Az újborok legnagyobb hátránya, hogy akkor robbannak be a frissességükkel amikor már épp senki sem vágyik rájuk. Egy csípős őszi estén ki akar friss, jól behűtött, élénk rozét kortyolgatni? Hát például én...
Egész napos fagyoskodásból hazaérve (egy új rozéval az anyósülésen), csontig átfagyva, valahogy mégis hűvös, könnyed borra vágytam.

Az Etyeki Kúria rozéi sosem jöttek be, de ez a szín nagyon megfogott...világos pink, olyan amiről azonnal tudni: most kell meginni, mert a téglás árnyalat amit egy-két hónap múlva kap már nem fog jól állni neki...igen, meginni, nem kóstolni, mert nem lehet abbahagyni. Baromira elcsépelt közhelyek: csajozós bor (én édesanyámmal ittam...), tutti-frutti-málna-eper...(persze, de ilyen harmóniában?) Nemrég kóstoltam a Vylyan '11-es rozéját, annak volt még ilyen színe, de őrület ez az etyeki beltartalom...a Vylyan is kivételes volt, de az etyeki tényleg mindent visz...ez a pink (szándékosan nem rózsaszínt írok, ez legalább annyira csicsás-plázás-melírozott szőkenős szín mint maga a pink szó...) szín lilás árnyalattal vadító...illata telt és üde, áradó és vonzó...eper és málna hangsúlyos, pont amilyen nálunk egy "gáz" rozé szokott lenni...íze totális közhely...pici szénsav, kellemes, élénk, rendezett savak (tényleg ki tudja mi a frászt jelent az hogy "cizellált"???), telt ízek, sok piros gyümölccsel, eper-málna-ribizli hármas és melegítő, de teljesen helyén lévő alkohollal (14%!!!)...ezt most Etyek tudja vagy a pinot noir (minek fele azonnal préselt, fele 48 órát ázott a héján)? Kérdezi a sálas ficsúr...új megtanulandó szólás: Ne kérdezd! Igyad...!!! 6pont

"Hagyj holnap a leves utánra is!" felszólítás után muszáj volt "néznem" még valamit...Juhászék olaszrizlingjei mindig is közel álltak a szívemhez. Tiszták, egyszerűek, egyenesek, rendkívül olcsók és jók...ezt a palackot egy Tescoban vettem akciósan 1100Ft körül, de normál ára sem több 1500Ft-nál...az etyeki rozé 1600-1700Ft körül is jó vétel, de ennyire azért nem...
Nagy a stílusbeli szórás Juhászéknál, vagy az olaszrizlingjeiknél...vagy egyszerűen hagyják érvényesülni az évjáratot. 2003 óta követve, a nagyon könnyed stílustól (2009) a nagyon fás, érlelt stílusig (2008) majdnem mindennel találkoztam. 2003-2006-2007 nagyjából ugyanazt a letisztult olaszos irányt képviselte.
Halvány, világos szín, azonnal kiülő buborékokkal. Ránézésre is sok...túl sok frissesség? :) Illata annyira olaszrizlinges, hogy olyan nincs is. Elsőre zárkózott, aztán enyhén krémes, virágos, mandulás...
A korty elején lehetetlenül sok a szénsav, nem kell filozofálgatni rajta, nyelni kell, ez marad az egyetlen "hibája". Perfekt savak, tiszta, végtelen mandulás utóíz. Előtte krémesség, kesernye, őszibarack, mangó és más déli gyümölcsök, feszes savakkal...jaj de jó...6pont (úgy látszik a 6 pontos borokat szeretem...)

Mivel tökéletlen emberek vagyunk, sokszor nem a tökéletes okozza a legnagyobb örömet. Tudnunk kell hogy ez most és itt nem tökéletes, de a lehető legnagyobb öröm közvetítője! Na ez már nem is annyira emberi...és amikor eléd kerül a tökéletes, lehet hogy azt felismerni nem a legnagyobb öröm lesz, de a legnagyobb eredmény. Mindennek megvan a maga helye. Talán erről szól ez az egész...