x

Ripka Gergely

TR Művek – multivertikális

Tállyán borászkodni menőség

Talán tényleg igaz, hogy nem mi választjuk a hivatásunkat, hanem kicsit inkább a küldetésünk választ minket. Hegyalja esetlben gyakorta érzek így. Noha a TR Műveket alapító három vagány fiatalembernek a szakmája nagyon távol áll a bortól, mégis úgy döntöttek, hogy belefognak az egyik legkeservesebb vállalkozásba, ami csak létezik Magyarországon: borászatot indítanak. Együtt szívni persze sokkal jobb, mint külön utakon, s ahogy mondani szokás az elején bizonyára fogalmuk sem volt, mire is vállalkoznak. Mindössze szerették a tokaji bort, az újhullámos szárazakat, melyek elindították őket egy úton. A választásuk Tállyára esett, itt vettek területeket, amíg még nem szöktek fel az árak, a településtől keletre, a hanyagul művelt Palota-dűlőben (2,5 ha, ami mára 3,5 ha lett) és a most még parlagon heverő Siposban (4,5 ha). Se pince, se felszerelés, se szaktudás. Valahogy így indult 2012 utolsó havában a Tállya Radicals szorija.

Lett aztán borász:  a fiatal fenegyerek, Nagy Ákos személyében, akit tavaly az ugyancsak nagyon fiatal és tehetséges Kvaszinger Laci váltott ezen a poszton. Lett pince is: Tállyán nem jött össze, de Mádon sikerült. A szaktudás pedig gyarapszik, a borok finomodnak és a srácok tényleg nagyon komoly utat jártak be négy évjárattal a hátuk mögött. A fejlődés érezhető, és a papírforma most is erősen kijön: ha valaki szenvedéllyel, szívből nyúl valamihez, az előbb-utóbb eredményeket hoz. És van itt még valami, ami megkülönbözteti ezeket a fiúkat a tokaji átlagtól: világlátottak és egész más nézőpontból, felülről látnak rá a borvidékre, meglepő éleslátásról téve tanúbizonyságot minden egyes találkozásunkkor.

 

Nyári Furmint 2014

Amolyan rajnais frissesség lengi körbe illatát, citrusokkal, petrollal, korai tercier jegyekkel. Ízben is üde és friss, az évjárattól nem meglepő módon kemény savú, citrosokkal tűzdelt korty (mely a TR kezdeti borainál sajnos kissé durva is). Ételt kíván ez a virgonc, húzós sav, ráadásul a korty sem túl hosszú, de amit ki lehetett hozni belőle, azt kihozták. Telitalálat a címke, a nyári, vízparti hangulatot megidézve. 5

 

Nyári Hárs 2014

A két nyári bor között ez lett a sikeresebb és az elismertebb, ami nekem nem ilyen egyértelmű. Eleve óriási minőségbeli különbséget nem érezni a két bor közt. Körtés, naspolyás, kicsit olyan szottyos gyümölcsös illat. Zavart illat, fura érlelési jegyekkel. A citrusos sav aztán itt is megy előre, nem néz körül a zebrán, de hiába tűnik zaboltálannak....már egy keződőd öregedés ott lappang ízében. 4+

 

Furmint 2013

Az első évjárat, mellyel debütált a pince. Elsőre fülledt, büdi illat, ami aztán papíros, petrolos, enyhén pezsgős hangulatra vált. Nos az elegánstól mondjuk ez is messze áll. Ízben szélesebb a 14-esnél, de a savak bizony itt is húznak, teljesen külön életet élnek a kortyban. Kár érte... 4

 

Hárs 2013

Ebból a hársból mintha kimaradt volna a hárs. - Teljesen neutrális illat, krétás, palackérett és némi pezsgősség itt is megfigyelhető, de a furmintban jobban. Talán integráltabb a sav, mint a furmintban, de itt is határozott fellépésűek. Száraz, citrusos lecsengés, mely kissé üres és alkoholos a végén. 4

 

Felső-Palota 2013. 1.5 L

Forgalmon kívüli, szűretlen, reduktív tétel. Puskaporos, citrusos, mélyebb, sokkal izgalmasabb illat, mint az eddigi borokban. Jóval magasabb szerkezetre is, komplex, gazdag ízek, sok a sav itt is, de csiszoltabb és fel van öltöztetve végre gyümölcsökkel, elegáns boros jegyekkel. 5+/6

 

Furmint 2015

Banános, őszibarackos, körtés, meglepően fiatalos hangulat. Egészen más aromakészlet. - Végre sikerült kibontani az első két évjárat bezárkózott ridegségét. A bor illeszkedik az évjárat bármilyen kortárs száraz tokaji körképbe. Magabiztosabb, tudatosabb fellépés. Hosszabb, élénkebb, szebb savakkal, primer jegyekkel, jóleső zamatokkal. Az útkeresés talán ennél a pontnál zárult le, sikerült elkapni a fonalat, ami csupa jóval kecsegtet a jövőre nézve. Ez sem kimondottan nagy bor, van benne egy tipikus furmintos neutrális hangulat, de van benne szépség is, ami végre rámosolyog az emberre. 5+

 

Furmint 2016 (M)

Hárslevelűvel szárazborban már nem kíséreletzik tovább a pince, ezért aztán újabb furmint következett, egalizálás előtti állapotban. Illatra ismét csupa primer gyümölcsösség. Fiatalos az iz, nagyon ígéretes. Behízelgő és közvetlen zamat, jóleső cukorral, ami mindenképp némileg újító, előremutató gondolat (pláne az első borok marcona savai után). Szerkezetre most minden megvan benne, aminek így palackozás előtt meg kell lennie.

 

Édes 2015

Gyönyörű kolibris címke, sok rózsaszínnel. Telitalálat csavarzáras, tokajis palack és nagyon jól eladható stílus. Vissszafogott, de mindenekelőtt tiszta, ananászos illat, sok déli gyümölccsel. Ízben szuper arányokkal bír, 55 g/l cukorral. Kedves, csajos, könnyed alap édes tokaji, amit bármikor szívesen inna az ember. Nincs is mit magyarázni rajta. 5+

 

Édes 2013

Ebben azért akad némi botritisz is, noha kifejezetten töppedt szemekből készült inkább. Nagyon szépen érett késői szüret illat. Vastag, testes, picit lusta, de tényleg remek érettsége van. Nem bonyolult ez sem, de minden imádnivaló tokaji jegy benne van szépen. 6

 

Szamorodni 2013.••

Többször kóstoltam, illatában viszont most először érzem igazán erőteljesnek a fát egy szalonnás jeggyel. Ízre nagyon komplex, bőven aszús mélységekkel bír (csak ellenőr nem látta szüretkor, ezért aszú nem lehet, de szamorodni sem lehet beltartalma miatt). Hosszú, ízben minden alkotója megvan és fontos, hogy a helyén van: a cukor, a sav, a hordó. Nagyon fiatal még mindig. A papírozási gondok miatt azonban csak nem akar kiröppenni ez a kivételes kincse a birtoknak. De ami késik,... 7+ 

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább