Utólag értékelve ezeket a borokat, a mostanság hírveréssel körbevett Villa sandahl Rajnaijait: ezek a borok nem az általában megszokott Badacsonyról szólnak, mégis azt a tényt támasztják alá, hogy igényes technológiával, odafigyeléssel és alapanyaggal bizony ez a kiváló adottságú termőhely képes egy olyan fajtán keresztül olyan nagy borokat adni, ami eddig egyáltalán nem volt meghatározó a borvidéken. Ez a fajta a Rajnai rizling. A Rajnai idehaza nem kap olyan nagy szerepet, mint másutt (vagy mint kéne), de egyre többünk számára egyértelmű, hogy ez a fajta - akár a Furmint, akár a Chardonnay -, képes minden stílusban, rengeteg borvidéken nagy dolgokra. Mosel, Wachau, Elzász.
Akit az esetleges természetes maradék cukor zavar, az szerintem első körben ne fűzzön óriási reményeket a fajta behatóbb megismerésével. Száraztól édesig bármi, tényleg bármilyen átmenet előfordulhat (akár a Furmintnál). Bakó Ambrus, a pince borásza saját pincéjében éppen nem, ám a svéd érdekeltségű Villa Sandahlnál abszolút a száraz, elzászi stílust próbálja követni. Elzászi élesztők, elzászi tanácsadók, elzászi hangulat.

Villa Sandahl ’Recept’ 2010.**

Francia borversenyen is aranyérmes riesling. Fémes illat, sok minerális, még több rajnais jeggyel: petrol, érett zöldalma. Ízben érett, de egyensúlyban lévő tercier jegyek (a 2010-es borok mindig kicsit gyorsabban jutnak el ide szerintem). Elegáns, szikár és kristályosan tiszta szerkezetű korty. Különleges textúra. Nagyszerű arányérzékkel elkészített bor. Élénk savak adta virgonc jelenség, de közben jól kitöltött és nagyon hosszú íz. Sok ásvány, sósság. A fajtának olyan arcát mutatja meg ez a bor, ami idehaza szerintem eddig a borászok többségének csak álmaiban jelent meg. Épp ezt a receptet írta föl az orvos Badacsonynak. 7+

Villa Sandahl 'Cappucino Oil' 2011.*

Zártabb illat, szellőzve aztán parfümös közvetlenség jelenik meg benne. Ízben a maradék cukor elég tekintélyesnek érződik, némileg szerintem fedi is a bor további erényeit, amik így a felszín alatt rekednek, nem tudnak kibontakozni teljes valójukban. Fajtajelleg is, termőhely is nyomokban jelen van, de gömbölyítő cukor lekerekíti az összképet, ami egyébként nem áll rosszul a bornak. A csodás tisztaság, üvegszerű szerkezet itt is hatalmasat borít. 7

Villa Sandahl 'The Stamp' 2010.**

A Recepthez hasonlít jobban. Mély, fémesebb illat, zöld citrom, zöldalma, benzin, és szellőzve trópusi gyümölcsök, tisztán, érthetően, de kellő eleganciával is egyben. Ízben hihetetlenül feszes, nagyon szikár és nagyon ásványos. Szerkezete kimunkált és tisztább, szebben definiált minden eddiginél. Sok benne a primer gyümölcs, a citrusos üdeség is, de közben érett és megállapodott nagysága is kiteljesedik benne szépen. Sűrű rácspontok, mély ásványok. Bizony igen nagy bor lett belőle fél év alatt, komoly tartalmakkal, remekül hangolt részletetekkel.
Botrányosan szép bor. Azt hiszem, Badacsonyból ennél szebb dolgot még nem kóstoltam eddig. 8

A borászatnak ezen kívül kapható egy Give Me Five névre keresztelt Olaszrizlingje is, és az eddigi szortiment igazából egy már szintén 2011-es Magic Rain nevű rajnaival kiegészülve ennyi. Számomra külön öröm, hogy nem zavarják össze a képet túlmagyarázott badacsonyi vörösborokkal (pláne erőltetett rozékkal). A fenti rajnaik mondjuk nem olcsóak. Eddigi badacsonyi élményeinkből kiindulva látszólag meghökkentő, hogy dűlős furmintok árát kell kicsengetni egy magyar rajnaiért, de szerintem a fenti borokkal a presztízsépítést sikeresen kezdte el a Villa Sandahl Badacsonyban. Presztízsépítő birtokokra pedig nem csak Tokajnak és Somlónak, minden borvidéknek szüksége van. Fogas kérdés, hogy hogyan s miképp kezdheti el egy pince Badacsonyban (vagy bárhol) a Tokaj és Somló után igyekvő presztízsépítést, de ezek a borok mintha azt sejtetnék, hogy ennek a kezdetnek itt talán létjogosultsága lehet.
Közben pedig nem tudok elmenni a kapcsolódó gondolat mellett, hogy ennek a borászatnak a bérelt területéről 2000 darab öreg tőkét vágtak át vandálok (éppen akkor, amikor ezek a borok debütáltak a hazai piacon…). Ez a tényszerű gondolat azonban túl sok nyitott kérdést vet föl. Válaszokat eddig nem nagyon kaptunk. A válaszok megadása ráadásul ennek a blognak semmiképpen nem kompetenciája. A ’hosszú időtávon belüli következetes folytonosság’ az egyedüli, ami az ilyen nyitott kérdéshalmazokat helyre tudja tenni majd egy ilyen komolynak induló borászat esetében.