyik legnagyobb dilemmája (máig), hogy mi legyen Tokaj fő üzenete, mely borra helyeződjön a hangsúly. Hiába konszolidálódott ugyanis a történelmi kategória, az aszú új stílusa (részben a Disznókő borai nyomán) egy friss, élénkebb, gyümölcsösebb irányba, az ezredfordulóval hirtelen a száraz borokról kezdett szólni minden, ami kicsit átírta a történelmi képleteket. Mád egyértelműen a furmintot kezdte el komoly volumenben (mindenféle árszegmensben) építeni a piacon, s ezt a magatartást részben a jobb jövedelmezőség és a borfogyasztási trendek miatt is sokan követni kezdték (ezeknél a pincéknél az aszú megmaradt a nagy évek ritkaságának). Míg a rendszerváltó nagyborászatok következetesen haladtak tovább az eredeti, 25-30 éve kitűzött üzleti modelljük mentén: a fő termék számukra a legértékesebb tokaji brand, az aszú, a tradíció, az édesség. Ebből készítenek a legtöbbet, magas minőségben. Néhány éve az 1 kg aszúszem+1 liter alapbor szabály átalakult hegyközségi szavazás útján: ma 1 kg aszúszemből 2 L aszú, eszencia és fordítás készíthető, ami annak a piaci modellnek kedvez elsődlegesen mely jövőjét az aszúborra építi (Disznókő, Hétszőlő, Oremus stb).

Fontos azonban, hogy az új szabályozás hagyja kibontakozni azokat is, akik az aszút mégis valami limitált, nagyon koncentrált, magas szerkezetű, sok cukor mentén képzelik el (a 120 g/l alatti cukortartalmú aszúkat is készítőket korlátozza, hisz már csak 5 és 6 puttonyos írható rá a címkére, de az sem kötelező). Nincs tehát sajnos közmegegyezés abban, hogy az aszú kevés legyen és drága vagy ha már egyébként is zsugorodik a borvidék, akkor készítsünk magas minőségben a piacnak annyit, amennyit még adott területről, adott évjáratban lehetséges (tovább építve a márkát)...

Nagy dilemma ez. Egyrészt világos, hogy 30 év után sem tudjuk rávenni a világot, hogy igyanak akár csak könnyebb tokaji édes bort (nemhogy méregdrága aszút), ez mondjuk baj. Közben a könnyebb utat választva sokan rászoktatnák őket a száraz furmintra (több-kevesebb sikerrel), ami aszonban nem oldja meg az alapkérdést, sőt felvet egy sor további kérdést, miközben semmiről nincs egyetértés természetesen. Legfőképp az aszú piaci árképzése az, ami több évtizedes felháborodás és panasz tárgya. 

A Disznókő nagyon következetesen egy borszerűbb, magasabb alkoholú, relatíve alacsonyabb cukortartalmú, magas savérzetű, érthetőbb stílust képvisel aszúban. Több, mint korrekt, megfizethető öt puttonyosuk volt mindig a bázis termék, hat puttonyos inkább a jó évek sajátsága, míg a legnagyobb évjáratokat aszú eszenciában (ez a kategória ugyebár 2006 óta nincs), sőt egy dűlőszintű értelmezésben is bemutatják, ez lett a - mára legendássá vált - Kapi.

Ezeknek a magaslatoknak 2-2 különleges képviselőjét kóstoltuk most össze a Borganika ételfogásaival kísérve:

Kapi aszú 2011.**

Aszúban kevésbé meghatározó évjárat, de a birtokigazgató Mészáros László egyik kedvence (ld. TokajKalauz - 2014, interjú). Fiatalos, kirobbanó illat (némi szúrós illóval), intenzíven illatos, szinte parfümös, ami egészen meglepő, hisz a bor minden összetevője furmintból áll (aszúszem, alapbor). Főként gyümölcsöket mutat most: barack, friss narancshéj, aszalt gyümölcsök illatát árasztja. Gyönyörűen nyílik a pohárban, elegánsan beépült hordóval. Ízben a forró év ellenére is elképesztő savak olyanok akár a kifeszített húrok. Széles íz, magas cukor miatt finom, nem túlzó krémessége van a bornak. A savak végigvonulnak szépen a hosszú, gyönyörű kortyon. Nagy élmény, és még láthatóan kamaszkorát éli. 8+

