Mondanom se kell, mindenki nagy várakozásokkal érkezett meg a csapatból a legendás Joly borászatához. Nicolas Joly a Rudolf Steiner-féle biodinamikus tanok legfontosabb továbbörökítője napjainkban. Mi több igen sok szempontból tovább is fejlesztette a néhol a spiritualitással és kevésbé egzakt tudományosan leírható biodinamikus elméleteket, melyet számtalan könyv formájában kiadott az elmúlt évtizedekben (közülük Az Ég és Föld szülte bor 2006 óta a Borbarátnak köszönhetően magyarul is elérhető). A Coulée de Serrant 1976-ban került a Joly családhoz, 1980-tól teljesen biodinamikusan működik, 1984 óta Demeter védjegyet élveznek és 3 apellációból készülnek boraik. A birtokközpont két épületből áll: az egyik monostor volt, ma Joly él ott, a birtok kastélyszerű nagyobb élülete pedig maga a birtokközpont, ahol Virginie Joly minket is fogadott.

Igaz elsőre itt is volt egy kis félreértés, kik vagyunk, kinél foglaltunk, eleinte csak egy franciául beszélő kolléganő fogadott minket (ezt csak azért mondom el, mert ha valaki esetleg francia bortúrát szervez, ne lepődjön meg semmin: ami emailben esetleg le is van egyeztetve, az egy elfoglalt birtoknál simán felülíródhat, és bizony aranyat érhet, ha valaki pár szót tud franciául a csapatban, köszi Judit ezúton is). 

Miután kiderült, hogy szakmai csapat vagyunk és Virginie-val meg van beszélve a találkozó, akkor kaptunk egy tömörített angol előadást tőle, aztán kislányával körbevittek minket a pincében is. Az egész birtokközpont számomra legszembetűnőbb jellemzője az volt, mennyire hermetikusan el van zárva a környéktől. Valamilyen tájelemmel minden irányból védett a terület: dombhát, kőfal, ciprusfák, völgyszerű elhelyezkedés, amivel nyilván a biodinamikus rendszer teljesen védve van a külső behatásoktól. Néhény remek bort azért megkóstoltunk itt is:

Les Vieux Clos 2013.*

Savenniéres, 30 éves tőkék, 5 parcellából (agyag), 3-5 szüretben szedve. Körtés, likőrös, tömény, enyhén fás bukéval indul. Sűrű, széles, tömény korty, nagyszerű savakkal feszítik a mély és buja ízt. Így egy percre sem lusta, sokkal inkább feszes, citrusos, csontos szerkezetű, ízében is sok fajtajelleges körtével. Kifinomult, szép, ásványos, csiszolt bor. Nagyon erős belépő szint. 7

Clos de la Bergerie 2013

Érett, kicsit oxidált, levegő illat (az összes bor napokkal korábbi bontású volt, de hangsúlyozták is, hogy ezeknek a boroknak a dekantálása nagyon fontos). Érett ízek, itt is felbukkan némi oxidáció, ami már átbillen a szépségen. Mégis utóízében elképesztően hosszú, kortalan, mély, magas alkohollal. Egyedi koncentráció, sajátos stílus, elképesztően széles bor (kár az oxiért). 6

Coulée de Serrant 2017.*

Hét hektáros, palás terület, 45-60 éves tőkék, a pince csúcsbora. Körtés, leírhatatanul mély illat (itt is némi oxidáció gyanújával). Sós, nagyon komoly, hosszú korty. Ásványos jegyek, különleges koncentráció és intenzív kortylefutás, némi csípős alkoholos jeggyel. Egyedi karakter, egyszerre széles és magas bor. Cizellált savak, fanyar jegyek, nagyon fiatal és zabolátlan tétel egyelőre, pár év jót fog neki tenni. 7+

Coulée de Serrant 2007.**

Füstös palackbukéja nagyon határozottan emlékeztet érett száraz furmintokra (Szepsy Nyulászó 2007). Kövesség, ásványosság, kenyér, fűszerek díszítik orrban (és egy húslevesre emlékeztető mély, koncentrált jelleg). Érett íz, de csodaszép, kikezdhetetlen, varratmentes, hosszú. Kész, megállapodott bor, amilyen vad volt a fiatal kiadás, annyira megnyugodott a 10 évvel idősebb formája. Mennyire jót tett neki az idő. - Egységes, sós jelleg. Gyönyörű, felejthetetlen ízek. 8

Elköszönés után a parkolóban teljesen véletlenül futottunk aztán össze a nagy Nicolas Jolyval. Leírhatatlan élmény. – Alázatosan, közvetlenül, természetességgel és elképesztő szuggesztív attitüddel fordult hozzánk is, mikor aláírattuk vele a borokat és könyveket. Egy rögtönzött pár perces monológban mondta el, éppen mi jár a fejében és annyi értékes és szép gondolat volt abban a pár percben is, hogy az egész napra elkísért minket. Felejthetetlen volt.