X

ROSÉ

Ripka Gergely

Billecart Salmon kóstoló

Champagne-ból sosem elég. Kevés borvidék van a Földön, ahol a viszonylag szerény adottságok ellenére akkora kultúra és hagyomány tudott lerakódni egy speciális bortípus köré, mint Reims és Epernay környékén. A champagne hosszú idők óta, jópár gazdasági válság és történelmi viszontagság ellenére is meg tudta őrizni luxustermék mivoltát, és tudjuk, hogy az ilyesmiben a franciák verhetetlenek (Bordeux, Burgundia, Cognac stb). Számos elhivatott  pezsgőház ház és pezsgőkészítő dinasztia tudta megszilárdítani pozícióit a mindenkori piaci trendek közepette. A Billacert Salmon is egy közülük Mareuil-Sur-Ay-ból. A történetük 1818-ban kezdődött, Nicolas Francois Billecart és Elizabeth Salmon házasságkötésével.

Tovább

Ripka Gergely

Konyári Lolipop Rosé 2013

Epres, cukorkás, édeskés, picit vegetális illat. Ízben érezhető a felszínen némi édeskés cukrosság. Könnyed, laza buborékok, nem túl intenzív gyöngyözés. Laza szerkezet a laza külső mellé. A nyaramat simán lekísérném vele bármikor. Ezentúl egyébként fehér változat nem, csakis rosé lesz a Lolipopból.

Tovább

Ripka Gergely

Merítés a hazai kékfrankosokból

jegyzetek a kékfrankos - mostról

Még a legutóbbi Weninger masterclass előtt és után azért végigszondáztam a Kékfrankos MOST! Néhány hazai tételét. Meg kell, hogy mondjam, egészen meg voltam győzve a fajtát illetően. Számos igen szép példát találtam az elegáns kékfrankosra, persze azt nagyon kell tudni, hol érdeklődjön az ember, ha ilyesmire szomjazik. Bott Frigyes, Heimann Zoltán, Losonci Bálint, Karner Gábor egyre inkább csalhatatlan tippnek tűnik (az osztrákokat most csak amolyan műkedvelőként kóstolgattam a magam örömére…Umathum és Nittnaus a Drop Shop kínálatából szintén megérdemlik a kitüntetett figyelmet). Jegyzet most az alábbiakról készült:

Tovább

Ripka Gergely

Csetvei Babarozé 2013

Finom gyöngyözés a pohárban. Roppanó savak, melyek néhol kissé erőteljesebbek a kelleténél. A lágyabb 2011-es, 2012-es borok után nekem ez egyáltalán nincs ellenemre. Lecsengésben olajos magvak teszik sajátossá.

Tovább

Ripka Gergely

Pannonhalmi Apátsági Rosé 2013

Pedig ritkán bontok rosét, ezt is ajándékba kaptam. Klasszikus hagymahéj szín, semmi hivalkodó árnyalat. Az illat is mérsékelt: barack, eper, virágok, finom, primér gyümölcsösség. Ízre húsos, virgonc és feszes savú rosé. Persze nem nagyon hosszú, könnyed, itatja magát, üdít is. Végén grapefruit, pici zöldfűszer, de a savak fanyarsága tán egy kissé domináns.

Tovább

Ripka Gergely

Dúzsi ÚjRosé 2013

Visszafogott illat. Ízben némi szénsav turbózza föl a frissítő élményt. Telis-tele gyümölcsökkel, kedvességgel. Most is hozza a formáját

Tovább

Ripka Gergely

Sebestyén Primőr Rosé 2013

Banán joghurtos illat. Friss citrusok ízben, élénk savak, és az elmaradhatatlan szén-dioxidos pezsgés.

Tovább

Ripka Gergely

Pezsgők világában Vol. #1.

Múlt héten immár harmadik alkalommal rendezték meg a PezsgőVilág rendezvényt, melynek nemes célja természetesen a buborékok népszerűsítése volt a borkedvelők körében. Nem iszunk elég pezsgőt. Ez bulvárklisé, de még szomorúbb a tény, hogy igaz. A helyi fogyasztói szokásokon persze napnál világosabban lemérhető egy adott ország pezsgőfelhozatala (is) és fordítva. Mintha semmi érdeklődés nem lene a műfaj körül, miközben a jóval alacsonyabb árszínvonalat jelentő gyöngyöző és habzó borok pár éve reneszánszukat élik.

Tovább

Ripka Gergely

Chateau d’Esclans Whispering Angel 2012

Friss és kedves illat, de elég visszafogott a nálunk megszokott, direkt, olykor rosé-khoz képest. Inkább tűnik fehérborosnak ízében is. Friss, üde, hosszú, tömörebb és tartalmasabb is, mint az átlag.

Tovább

Ripka Gergely

Heimann Mammaróza 2012

Édeskésebb, mélyebb, mályvacukrosabb illat. Ízre testesebbnek tűnik egy rosénál. Magasabbra hágna a korty íve, de aztán a végén mégis eltompul és bizonytalanul zárul fura mellékízzel, meleg alkoholossággal torokban. Feszes sava, epres díszek.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább