Erőteljes pörkölt fás illatok. Ízben az évjárat finom fanyarsága mellett cseres szárítás is érződik. Markáns a hordó jelenléte a kortyban is, de érezhetően kiváló anyag, szuper savakkal, sóssággal a hosszú utóízben. Tetszett: profi, magabiztos munka, remek évből.
Évadzáró poszt
Megjelent az AszúGlass és én alighanem még soha ilyen büszke nem voltam semmilyen szakmai projektemre. El sem tudom hinni, mennyire szeretik és vonzónak látják ezt a poharat. Pontosan ezt a hatást igyekeztem becélozni, és látom, ahogy az emberek tekintetét megigézi, ahogy nézik az üres majd aszúval töltött kelyhet, aztán megfogják és nem akarják elengedni, és birtokolni akarják. Pedig féltem, hogy nem értik majd: kézzel készült pohár, drága lesz, mindenki tart majd tőle (mi van ha eltörik?), de láthatóan a pohár eleganciájával és teljesítményével kivívta magának a sikert és a szakma megbecsülését egyaránt. Elképesztő napokon vagyok túl: december 8-án és 9-én Tarcalon, 10-én, az AszúDay-en Tokaj városában, majd december 11-én, 12-én és 14-én Budapesten mutattam be az új poharat. Múlt hétfőn a sommelier-szakma előtt, kedden pedig szokásos évi TM20-as kóstolónkon, ahol ezúttal tehát 2003***** kerül a poharakba.
Halványabb rubin szín. Illatban sok szép érett gyümölcs és fűszerek. Közepes test, sok fűszer érezhető ízben is, hordós kerekséggel, szép tanninnal. A korty végén hordóval köszön el, intenzív vaníliás lecsengéssel, ami talán lehetne integráltabb és elegánsabb is. (5+)
Tiszta illatok. Kifejező és komplex pezsgősség jellemzi. Ízben intenzív buborékok, száraz korty, szinte nulla cukor, inkább jólesően fanyar jegyek, de az egész élmény nagyon profin lett megkomponálva. Neutrális és fiatal szerkezet jellemző rá. Hibátlan és élvezetes pezsgő. (6)
Fiatal, tiszta, friss illat, muskotályos hízelgéssel. Ízben is megjelenik a bukéboros jelleg, könnyed, fiatalos arcéllel. Tiszta korty. Csupa finom, érett egzotikus gyümölcs, primer és zamatos ízek, remek egyensúllyal. Tetszett. (6)
Az ÉLBOLY
Két rész van hátra. Ebben az évvégi összeállításban tehát nem borokra, hanem olyan Hegyaljához kötődő karakterekre szeretnék fókuszálni, akikkel sokszor akár napi kapcsolatban vagyunk, tettvágyuk miatt különlegesek, ami figyelmet érdemel. Kiváltságosak, mert felelősség és lehetőség van a kezükben, hogy egy kicsit történelmet is írjanak Tokaj (30 éve tartó) megújításával.
Határozott gombás illat mutatja be a szép aszús évjáratot. Ízben nagyon telt, remek savval, és minőségi fával (a pincészet aszúira jellemző megfogalmazásban). Hosszú és gazdag aszú, mely érezhetően még nagyon fiatal.
Friss, enyhén szúrós, de tiszta, elegáns, parfümös pezsgőillat egy kis fehér virággal, brióssal, zöldalmával, citrussal. Ízben finom száritas, intenzív buborékok, viszonylag egyszerű, friss szerkezetű pezsgő. Ropogós sav, finom egyensúly, fiatalos stílus, kis sóssággal, makulátlan tisztasággal. Magabiztos, profi munka egy forró (nem túl pezsgőbarát) évből is.
A borklub poharaiban friss hegyaljai bubik, némi kitekintéssel
A THE-Broklub, azaz a Tokaj-Hegyalja Egyetem havi rendszerességű borkóstolója izgalmas állomáshoz érkezett a hónap utolsó szerdájána. Kivételesen nem egy termelőt, hanem Dr. Fiáth Attila, a Tokaj Wine Business Institute vezetőjét hívtam meg előadni. Témájául a pezsgőt választottuk. - Nem véletlen, hisz tudvalevő, hogy előadónk nagy pezsgőrajongó hírében áll. A cél az volt, hogy ne csak Tokajt járjuk körbe a bubikkal, hanem a kontextust teremtsük meg hazai és külföldi referenciákkal is. Így került a sorba egy cava, egy magnum Champagne (ami persze dicséretesen el is fogyott, mire én le tudtam volna ülni vele) és egy Kreincbacher is. Némileg perverz jegyzetek következnek, ugyanis Patakról még éjjel hazavezetve (welcome to my life), másnap reggel jutott csak energiám arra, hogy leüljek a borokkal ismerkedni: mondanom se kell addigra a buborékok igencsak megcsappantak a palackokban, de a stílusbeli különbségek talán pont ettől egész máshogy/még szebben kijöttek:
Kétezer-párszázért szinte ajándék a lidliből. Tiszta furmint a csoda 2017-es évből, mely 10 hónapot töltött a palackban kivált seprőn. Világos ezüst szín. Apró bubik vastagon áramlanak felfelé a pohár aljából. Illatban fanyar, metszően tiszta citrusok, zöldalma, finom pezsgősség, a modern, fiatalos irány felől (azaz zavaró oxi nélkül). Ízben finom szénsav, egyáltalán nem túloznak a buborékok, aztán fanyar, feszes savak, elég szikár, hűvös és finoman sós utóiz (a csontszáraz pezsgők rajongóinak). Igazi aperitif! Elég szigorú és szárító utóíz, de ezért az árért magabiztos, meggyőző és profin prezentált tokaji pezsgő (oly gyakori amatőr gyerekbetegségektől mentes munka a Bai testvérektől).
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon: