Rengetegszer szóba kerül, mekkora potenciál is rejlik Tokaj legnagyobb kincsében, az aszúban. Talán az egész világon nincs még egy ilyen csodás bor, mely magas cukortartalma ellenére nemhogy egyensúlyos és finom, de eltartható, sőt akár évtizedekig fejlődhet, érhet palackban. Jobb valószínűleg ettől nem lesz (aki kóstolt már hordóból aszút, az nyilván egyetért ebben), de van ebben némi izgalommal vegyes büszkeség, ha kibontásra kerül egy idősebb aszú: ilyet csak Tokaj tud! Az évjárat, a termőhely és más titkokat ennyi éven át nem tudja a Földön más bor magában hordizni. Mindez különösen is érdekes, ha egy olyan kivételes évről van szó, mint 1956. Ugyan egy forradalom hangulatát még egy bor sem képes átadni, elmesélni (noha épp a tokaji aszú elég sok szabadságharcban és forradalomban játszott kulcsszerepet az erdélyi fejedelmek korában), ilyenkor októberben leginkább 1956-ra a fejünkben és a szívünkben emlékezünk: 60 éve tudott utoljára igazán egységesen a sarkára állni a magyarság, ahogy az erdélyi fejedelmek is kiáltak magukért csak egy másik korban, egy másik szabadságért.

Egy igazán szép diplomáciai ajándék és persze a fontos jubileum okán idén a Nemzeti Borvagyonból (mely az ország talán legnagyobb, több milliárd forint értékű borgyűjteménye) idén párszáz palack 56-os aszút bevizsgált a Nemzeti Borbíráló Bizottság. Az érzékszervi és laboratóriumi keretek közt megvizsgált, majd szerencsésen átpalackozott borok meglepően élő módon őrzik egy letűnt kor nagy évjáratának, de leginkább Tokajnak az erényeit. Kóstoltunk más évjáratokat is a régmúltból, és nagyon izgalmas volt ráeszmélni megint, hogy a technológiától függetlenül a termőhely és maga az aszú valahogy mindig erősebb, markánsabb volt a humán hozzállásnál: régen és ma is ugyanolyan kifejező és egyedi világot tár elénk minden csepp aszú: a napfény, az érett gyümölcs, a finom édesség, az élő savak minden aszúban jelen vannak, akármilyen szellemsiégben is született meg, került palackba hajdan vagy éppen ma. Szűk szakmai csapat más múzeális tételek mellett jelen kori referenciákkal kóstolta össze a tradicionális hegyaljai bortípusokat 1-1 párt összevetve mindig:

Dereszla Hárslevelű 2015

Friss, illatos, tagadhatatlanul fajélesztős, modern, tiszta hangulat. Ízre pici maradék szén-dioxid pezsdíti fel a bort. Nagyon zamatos, üde, sok primer gyümölccsel bíró hárs. Kifejezetten erény a tisztasága és a szép, korrekt szerkezet. 5+

Tokaji Száraz Szamorodni 1958.

Meglepően tiszta buké. - Gombás, botritiszes, kávés illat. Erőteljes savak keretezik ízben, cseres felszín, finom, egészen száraz lecsengéssel zárulva. Nem várt kristálytiszta szerkezet jellemzi. Sose hittem volna, hogy pont egy 50 év fölötti száraz szamorodni fog igazán tetszeni, de bizony így van. 6

Dereszla Tokaji Száraz Szamorodni 2008.

Átható kakaópor illat, kéksajt, penész és más gombás aromák gyűlnek szellőzve (lehetnének diszkrétebbek is). Krémes, ismét gombás zamatokat érezni az ízben, kesernyébe hajolva, picit diós lecsengéssel. Ha egyet kéne választanom vakon, alighanem az 50 évvel idősebb bort választanám a kettő közül... 5+

Tokaji Szamorodni 1983.

Úgy tartja a szájhagyomány, hogy jó év volt. Illatban meglep a sok-sok gyümölcs. Kajszilekvár, barackdzsem, vegetális, zellerszáras aromatika, némi új-zélandi sauvignonokat idéző paprikássággal (sose hittem volna). Finom, édes, sőt erőteljes íz. A vegetális, zöldes jegyek a kortyban is jelen vannak, de így is izgalmas sokszínűségbe botlani ebben a matuzsálemben. 5

Disznókő 1413 Szamorodni 2012.

A fiatalos fehércsokit kissé elfedi az illós hangulat. Krémes, hosszú, gyümölcsös és friss az íz, tele frissességgel, imádnivaló zamatokkal. Nem hittem volna, hogy a száraz szamorodniért jobban fogok rajongani ezen a napon. 5+

Tokaji Aszú 4 puttonyos tokaji aszú 1963.•

Egészen meglepő illatok kavalkádját vonultatja fel: sötét gyümölcsök (áfonya és más erdei bogyósok). Mézes tea, nektárosság, öreg bútor, almakompót leve, férfi parfüm és vegetálsi jegyek alkotnak izgalmas sokszínűséget. Nagyon édes íz, hosszú kortylefutás, abszolút élő bor, nagyon komoly savakkal. Nem úgy néz ki, mint amin fogna az idő, mai értelmezés szerint is aszúként lehet élvezni minden cseppjét. 6+

Dereszla 4 puttonyos tokaji aszú 2008.

Gomba, fahordó uralja az illatot. Melegséget mutat orrban, némileg zárt és a hordótól egyfajta zsíros szalonnás jelleget áraszt. Sűrű, intenzív, az évjárat védjegyszerű, zseniális savaival, sok-sok kajszival. A korty végén a hordófűszer melegése dominál ismét. Kár az illatért is, remélhetőleg az idő tompit a hordón. 6

Tokaji Aszú 6 puttonyos 1972.••

Az évszázad évjárataként tekintenek rá többen (az Oremushoz is került egy nagyobb tétel ebből az évből, mely azóta is piacon van, szóval mennyiségi és minőségi szempontból is igazén kivételes aszús évről van szó: a nagy öregek elmondása alapján abban az évben, aki élt és mozgott, katona vagy diák, mindenki szedte az aszút, amíg a nap fenn volt). Mi tagadás, tényleg kitűnő formában van máig. - Friss illat, szinte fiatalos benyomást kelt és ugyancsak meg kell hajolnom, mennyire kiváló aszú ez a mai értelmezés szerint kóstolva is, ma is, mikor már annyi forradalmon túl vagyunk az aszú technológiai hátterét tekintve. Csak halványan gombás orrban, diszkrét a bortritisz. Nagyon szép a szerkezet, melyet a vitális savak váza tart össze stabilan.  Remek sav-cukor összhang. Citrusos íz, hosszú, végtelen lecsengés, márig döbbenetesen sok primer gyümölccsel. Gyönyörű. 8

Dereszla 6 puttonyos tokaji aszú 2007.•

Ha ugyanannyi szőlő lett volna kinn a borvidéken, mint 1972-ben, akkor valószínűleg 2007 is hasonlóan extrém aszúsodást hozott volna, hisz egy erős töppedésre érkezett az erős botritisz fertőzés. Ez a Dereszla aszú is zsíros tapintású, szalonnás illatú, melyen a hordú ül kissé (némi illóval). A sav viszonylag diszkrét az ízben a meleg évjárat miatt. Hosszú és nagyon édes bor. Krémes textúra jellemzi, hömpölygő korttyal. Mézes, nektáros, intenzíven barackos íz. 7

Tokaji Aszú 5 puttonyos 1956.

Az utólagos labor szerint a maradékcukra 127 g/l, 54-es az extrakt, 8,3 g/l a sav. Tehát a beltartalom alapján abszolút egyensúlyos, stabil aszút kell elképzelnünk. Szerencsére az érzékszerveink sem csalódnak. Kissé paprikás, paradicsomos az illata, ismét új-zélandi sauvignonok ugranak be halványan. Vegetális, mákos jegyeket ölt magára a levegőn. Hosszú, kakaós, csokis íz, krémes érzet, teljesen jól fogyasztható bor, de az oxidáció jegyeit is egyértelműen kezdi magára ölteni így 60 év után. Ám az hogy ennyi évtized után is így egyben van, élvezhető, ez mindenképp tiszteletreméltó. 6+