X

BAKÓ AMBRUS

Ripka Gergely

Bakó Ambrus Rózától Olaszrizling 2012

Intezívebb, határozottan virágos, szőlővirágos illat. Krémesebb, de nagyon savszegény bor ez most (2012...), ráadásul a korty végén domináns az alkohol melegsége is.

Tovább

Ripka Gergely

Villa Sandahl Laundry hanger 2012

A többi 12-es Villa Sandahlhoz képest porosabb, teltebb, élettelibb illat, sok friss gyümölccsel. Vibrálóan élénk savak. Hosszú íz, nagy lendület, feszes, nagy bor, markánsak a savai. (Szerintem hosszabb távon ebből a 12-es Sandahl borból lesz valami. Nevét egy ruhaszárítóról kapta.)

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus Villa Mellett Kéknyelű 2012

Bakó Ambrus folyton meglep némely elbűvölő garázsborával. Mi mindent ki lehet hozni fajtákból, s persze a remek badacsonyi adottságok együttállásából! Megfontoltsága, profizmusa bizonyíték mindannyiunk számára, hogy nagy borok készítésére predesztinált borvidékeink és fajtáink vannak. Erre ékes bizonyíték a Villa Mellet kéknyelű válogatása is. Zárkózott, édeskés hangulatú illat, kis vegetális beütéssel. Ízben kerek, széles, de enyhén édeskés, cukros is. Sima és élmentes, szép ízei vannak. Az alkohol ugyancsak érezhető és az íz vége egyértelműen édeskés, de ez a borász természetesen fejlődő boraitól egyébként nem áll távol.

Tovább

Ripka Gergely

Villa Sandahl Box Fixture Olaszrizling 2012

Olajos magok, krétapor, petrol, később Badacsonyból nem ritka sajtos illat. Élettelibb és vibrálóbb a 12-es Bakóknál. A fajtajelleges keserű mandula nagyon határozott. Helyén vannak benne a dolgok, de az árhoz mérten lehetne benne több izgalom is. (Pihent címkékben viszont a 2012-es Sandahl borok minden eddigin túltesznek: eleve a WinXP-s dizájn és nevek is súlyosak; ez a bor a pince sajátos 6-os kartonjának a csomagolóberendezéséről kapta nevét.)

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus gyorsszemle

Bakó Ambrust már rég nem kell bemutatni senkinek. Még mindig spontán erjeszt, még mindig hordó párti (persze épeszű keretek közt), még mindig van maradékcukor néha a boraiban és még mindig zömében vásárolt szőlőből készülnek a borai, és igen még mindig termőhelyi szelekciókkal operál, ahol a limitált tétel fogalma új értelmet nyer: nem ritkán 100-200 palackos tételekkel kell számolnunk. Az olaszrizling újragondolásában úttörő a szerepe, nyugodtan mondhatnám akár azt is, hogy neki köszönhető, hogy még ma is tudok hinni az olaszrizlingben. A 13-as tételek nemrég jelentek meg:

Tovább

Ripka Gergely

Skizo SK és Bakó Ambrus 2012/a palackozás utáni napokban

Badacsonyban új tavasz közeleg, aminek már dereng a hajnala. Bakó Ambrusról annyi szépet és jót mondtam már, hogy ezt a vonalat nem is folytatnám, mert még gyanússá válik. Akit érdekelnek a meggyőző előzmények, lapozzon vissza a lenti címkék/tagek segítségével (linkelni mostanában nincs időm). A 2012-es tételek régóta várják már a forgalomba kerülést (átaludtak pl egy Pannon Bormustrát is...tudni kell, hogy az észak-balatoni régió egyik legelfoglaltabb borászáról van szó), ahogy az érdeklődök is várták a borokat. Egy futó találkozásnak köszönhetően már tavasszal beszámoltam a friss tételek nyújtotta élményekről. Ezúttal hat boron keresztül egy újabb keresztmetszetet sikerült kapnom arról, mi került a kóstolásom előtt pár héttel a palackokba. Egyik kollégám nagyon találóan úgy fogalmazott, a 2012-es Bakó borok sokkal túláradóbbak, mint bármi más a Balaton mellől (talán már túlzottan is?). Aztán lehet, hogy csak a balatoni konvenciók mondatják ezt de valahogy mégis így van ez. Előtte fölvezetésként a szintén badacsonyi Skizos fiúk (eddigieknél) magasabb szintre pozícionált SK sorozatát kóstoltam meg.

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus/2012-es hordóminták

tovább a megkezdett úton

Egy fiatal tehetség, aki színt vitt Badacsonyba. Bakó Ambrus önállóan is olyan gyorsan kivívta a borszerető közönség szimpátiáját, hogy arra nagyon kevés példa van idehaza. Keze nyomán olyan izgalmas borok születtek meg a borvidék két legfontosabb fajtájából, az Olaszrizlingből és a Kéknyelűből (én kissé szürkebarát-szkeptikus vagyok), melyek némelyik rögtön mérföldkövekké is váltak (Teraszok, Rózától, Villa Mellett). Illetve mint tudjuk, Ambrus a Villa Sandhalnál Rajnai-téren is derekasan helytáll egy a sajátjánál merőben más stílusban is (irányított erjesztés, elzászi know-how, acéltartályokkal). Ambrus világosan beszél. A borai is. Tokajban már sok ilyet láttam: van kötődése a borvidékhez, de kissé mégis outsider (a szó legjobb értelemben). Olyan ember, akit nem korlátoznak egy adott borrégió bevésődöttségei, fölvett béklyói, hanem van benne elég fantázia, erő, hogy új gondolatokkal, új irányba forduljon és tudjon hinni abban, hogy a fősodor mellett mindezt a felszínre tudja majd juttatni.

Tovább

Ripka Gergely

Két 2011-es Villa Sandahl rajnai

elzász badacsonyban

A napokban újra alkalmam nyílt megkóstolni egymás mellett a két csodás 2011-es Villa Sandahl rajnai rizlinget. Nem rég a New York Palotában átélt badacsonyi mélymerítésben ők tündököltek borvidéki szinten a legszebben. Már ez sem kis dolog. A Bakó Ambrus által a kezdeti kísérletezgetések után precízen szentesített elzászi receptnek megfelelően készített két bor mustfrakciók szerint lett különválasztva egymástól. A tisztább (golden line) lett a drágább Magic Rain, a silver line pedig a Cappucino Oil (akit érdekel, a technológiáról a Borrajongón olvashat részletesen, akov jóvoltából). A címkék és elnevezések mögött álló (bevallom, kissé erőtlenül erőltetett), nyilván szándékosan merész (bugyuta) narratívára inkább nem térnék ki (nyilván jól észreveteti magát ez a vagányság a polcokon), annál is inkább, mivel a hasbaakasztós címkékkel ellentétben hazai viszonylatban két igen komoly rajnai rizlingről van itt most szó:

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus/2011

badacsonyi titán

Bakó Ambrus az év felfedezettje nálam. De alighanem nem vagyok ezzel egyedül. Végre van kiről beszélni Badacsonyból, e balaton-menti menhírré vált ködarabon. Végre van miért beszélni Badacsonyról! Végre mert valaki igazán profin, vakmerően, radikálisan és komoly szándékokkal hozzányúlni a termőhelyhez. Nagyon érdekesek saját kézműves borai is, de a Villa Sandahlnál elzászi élesztőkkel készülő rajnaijai(egészen merészen árazva) alighanem a legizgalmasabb dolgok, amik évtizedek óta Badacsonyban történtek.
Ezúttal az új, 2011-es tételeket kóstolhattam végig egyben (nem rég egy foghíjas sort már közöltem; a feltételek most jobbak voltak a kóstoláshoz: ültetve, optimális hőfokon stb).



Tovább

Ripka Gergely

A Villa Sandahl - jelenség

badacsonyi presztízsépítés rajnai rizlinggel

Utólag értékelve ezeket a borokat, a mostanság hírveréssel körbevett Villa sandahl Rajnaijait: ezek a borok nem az általában megszokott Badacsonyról szólnak, mégis azt a tényt támasztják alá, hogy igényes technológiával, odafigyeléssel és alapanyaggal bizony ez a kiváló adottságú termőhely képes egy olyan fajtán keresztül olyan nagy borokat adni, ami eddig egyáltalán nem volt meghatározó a borvidéken. Ez a fajta a Rajnai rizling. A Rajnai idehaza nem kap olyan nagy szerepet, mint másutt (vagy mint kéne), de egyre többünk számára egyértelmű, hogy ez a fajta - akár a Furmint, akár a Chardonnay -, képes minden stílusban, rengeteg borvidéken nagy dolgokra. Mosel, Wachau, Elzász.
Akit az esetleges természetes maradék cukor zavar, az szerintem első körben ne fűzzön óriási reményeket a fajta behatóbb megismerésével. Száraztól édesig bármi, tényleg bármilyen átmenet előfordulhat (akár a Furmintnál). Bakó Ambrus, a pince borásza saját pincéjében éppen nem, ám a svéd érdekeltségű Villa Sandahlnál abszolút a száraz, elzászi stílust próbálja követni. Elzászi élesztők, elzászi tanácsadók, elzászi hangulat.

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább