x

Ripka Gergely

Tenyérnyi Toszkána Lellén

Elejétől a végiég mozgalmas és élményekben, fordulatokban gazdag év volt 2014 (azt hiszem a borászoknak sem kevésbé). Tokaj Kalauz, 13.5 forgatások....de leginkább a kirándulások tették színessé; a sok tokaji látogatás, de másutt is: például Konyári Daniéknál is Rádpusztán (Ikon) és Lellén! A Kishegyen időzve végig olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon lennék, hanem valahol elveszve a Mediterráneumban. - Virágzó leánderek mindenütt, tiptop feldolgozó és pince, a távolban pedig a napsütötte vagy épp felhővel árnyékolt víztükör. Mindez egy profin, szerényen, mégis szenvedéllyel működtetett családi borászatnak, Konyáriéknak köszönhető. Talán nem is a borok maguk varázsoltak el, hanem a több évtizedes alázatos és tudatos munka, a tájba illeszkedő értékek fogtak meg igazán az elejétől a végéig.  De a 2011-es vörösboraikra ugyanúgy érdemes lesz odafigyelni: Királyok, Evangelista, Páva...Alfától az Omegáig. Idén egy érettebb boruk is nagyon megfogott: a Tulipán első évjárata.

Ikon Tulipán 2008.**
Elsőre nagyon egyszerű bornak tűnt pár éve. Fél éve valósággal beleszerettem. Bőrös, meleg, bordói fűszeresség az illatában. Cayanne-i bors, keleti édes fűszerek, szantál, paprika, szárított paradicsom. Patetikus és arisztokratikus egyszerre. Sűrű és koncentrált íz, erőteljes lefutású korty: feszes, fűszeres, dús, hosszú. Selymes, bársonyos, nagy bor, de semmi öncélú vagy durva túlzással nem fáraszt. Minőségi hordó, minőségi tanninok, lédús és tartalmas vörösbor, a végén porosan szárít. Nagyon kifinomultak az arányai, a végén némi kesernyés, fakérges zárszóval. Öregnek pedig még most sem lehet mondani. Az év magyar vöröse nálam. 8

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább