Ezt az alacsony lányok szokták mondani frappánsan, de 2016-ról is valami hasonló jut eszembe nekem is. Az az érzésem, hogy még mindig nem vette észre a borkedvelő közönség, mekkora kincs ez az évjárat Hegyalján. Jellemzően két arca pillant vissza ránk a borokban is: szárazban szerényebb, savasabb, ám édesben - különösen abból a kevés aszúszemből, amiből aszút lehetett facsarni - csodák kerültek palackba. Ezek a borok olyan klasszis évjáratokat idéznek meg, mint 2008, 2002 vagy akár 1999.

Szomszédos évek és 2016

Úgy egy éve **Demeter Zoltán Anett Szamorodnija kapcsán, majd a novemberi Vince Magazinos cikkemben is már szót ejtettem róla, hogy 2016 és 2017 mennyire izgalmas évjáratpár, én mégis 2016-tal vagyok. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy 2017 (de 2013-at is) egyértelműen 5 csillagos évnek mondhatjuk: azaz valamennyi bortípusban ragyogóak, de 2016 más, és pont ez a mássága teszi olyan különlegessé. 

Valami megállt...

Szépen indult a szüreti idő, nem volt nagyon forró év, a szeptember első fele is ígéretes volt, viszonylag korai botrtitisszel, de aztán az időképen tisztán lehetett látni, hogy feltartózhatatlanul jönnek a nagyobb esők. A szárazakat sokan próbálták menteni (éles savakkal, néhol lappangó botrtitisszel), aztán az esős időszakkal aszúzni is elkezdtek. Közben néhányan kivártak és inkább a válogatás (és persze veszteségek) mellett döntöttek a kompromisszummentes minőség érdekében, szárazban és édesben egyaránt. Több borász is beszámolt azonban arról a furcsa jelenségről, hogy miközben méregették a cukrokat, savakat a bogyókban az érés alatt, azzal a furcsa anomáliával kellett szembesülniük, hogy hiába teltek az őszi napok, a savbomlás valamiért megtorpant. 

Nem bocsátkoznék okfejtésekbe. - Ezek (legalábbis számomra) misztériumok, tanultam persze érésbiológiát a kertészetin, én is ismerem a természet alapvető törvényeit, de ott, Hegyalján, 2016-ban valamiért a szőlő nem a tankönyv szerint akart viselkedni (ettől lett olyan más ez az év aszúban). Ez ugyanis egyszersmind extrém savakat produkált, még a későbbi szüretek alkalmával is, ami az áztatással készülő aszú alapbora szempontjából fontos kérdés. 

Itt csatolnék át a már említett 2013-ra és 2017-re is: mindkettő álomszerűen remek évjárat, meleg volt, sütött a nap, gyömyörű, hosszú vénasszonyok nyarával, tényleg minden a nagykönyv szerint alakult. Ez persze krémes, vastag, mézédes aszúkat adott, de savakban, vitalitásban mindkét kiemelkedő év elmarad 2016-tól!

Mire számítsunk 2016 aszúiban?

Legalábbis most, fiatalon a 16-osok vibrálnak, szárnyalnak, tele vannak citrusokkal, az extrém savak mellett nem ritkán 200+ cukrokkal. - Hasonló volt a modern kori történelemben 2008*****, 2002*** és a legendás 1999***** is: sok citrus, sok sav, de mellette szép magas cukrok és az örök élet ígéretei. Felemásság terén 2002 a leginkább rokon évjárat (ott is sok esővel, száraz borban eredménytelenséggel, aszúban aztán sok-sok meglepetéssel).

Ajánlom melegen mindenkinek 2016-ot (ezek a savak a gasztronómiában is csodás lehetőséget tartogatnak): 2013 után szép lassan piacra kerülnek ezek a kincsek, de jóval kevesebb készült belőlük, míg 2017 ismét egy kiadósabb palackszámmal várakozik a pincében (azt pedig tudjuk, hogy várakozni egyik borászat sem szeret, igaz a jelen helyzetben persze esélyes, hogy minden fájdalom mellett is muszáj lesz). Ugyanez igaz arra a kevés 2017-es száraz tokajira, melyek talán még nem koptak el a boltokból: akár hosszabb távra is érdemes betárazni belőlük, amíg van.

Azt persze nem tudjuk, hogy ténylegesen szebben fognak-e érni a palackban a 2016-os aszúk, mint a koncentrált 2013-asok vagy a még szintén nagyon fiatal 2017-esek, de az én eddigi tapasztalatom azt sugallja, hogy 2016 nagyon hosszú életű aszúkat adott nekünk. Várják szerencsés fogyasztóikat...

Ennek apropóján a legnagyobb kedvenceimet én is kibontottam egy utolsó TokajMagic kóstolón a TokajGuide21 nyomdába adása előtt (ez azt jelenti, hogy március vége előtt már nem találkozunk). Vakon kóstoltam elő a tételeket az esemény előestéjén:

1. Szóló Aszú II. 2016**
   Gyönyörű fehér csokis, vaníliás jegyek. Igazi tiszta, fiatalos, fejlődő illat, fehér színekkel, szépen definiált botritisszel, szellőzve almássággal, körtével, birssel (furmintos illat). Széles korty, sok gyümölcs, főként tiszta, lekváros barackosság, mézes gazdagság hosszan. Az évjárat kiváló savai, elegancia, csiszoltság, miközben mindvégig friss és fiatalos a bor. Gomba és vibráló savak játéka, éteri tisztaság és végtelen koncentráció mellett. 8+

