x

Ripka Gergely

Beszippantani a borkultúrát Londonban/#3.

*Demeter Zoltán borainak bemutatója

Az előzetesen kiírt ültetett, individual tasting sajnos elmaradt, de haramadik személyként, bloggerként talán még izgalmasabb volt kívülről látni egész közelről, hogyan fordul rá egy brit éttermes, borboltos egy új stílusú tokaji borra, a borász személyiségére. Élmény volt látni a befogadás szintjét, a borok közti árnyalatok érzékelésének a szintjét. Legyen itt most annyi elég, hogy sokak szemében lehetett látni a meglepetést: „Ez Tokaj?”.

*Demeter Zoltán VERES Furmint 2011.*
Vágottfű, Sauvignon blanc, frissesség. Ízre fókuszált, szikár, de nagyszerűen csiszolt savakkal, feszes szerkezettel. Sima élek, de elegáns, kecses és vitális savai most frissen szikráznak, tündökölnek a legszebben. 7

*Demeter Zoltán VERES Furmint 2009.**
A sors kegye, hogy még egyszer (talán utoljára) találkozhatok ezzel a kultikus furminttal. Az előző bor előfutára; egyik sem volt hordóban, ami miatt nagyon érdekes volt őket együtt kóstolni. Többekben fölmerült, milyen lehetett ez a bor fiatalon a 2011-eshez képest, s nekem élénken él emlékeimben, hogy nagyon hasonló volt ez is fiatalon: kirobbanóan friss és üde. Itt a tercier jegyek a legszebb formájukat öltötték föl: kukorica, ribizli, bogyós gyümölcsök (tehát nem a megszokott barackosság). Ízre fiatalabbnak hat: savai élénkek még mindig. Csiszoltsága mellett is hihetetlenül eleven. Mostanra teljesedett ki szerintem ez a bor, de legalábbis szebb, mint valaha. Remekül áll neki a kor. Komolyabb, izgalmasabb lett az érettséggel. (A pár hónappal ezelőtti tündöklésével és a mostanival abszolút kiérdemelte a második csillagot is.) 7+

*Demeter Zoltán SZERELMI Hárslevelű 2009.**
Telis tele van illatokkal: méz, virágok, vaníliakrém, kukoricás tercier elemek. Marcipános íz, kecsesség, mély, cseres, de mégis csiszolt íz, mely nagyon telt, beltartalomban óriási (ettől a nap legkomolyabb szárazbor élményeinek egyike), de valahogy eleganciában a 2009-es Verest többnek éreztem. 8

*Demeter Zoltán LAPIS Furmint 2009.**
Legutóbb októberben jártam Hegyalján. Akkor a borásznál tett látogatásomkor döbbentem rá a fájó tényre: nem készül 2009 után több Lapis Furmint (egy Hárslevelű területet vett a borász, miután a bérelt Furmint-ültetvénytől elesett). Az itt is kóstolt 8-as és 9-es Lapisok egy egészen eredeti szinten villantották meg a nagyfurmintos jelleget!
Rajnais, acélos, minerális jelleg. Ízre kerek, arányos felépítés. Minden a helyén, sima kerek felszínek, életteli savak, temérdek ásvány, megfelelő súly és balansz. Nem mondanám három még évesnek. 7+

*Demeter Zoltán LAPIS Furmint 2008.**
Az első Lapis Furmint volt, amit életemben kóstoltam, és először éreztem akkor azt, hogy valaki ezzel a fajtával olyan magaslatokig, komplexitásig tudott eljutni, mint Szepsy István. Kb 1100 palack készült belőle (a 2009-esből majdnem kétszer ennyi).
A rajnais petrolosság érdekes módon ebben a borban is megjelent előttem, ahogy a tercier kukorica és sárgabarack is. Ízben ugyancsak palackos elemeket fedeztem föl: nagyon hosszú, gazdag, komplex, főként barackos íz és elképesztően masszív, sűrű szerkezetű bor. Nehéz lenne most megmondani, hogy meddig lenne érdemes tárolni, de remek formában van! Érzésem szerint, óriási kincs a két utolsó Lapis Furmint. 7+

*Demeter Zoltán Eszter Bora 2008.***
Nem rég Hegyalján ez a bor is a poharamba került. A kor jegyei rajta is nyomot hagytak. Frissen, 2010 májusában sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám, egészen megközelítve a 10 pontot. Kissé illós, aszús, barackos, mézes illat. Élénken vibráló savérzete az évjárat hű lenyomatát mutatják. Csupa gyümölcs, főként obligát kajszibarack érezhető benne. Hosszú, üde, fiatalos édes bor, melyet úgy könnyű megérteni egy angol fiatalnak is, hogy közben majdnem aszúszintű bort kóstolhat meg! Hatalmas lehetőség rejlik a tokaji késői szüretben: sokkal elérhetőbb és sokkal érthetőbben hordozza Tokaj nagyságát, komplexitását, mint egy aszúbor. 8+

*Demeter Zoltán 6 puttonyos tokaji aszú 2007.***
Érdekes volt látni, hogy nem csak nekem, de a londoniak számára sem volt ez a bor több, mint a főbor. Tompább illat: farkasalma, birs, botritisz. Arányos fölépítésű, elég hosszú korty, bár a jóval 200 fölötti cukor, azért hangsúlyos szerepet kap, élénk savérzete mégis folyamatosan magas szinten tartja a lendületet és az élmény fokát. 8+

Nem szeretném elragadtatni magam. De azért visszanézhető az előző két részben, hogy a nap folyamán végigkóstoltam majdnem ötven külföldi bort (Bordótól, Ausztrián át Dél-Afrikáig). Nem lehetett nem észerevenni, hogy egy MW kereskedő műfajokon belül (vélhetően egyazon elvárások mentén) szelektált egyéb borai mellett ezeknek a száraz és édes tokajiaknak hát…minimum nincs szégyenkeznivalójuk. Jó érzés volt látni, hogy nem csak mi éreztük így, hanem azok szemében is volt rácsodálkozás, akik ellátogattak a rendezvényre.

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább