Az elmúlt napokban több egyboros poszt is aktuális Szepsy borokról szólt. Az édesek terén sosem volt számomra kétséges, hogy halhatatlan tehetségű borászról van szó, aki fontos mai folyamatok elindítója Tokaj szerencsecsillagának újboli felívelése terén. Két modernebb hangulatú száraz bort is bemutattunk pár napja. Senki ne értsen félre: Szepsy István érdeme a száraz tokajiak és a dűlők bemutatása terén is örökérvényűek, ám az első nagy dobások (2000, 2003...) még merőben más stílus mentén boncolgatták a száraz furmint stílusjegyeit és egy hosszú, fordulatos és kiérlelt, többéves munka van Szepsy mögött mostanra.
A 2006-os és 2007-es évjáratok is fordulópontok voltak: nagyjából ekkorra érett be a tokaji száraz boros újhullám. Akkorra már láttunk kiváló évjáratot (2003), hűvösebb aszús évjáratot (2002), esősebb évjáratot (2001/4/5) is, kellő tapasztalattal felvértezve a borászokat, akiknek minden évben csak egyetlen sanszuk van villantani. A mádi dűlők legfontosabbjaiból addigra már készült referenciabor egy vagy több évből. A borászok stílusa és az évjárat persze még mindig meghatározta a borokat, de egyértelmű volt, hogy Tokaj dűlőiben valami rejlik az édes borok univerzumán túl is, amire idehaza és külföldön is elkezdtek figyelni. Az addigi borok közül volt egy, ami puhaságával, mélységével és szépségével mindegyik közül a leginkább lenyűgözött. - Egy bor, mely az első nagy Szepsy-kóstoló alkalmával (Bortársaság, Lánchíd) az én kapcsolatomat is végérvényesen megpecsételte Tokajjal, Szepsyvel, Máddal. Ha Szepsyt hallgatja az ember, hirtelen rengeteg ihlet és inspiráció szállja meg a fejünket. Általa a legkönnyebb megérteni, mitől is különleges ez a borvidék. A véletlen úgy hozta, hogy ismét találkoztam ezzel a bizonyos Nagy Furminttal. Nyúlászó 2007. Tavaly szenteste a drágább Szent Tamás 2007-ből csalódás lett (ahogy több más fülledt Szent Tamás évjárattal is korábban). Nézzük a fele annyiba kerülő Nyúlászó mitől lehet több! 

Bizony vannak olyan kóstolók, amikor meginog a hitünk a legnagyobb élő legendákban is, mert a borok bizonytalanok, büdösek, disszonánsak. Sokszor írtuk le mi is, mások is, hogy a furmint körül száraz borban még rengeteg a kérdés. És akkor jön egy bor, egy rég nem látott ismerős, aki legalább a kérdések egy részét meg tudja válaszolni....

Nyúlászó 2007.•••

Az alkohol közepes (13.5), de jót tesz neki a hűtés! Szép furmintos érettség (és mindenekelőtt tisztaság jellemzi: semmi büdi, ismétlem semmi termálvíz vagy kéngyanú). Az elegáns hordó mellett sósság, kövesség, tengervíz, halvány füst, gomba, tercier jegyek szép aromatikája. Csak egy komoly, de moderált furmint tud így érni. Elegáns mindenhol a hordó, nem túloz, nem sok, nem kevés.
Ízre krémes, füstös, nagyon hosszú, még mindig sima, nagyon kerek, olyan a korty, akár egy labda. - Gördülékeny, gömbölyded, de mégis nagyon sokszínű, izgalmas, eredeti. Kevés a sav, de valamiért ez a bor mégis egyensúlyos és még épphogy nem lusta vagy nehézkes. Van benne egy mogyoróvajas édes felhang, az utóíz egészen félszáraznak hat, de mégsem lesz tőle cukros érzetű, hanem komplex, sokrétű. Egységes, összesimult egész, tökéletesen tiszta a lecsengés. Nagyon szépen és érthetően, több réteg mentén mesél a meleg, déli kitettségű mádi termőhelyről....ha létezik ásványosság, terroirbor, akkor ennek a bornak elhiszem, hogy megvan ez a jelenség. Korábbi tapasztalatok alapján nem mondtam volna ezt, de ez a palack meggyőzőtt: pár évet még simán lehet tartani. Nemhogy túlkorosságnak nincs semmi nyoma, de órákkal bontás után is tökéletes állapotban van (a 2006-osok közül pl. az Úrágya ezt a próbát nem állná már évek óta). 
Még mindig a csúcson! - Ilyet 10 évesen biztos, hogy csak a legnagyobb száraz fehérborok tudnak. Volt bennem egy olyan flash, hogy a 2000-es Úrágya tudott utoljára valami hasonlót, igaz kevesebb fával. Hiányzik, amikor elfogy. Parádé. Vastaps érte a mesternek! 8+

Szent Tamás 2007.

A két bort egy év eltolódással kóstoltam. - Ez tehét 2o16 decemberi jegyzet (úgy volt, hogy máshol kerül közlésre, de aztán nem került ott se...mostanáig). A kultikus dűlős Szepsy furmint negyedik kiadása, a korábbiaknál sokkal forróbb évből (egyúttal jóval puhább borokkal, amiket én fiatalon nagyon szerettem). Eltéveszthetetlen Szepsyfurmintos illat: pici büdi, termálvízzel, tengervízzel, szellőzve túlérett, sárga déli sárga gyümölcsökkel, kávés hordóval. Ízre krémes, alkoholos, zsíros, nehéz, súlyos, hosszú, de leginkább édeskés és meleg. Hiányoznak kissé a savak, s ezt az érzetet a füstölt szalonnás, fás, kókuszos hordós jegyek is lefelé kerekítik. Mégis textúrában és szerekezetben valamit azért idéz a fehér burgundik nagyságából. Kár, hogy az alkohol némileg magas. Érettségi állapota egyébként még nem vészes. Pár évet talán elbír még palackban. Ne igyuk melegen. Gyenge 6