x

Ripka Gergely

•Szepsy Nyúlászó 2007.•••

Váratlan fordulat

Az elmúlt napokban több egyboros poszt is aktuális Szepsy borokról szólt. Az édesek terén sosem volt számomra kétséges, hogy halhatatlan tehetségű borászról van szó, aki fontos mai folyamatok elindítója Tokaj szerencsecsillagának újboli felívelése terén. Két modernebb hangulatú száraz bort is bemutattunk pár napja. Senki ne értsen félre: Szepsy István érdeme a száraz tokajiak és a dűlők bemutatása terén is örökérvényűek, ám az első nagy dobások (2000, 2003...) még merőben más stílus mentén boncolgatták a száraz furmint stílusjegyeit és egy hosszú, fordulatos és kiérlelt, többéves munka van Szepsy mögött mostanra.
A 2006-os és 2007-es évjáratok is fordulópontok voltak: 
nagyjából ekkorra érett be a tokaji száraz boros újhullám. Akkorra már láttunk kiváló évjáratot (2003), hűvösebb aszús évjáratot (2002), esősebb évjáratot (2001/4/5) is, kellő tapasztalattal felvértezve a borászokat, akiknek minden évben csak egyetlen sanszuk van villantani. A mádi dűlők legfontosabbjaiból addigra már készült referenciabor egy vagy több évből. A borászok stílusa és az évjárat persze még mindig meghatározta a borokat, de egyértelmű volt, hogy Tokaj dűlőiben valami rejlik az édes borok univerzumán túl is, amire idehaza és külföldön is elkezdtek figyelni. Az addigi borok közül volt egy, ami puhaságával, mélységével és szépségével mindegyik közül a leginkább lenyűgözött. - Egy bor, mely az első nagy Szepsy-kóstoló alkalmával (Bortársaság, Lánchíd) az én kapcsolatomat is végérvényesen megpecsételte Tokajjal, Szepsyvel, Máddal. Ha Szepsyt hallgatja az ember, hirtelen rengeteg ihlet és inspiráció szállja meg a fejünket. Általa a legkönnyebb megérteni, mitől is különleges ez a borvidék. A véletlen úgy hozta, hogy ismét találkoztam ezzel a bizonyos Nagy Furminttal. Nyúlászó 2007. Tavaly szenteste a drágább Szent Tamás 2007-ből csalódás lett (ahogy több más fülledt Szent Tamás évjárattal is korábban). Nézzük a fele annyiba kerülő Nyúlászó mitől lehet több! 

Bizony vannak olyan kóstolók, amikor meginog a hitünk a legnagyobb élő legendákban is, mert a borok bizonytalanok, büdösek, disszonánsak. Sokszor írtuk le mi is, mások is, hogy a furmint körül száraz borban még rengeteg a kérdés. És akkor jön egy bor, egy rég nem látott ismerős, aki legalább a kérdések egy részét meg tudja válaszolni....

 

Nyúlászó 2007.•••

Az alkohol közepes (13.5), de jót tesz neki a hűtés! Szép furmintos érettség (és mindenekelőtt tisztaság jellemzi: semmi büdi, ismétlem semmi termálvíz vagy kéngyanú). Az elegáns hordó mellett sósság, kövesség, tengervíz, halvány füst, gomba, tercier jegyek szép aromatikája. Csak egy komoly, de moderált furmint tud így érni. Elegáns mindenhol a hordó, nem túloz, nem sok, nem kevés.
Ízre krémes, füstös, nagyon hosszú, még mindig sima, nagyon kerek, olyan a korty, akár egy labda. - Gördülékeny, gömbölyded, de mégis nagyon sokszínű, izgalmas, eredeti. Kevés a sav, de valamiért ez a bor mégis egyensúlyos és még épphogy nem lusta vagy nehézkes. Van benne egy mogyoróvajas édes felhang, az utóíz egészen félszáraznak hat, de mégsem lesz tőle cukros érzetű, hanem komplex, sokrétű. Egységes, összesimult egész, tökéletesen tiszta a lecsengés. Nagyon szépen és érthetően, több réteg mentén mesél a meleg, déli kitettségű mádi termőhelyről....ha létezik ásványosság, terroirbor, akkor ennek a bornak elhiszem, hogy megvan ez a jelenség. Korábbi tapasztalatok alapján nem mondtam volna ezt, de ez a palack meggyőzőtt: pár évet még simán lehet tartani. Nemhogy túlkorosságnak nincs semmi nyoma, de órákkal bontás után is tökéletes állapotban van (a 2006-osok közül pl. az Úrágya ezt a próbát nem állná már évek óta). 
Még mindig a csúcson! - Ilyet 10 évesen biztos, hogy csak a legnagyobb száraz fehérborok tudnak. Volt bennem egy olyan flash, hogy a 2000-es Úrágya tudott utoljára valami hasonlót, igaz kevesebb fával. Hiányzik, amikor elfogy. Parádé. Vastaps érte a mesternek! 8+

 

Szent Tamás 2007.