2. Illés 6 puttonyos tokaji aszú Lapis 2016***
   Csak a játék kedvéért tettem be ezt az ajándék palackot a sorba, aztán a leplezéskor igencsak meglepődtem. Barackosabb, de az előzővel rokon, kristályos tisztaság, fehércsoki, fiatal, és épp csak egy árnyalattal sárgásabb színek jelennek meg illatában. Kifinomult! Ahogy szellőzik még parádésabb, eszméletlen komplex és csodaszép gyümölcsök, őszikompót (kész, már az illatában elvesztem). Ízben határtalan, vibráló sav. Magas bor, sok citrus, feszesség, fehércsoki és nagyon-nagyon hosszú íz. Igazi gasztroaszú, de a 16-osok többsége épp a sok-sok lehetőség miatt nagyon izgalmas. Jópár nagyágyút maga mögé utasít (szép lesz figyelni, ahogy érik a palackban). 9

3. Kikelet 6 puttonyos tokaji aszú 2016***
   Aszalt fehér húsú gyümölcsök, cukorkabolt, méz, propolisz, gyönyörű ez is: egzotikus gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, hihetetlen gazdagság és tisztaság. Ez a legszebb illatú a sorban, mámorítóan részletgazdag, löszösen virágos is. Ízben vibráló, magas, sok citrus, de mellette krémes és nagyon puha (pedig a 6 puttonyosok közt itt a legalacsonyabb a cukor). Hegyekben állnak a citrusok, a barack, friss és eleven gyümölcsösség jellemzi. Gyönyörű és még nagyon fiatal. 9

4. *Disznókő 5 puttonyos tokaji aszú 2016:
   ... a TCA áldozata! (még szerencse, hogy ez is csak egy coravines szondázás erejéig és a játék/kontextus kedvéért került a sorba. Egyboros poszt egy korábbi kóstolásból hamarosan….)

5. Myrtus 6 puttonyos tokaji aszú 2016**
   Birs, körte, direktebb, populárisabb, barackosabb jegyek, nagyon gyümölcsös, fiatalos még, de egy kicsit mégis fejlettebb az előzőek után: több érett gyümölcs, kevésbé friss, mint inkább szottyadt gyümölcsök (ha értik, hogy mondom). Ízben először robbanak a citrusos savak, de aztán vastag, széles, hosszú íz. Diós, barackmagos kesernye, kajszilekváros textúra. Voltak most ebben az erős sorban részleteiben elegánsabb, kifinomultabb kihívók, de belekötni nem lehet, így is nagyon szép. Érik, a sor többi tagjához képest hamarabb bontanám. 8+

6. **Demeter Zoltán 6 puttonyos tokaji aszú 2016***
   Az első három bor éteri, fejlődő jellege és tisztasága megint! Ismét fehér csoki, vanília, mélység, koncentráció, fiatalos aszújelleg, szellőzve sok baracklekvárral. Inkább édes, a sorban ez tűnik a legédesebbnek, leghosszabbnak, legmélyebbnek. Hedonisztikus aszú, de a végén a savak is szépen köszönnek el, friss, fiatalos gyümölcsökkel. Gyönyörű és jól felismerhető nagyság. 9+

7. Degenfeld 5 puttonyos tokaji aszú 2016**
   Mély, koncentrált illat, pici gomba, porosság, fehér húsú gyümölcs, botritisz, elég obligát aszúillat, az eddigiek után. Nem a részletek bora, de kétségtelenül tiszta. Egyszerű textúra, viszonylag könnyed és légies ízek, a cukor sem magas, mégis nagyon profi és makulátlan aszú. Viszonylag könnyed, laza és légies kecsesség, ez persze utóbb már betudható a (csak) 5 puttonynak, de szégyenkeznivalója így sincs egy nagyágyú után sem! 8

8. *Bott 6 puttonyos tokaji aszú 2016**
   Ez viszont egy kicsit meglepett... Poros, fedett illat, kicsit zavart és zárkózott, bizarr és fura botritiszjegyek: mintha egy nehéz évjárat köszönne vissza benne inkább. Sok cukor, elég populáris ízhatás, mézesség, vastagság, viszonylag enyhe savak (8 g/l alatt), és nem is igazán mondanám hosszúnak. Kicsit lusta ebben a sorban, és az évjárat sem igazán felismerhető benne. A borászat ennél azért többre is képes (ld. 2006 vagy 2017). 7+

9. Szóló Aszú I. 2016***
   Kicsit új sportcipős, tipikus fejlődő aszúillat ismét. Lassan nyílik és eleve zárt is, de megéri várni (ami komoly palackos érlelési potenciált is ígér). Eleinte kevés gyümölcs, de mézes, propoliszos, aszalt barackos, narancshéjas lesz aztán. Visszafogottsága nem válik hátrányára, de nem az illatok bora jelenleg (kedvesebb, bájosabb a II-esnél). Magas cukor, vastag, krémes, hosszú ízt kapunk aztán. Azon kevés 2016-osok egyike, ahol a sav mellett a cukor is egyenrangú fél, azonos erejű partner a komplexitás megformálásban (hasonlóan a Demeter Zoltán aszúhoz). Gazdag, mély, nagyon dzsemes, kajszis ízek, narancshéjas fűszerezéssel. Hömpölyög, betölt mindent. Végtelen és vibráló. Érlelni kell. (1000 EUR-ra árazta be a borászat, így a tétel még a Szepsy szuperaszúkat is lenyomja árban.) Erős 9 

(PS: természetesen a pár hete és 2020-ban több ízben megénekelt Barta Pince nagyszerű 2016-os aszúja sem hiányozhatott ebből a válogatott sorból, de sajnos nem jutott el hozzám a kóstolás előtt, így arról most külön jegyzet nem született, de a 9+*** pontját nyugodtan ide lehet képzelni referenciaként a savasabb irány felől.)