Kapi aszú 2005.***

Egy nehéz , esős évjárat, mely aztán kalsszikusan aszúban okozott nagy meglepetéseket (ez is elgondolkodtató: melyik minőség tud megszületni egy nehéz évjáratból?). Komplexebb, érettebb, nyugodtabb illat, szarvasgombával, botritisszel, nagyon mély, sűrű és kialakult aszús buké. Döbbenetes szerkezete van a bornak. Magas és széles egyszerre. Letaglózó savak, húsos, széles íz, végtelen hossz, kortalan gyümölcsök, barack kompót és lekvár egyszerre, a korty végén érett narancs húsa. Most érkezik a csúcsához ez a bor, de az is egészen biztos, hogy nem fog gyorsan öregedni ilyen komplex szerkezettel. Felejthetetlen élmény. 9

6 puttonyos tokaji aszú 2003.***

Nagy évjárat. Gomba, avar, még előrehaladottabb jegyek orrban: szarvasgomba, grillázs, szép hordó, vaníliával. Ahogy nyílik a pohárban érkezik a narancshéj és más aszalt gyümölcsök is. Széles, vastag, dús aszú, mely inkább édes és déliesen vaskos szerkezettel kényeztet. A szép savak a végére futnak be, megadva a tökéletes balanszt, kompenzálva a forró év túláradóságát egy igazán csoda élményt nyújtva. Csúcsán van ő is most, nem kell vele kapkodni jó tárolási körülmények mellett. 9

6 puttonyos tokaji aszú 2002.**

A savak éve, limitált, de szép, hosszan érlelhető aszúkkal (vö. 1999). Illatában van egy határozott botritsz-hangsúly, kifejezett gombával, az érlelés szép jegyeivel, sajnos kevesebb gyümölccsel. A levegőn lassan nyílik, érdemes szellőztetni. Ízben elsöprő vitalitás, hihetetlenül életteli korty jellemzi. Feszes sav, lendületes, lineáris lefutású élmény, mely friss, fiatalos, máig tele barackos jegyekkel, gyümölcsökkel, citrusokkal, percnyi lecsengéssel. Részben az illat miatt most "csak" 8

Aszú eszencia 2000.**

Mély, érett, tercier aszús jegyeket mutat. A palackbukéba antik bútorok jellegzetes érettsége villan be. Méz, aszalt-szárított gyümölcsök, propolisz. Hosszú, érett ízek jellemzik, mely a magas cukor és komoly tartalom miatt nektáros, húsos, harapható. Dússágát viszonylag kevés, de elégséges sav teszi élővé. Végtelen lecsengés, csoda, gyönyörű ölelő karakterrel a meleg évjáratból. 8+

Aszú eszencia 1997.**

Illatban van egy kissé bizarr, de jellegzetes vegetális alapjegye. Csalán, koriander, kapor, zsálya, menta, gyógynövények. Aztán szellőzve izgalmas bogyós gyümölcsök és kávé jönnek, tehát egyáltalán nem a megszokott aszús jegyeket érezzük az aromakorongról. Ízben aztán eszméletlen, főként a kortalan savai nyújtanak meglepő örömöket. Csupa citrus, szinte fiatalos, kortalan korty, váratlan feszesség egy teljesen lesajnált évjáratból; mégis ennek a bornak a szerkezete is ékes bizonyíték arra, hogy Tokaj az aszú miatt igazán különleges termőhely, a nehéz évjáratokban is. Magabiztos 8+

AJÁNLÓ:

A TOKAJGUIDE19 itt rendelhető meg közvetlenül a szerzőtől.

Április 25-én ünnepeljük a blog fennállsának 10. évfordulóját, melyet egyik kedvenc évjáratommal, a 2006 szerintem legnagyobb aszúival fogjuk ünnepelni a Borganika ételpárjaival kísérve. Részeletek itt!

Aki Tokajban vagy Nyíregyházán szeretné meghallgatni a könyvbemutatómat, a mostani hétvégén lesz rá egy-egy ragyogó lehetőség!

Aki pedig a *Disznókőnél szeretné ezt átélni, egy exkluzív sor kíséretével április 14-én a 7 éves Tokaji Piacon, a Sárga Borház emeletén teheti meg, délelőtt.

Gyertek! Találkozzunk tavasszal is!