A két bort egy év eltolódással kóstoltam. - Ez tehét 2o16 decemberi jegyzet (úgy volt, hogy máshol kerül közlésre, de aztán nem került ott se...mostanáig). A kultikus dűlős Szepsy furmint negyedik kiadása, a korábbiaknál sokkal forróbb évből (egyúttal jóval puhább borokkal, amiket én fiatalon nagyon szerettem). Eltéveszthetetlen Szepsyfurmintos illat: pici büdi, termálvízzel, tengervízzel, szellőzve túlérett, sárga déli sárga gyümölcsökkel, kávés hordóval. Ízre krémes, alkoholos, zsíros, nehéz, súlyos, hosszú, de leginkább édeskés és meleg. Hiányoznak kissé a savak, s ezt az érzetet a füstölt szalonnás, fás, kókuszos hordós jegyek is lefelé kerekítik. Mégis textúrában és szerekezetben valamit azért idéz a fehér burgundik nagyságából. Kár, hogy az alkohol némileg magas. Érettségi állapota egyébként még nem vészes. Pár évet talán elbír még palackban. Ne igyuk melegen. Gyenge 6 

X

Ripka Gergely

Béres-gyorsszemle

Halkan, alázattal, szép borokkal

Vannak azok a pincék Hegyalján, akik csak csendben teszik a dolgukat sok éve már. Nem a feltűnés a legfontosabb számukra, nem a rendezvényeken való fancy jelenlét és nem is a közösségi médiában való hírverés. A hiteles és alázatos munka annál inkább tényező számukra. A Béres családra mindannyian tudjuk, hogy az értékteremtés kimondottan jellemző tulajdonság. Gyógyszeripari ténykedésük mellett Erdőbényén szőlőbirtokot is alapítottak, Béres Melinda és férje vezetésével. S időről-időre le is tettek az asztalra olyan borokat, melyek a szakmát is meggyőzték arról, van keresnivalójuk ezen a pályán is. A 2003-as Lőcse emellett egy sor aszúborral is megörvendeztettek már bennünket. Most egy rövid személyes látogatással az alábbi aktuális tételeket sikerült megkóstolni:

 

Tovább

Ripka Gergely

LOCH vertikális: 2008-2016

A világ legáradóbb rizlingje: narancs, fény és tüzijáték

Ma ismét a rajnai-rajongóknak kedvezünk. Van egy saar-menti pince, mely 2017-ben nálam minden rizlingkóstolón elvitte a pálmát. Annyival húsosabb, dúsabb, intenzívebb, mint bármelyik moseli, rheingaui, pfalzi pince bora, hogy elég gyorsan a személye kedvencemmé váltak.

Tovább
Aszúk!

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Chablis, Mosel, Champagne, Burgundia

Az év első kóstolóján

Mert ennél jobban nem is lehet indítani egy évet. Eddig is csupa izgi témát sikerült körüljárni az elmúlt hetekben, végre kicsit több időm van írni az újév elején (ha már az óévben ez kevéssé tudott megvalósulni). De szeretném 2o18-at olyan posztokra felfűzni itt a Táncolón’, hogy legyen benne nagyon sok nemzetközi kitekintés a legjavára, s természetesen sok-sok írás Tokajról (mint egyedüli nemzetközileg presztízzsel rendelkező hazai borvidék). Így lehet a legjobban fejlődni.

Tar Ferinél volt egy kis morzsaparty Szilveszter után. Olyan tételek voltak kidugózva, hogy muszáj volt élni a remek lehetőséggel (megint). Még mielőtt úgy nézne ki a blog, mint egy Carpe Diem pr-oldal, rögötön bele is vágnék a borok bemutatásába…

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj első számú birtoka húsz éve mutat példát

Hétszőlő a bioművelés nyomdokain

A Hétszőlő igazi forradalmár-borászatként vonul majd be Hegyalja történelemkönyvébe. Úttörők minden tekintetben, főleg abban, hogy ma olyan édes borminőségek jellemzőek, melyek az egész világon egyedülállóak, színesek, fényesek, és a mi a legfontosabb: jól esik inni őket. 

A Hétszőlő 90-es évek elején az egyik első francia tőkével alapított birtokként fogott bele az aszústílus finomhangolsába, csiszolásába, mindezt egy olyan kor alkonyán, mikor az aszú egy avitt, oxidált, érett borként élt a köztudtaban mindenhol.

Tovább