x

Ripka Gergely

A Nagy Tokaji Szamorodni-egyenlet

Mit kell tudnia egy szép édes bornak?

A Winelovers Wine Awards és Expo utolsó napján egész nap ültetett és sétáló programok várták a hazai és külföldi zsűritagokat. Minden teketóriázás nélkül izgalmas édesekbe ugrottunk fejest a mesterkurzus-teremben: szamorodni reggelire 9:30-tól. Évek óta aktuális a téma, pár hete vakon is próbát tettünk, hogy a mai szamorodnik mennyire szamorodnik vagy épp mennyire szinte aszúk (vö. *Balassa, **Szepsy és ***Demeter Zoltán szamók beltartalmát). Kivonták a tokaji egyenletből a 3 és 4 puttonyost, érezhetően felpörögtek az események a szamó körül. Történelmileg a szegény ember aszúja lenne, amit ma gyakran 190-200-as cukorral mégis nehéz helyén kezelni egy 130-as cukrú 5 puttonyos mellett. Több pincénél mindkét műfaj erősen eltolódott a magasabb cukortartomány felé. Sok tehát az áthallás a két kategória borai közt. Nagyon fontos a szamorodni: ez az a bor, ami minden jegyében hordozza Tokaj gyönyörű édességét, miközben megfizethetőségével a gasztronómiában és a “térítésben” is kulcsszerepe van/lenne a TokajDry és a Tokaji Aszú közti sávban. Nézzük a muníciót és üzeneteket mögötte!

Szamorodni: kezdetektől napjainkig

A szamorodni történelmi szerepe is akkor jött el, amikor az aszúszemre az 1700-as évek derekán (kb. száz év után) ismét adót vetettek ki és az elszegényedő lengyelországi piacokon felmerült az igény egy megfizethető kategóriára az aszú alatti sávban. Az aszúszemek kiválogatása után ehhez kapóra jött a tőkéken maradt, részben botritiszes, részben töppedt gyümölcs, amit egyben dolgoztak fel (ahogy termett). Nem mennék bele most szándékosan abba, hogy a száraz szamorodni mennyire mesterséges (kényszerszülte) vagy éppen autentikus leágazódása ennek az eredettörténetek, de az biztos, hogy a közel 100 éve használatos, fél literes, fehér tokaji palack használhatósága miatt (és persze a mai termékleírás modernizálódása révén) egyre többen definiálták újra az (édes) szamorodnit.

Közülük a rendszerváltó/külföldi birtokok szerepe megkerülhetetlen volt: az Oremus, a *Disznókő okvetlen említést érdemel ebben az úttörő szerepkörben. Miután az előző rendszer ellenszelében ezek a pincék kijárták a szamorodni modernizálásának ösvényeit, egyre többen fordultak a műfaj felé. A 90-es években kiderült, mennyire gyümölcsös és tiszta tud lenni egy tokaji édes bor (ami nem aszú). Szepsy például 99-től tett egy kitérőt, majd 2007-től feladta a cuvée építését, Demeter Zoltán tíz éve elengedte az ősibb főbort, sőt a késői szüretet is, mára ő is csak szamorodnit palackoz aszú alatt. Balassa István lépett elő tíz éve a legnagyobb szamorodni-szamurájnak: nála megjelentek az első dűlő-, majd parcellaszelekciók is. Közben az aszú is, szamorodni is feljebb kúszott édességi szintben. 

A szamorodni esetében a termékleírás szerint ugyebár elég lenne a 45 g/l természetes maradékcukor, a 12 hónap hordó, de láthatjuk, hogy a mai színtér meghatározó pincészereinél alig-alig találunk 100 g/l cukortartalom alatti szamorodnit. Ennek oka egyszerű: kis hangerővel szinte lehetetlen a versenyeken és egy erős mezőnyben kitűnni a tömegből. De mégis mi a célja akkor a szamorodninak?

 

A szamorodni szerepe a piacon

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, nagyon fontos küldetése van a TokajDry és a Tokaji Aszú közti mezőny édes borainak. Panaszkodunk, hogy az emberek száraz borokat isznak, az édeset magától nem veszi senki, de pont emiatt fontos a közérthető, szerethető, megfizethető édes bor, ami “átviszi az embereket a túlpartra”, ami segít elhinni, hogy az édesség nem nehézkessé teszi a bort, hanem párosítható ételekhez, nem csak desszerthez, ami becsempészi a tokaji édességet az emberek hétköznapjaiba is akár…ha képesek vagyunk hinni ebben és felépíteni ennek a stratégiáját. Ezt a hangulatot kerestem a szamorodnikban: az életörömet, a jó ihatóságot, a közérthető szépséget. 



Zsirai Szamorodni 2019

(103 g/l cukor, 6.3 g/l sav)

Érezhetően friss, primer stílusú tétel. Birs, körtekompót, barackkompót. Finom és nagyon kedves, tiszta illat. Mély édesség, kevés sav, sok körte és barack ízben is. Inkább az édességről szól (az a gyanúm, hogy 2019 édesei többnyire ilyenek lesznek). Nagyon fiatal és gyümölcsös megfogalmazása a műfajnak, kevesebb botritisszel, sokkal inkább primer ízekkel. 6

 

Holdvölgy Eloquence Szamorodni 2011

(115.6 g/l cukor, 6.7 g/l sav)

Fa, szúrósabb, intenzívebb jegyek. Modern, de van egy szép érettsége is már. Telt, meleg évjárati jegyek. Közepes édesség, kerek korty, aszalt gyümölcsök, de lehetne hosszabb. Szép érettség, finom hordó jelenik még meg benne. Elég halk, visszafogott jelenség. 5+

 

Gróf Degenfeld Szamorodni Selection 2017*

(120 g/l cukor, 6.26 g/l sav)

Intenzív muskotályos, rózsás jegyek, sok-sok virág, sárga húsú déli gyümölcsök. Érett, mézédes cirusok, narancshéj, rengeteg fűszerrel díszítve. Magas cukor, kicsit egyoldalú édesség, primer zamatok, lédús, egzotikus jelleg. Melegség és lekváros textúra, sok-sok zöldfűszerrel a kortyban is. Igazi örömbor, csupa báj, piacos, nőies stílus. 6+

 

Barta Öreg Király Szamorodni 2017*

(133 g/l, 7.1 g/l)

Fehér csoki, tiszta és kifejező furmintkarakter, nagyon szép kis fűszerességgel. Érett fehér húsú gyümölcsök. Tiszta, friss, fiatal körtés, barackos íz. Szuper modern, fókuszált, komplex szamorodni. Remek savak, eleven, lineáris, magas szerkezet, egyensúlyos édeséggel. Profizmusával emelkedik ki a mezőnyből. 7+

 

Holdvölgy Intuition No1. Zéta Szamorodni 2008

(142 g/l, 7.7 g/l)

Sok gomba (egy kicsit zavaró is), határozottan érett, mély buké. Baracklekváros, szilvalekváros tercier karakter a kortyban is. Ízben is elég gombás, kevés gyümölcs, kevés öröm van benne. 5+

 

Pelle Szamorodni 2017*

(148 g/l, 7.67 g/l)

Gombás, mély, telt illat, de sokkal fiatalosabb a Holdvölgy után, egy kis hordóssággal. Intenzív ízek, tipikus tokaji édesség, mély mádi jelleg, hosszú lecsengéssel. Igazából gyönyörű élmény, kialakult, definiált stílussal. 7+

 

Erzsébet Szamorodni 2017*

(149 g/l, 7.83 g/l)

Pici gomba, tompa gyümölcsösség jellemzi orrban. A hordót érezni, mellette mély, hosszú, nemes ízek. Fehér húsú barackos gyümölcsök. Szép savak, komplex, játékos jelleg. Gyönyörűen, jó ízléssel megkomponált szamorodni. 7

 

*Disznókő 1413 2018

(153 g/l, 7.05 g/l)

Picit szúr (ahogy szinte mindig) és erősen gombás (nem is teljesen tiszta). Ízben aztán sajnos egyértelműen dugós (és ez volt az utolsó palack)…  

 

Gizella Szamorodni 2019**

(158 g/l, 8.05 g/l)

Csupa citrus, vérnarancsos aromák. Szuper fiatal tobzódást mutat illatában (láthatóan jól áll a műfajnak ez a fiatal jelleg). Modern, lendületes, csupa lédús barack, körte, alma íze. Eleven savak, friss, ropogós, buja, lédús gyümölcsösség. Hibátlan szerkezet, mérhetetlen tisztasággal párosulva. 8

 

*Balassa Szamorodni 2019**

(213 g/l, 7.7 g/l)

A két tokaji jóbarát ellopja a showt. Friss, barackos, behízelgő, kedves illatok, aszalványok. Trópusi gyümölcsös szépség. Sok birs, körte, déli gyümölcsös édesség, maracuya. Gyönyörű koncentráció, magas cukor, olyan akár egy déli gyümölcskoktél, csodás, modern tokaji bor. Nem lehet betelni vele. Erős 8

 

***Demeter Zoltán Anett Szamorodni 2018

(225 g/l, 6.7 g/l)

Virágos, virágporos, déli gyümölcsös, kedves illat, behízelgő és még fiatal. Magas cukor, sok fűszer, mélység. Nagyon édes, tiszta trópusi gyümölcsös és mézes ízek, de kevés sav. Kifinomultságban, szerkezetben némileg elmarad az előző kettőtől. Ez inkább desszertbor, amiből egy kis pohárka elegendő. 6

 

UTÓÍZ

Demeter Zoltán egyértelmű üzenetet fogalmazott meg, miszerint a boraival is egyértelmű üzenetet akar megfogalmazni a fogyasztó felé! - Ha egy édes tokaji bort valahol kibontanak és pohárba töltenek, akkor ott és akkor annak el kell érnie a kívánt hatást, kevesebbel nem érheti be mostanra ez a borvidék! 

Ebben is van igazság. Mégis úgy gondolom, hogy a fogyasztó számára muszáj megkülönböztethetővé tennünk a termékeket, muszáj piaci szerepeket rendelnünk külön a szamorodni és külön az aszú mellé, pláne úgy, hogy az elmúlt húsz évben a tokaji száraz bor (és pezsgő) lett a központi téma. Külön és rendszerben is muszáj ezeket a borokat sikeressé tenni, hogy erősítsék egymást a piacokon. A tiszta száraz borral kell tudnunk fogyasztókat megszólítani, az édessel boldoggá tenni, az aszúval pedig lenyűgözni őket.

 

X

Ripka Gergely

Mire számítsunk Tokajban 2023-ból?

***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs

Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk.  Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!

Tovább

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább