x

Ripka Gergely

•Bott Pincénél jártunk újra...végre

Mindig előre menekülve

Judit és Józsi is nagyban palackoztak érkezésemkor (épp a lapszűrőn engedték át az egyik száraz tételt). Ők az a fajta borászházaspár, akik mindig előrefelé menekülnek. A Fülekyt kéz a kézben hátrahagyva megállás nélkül dolgoznak, mennek előre és mindezt töretlen jókedvvel és szakmai alázattal teszik úgy, hogy közben három energikus fiú gyermek várja őket haza, és még farsangot is szerveznek a borászoknak és a helyieknek, erősítve a közösséget. Szinte megállás nélkül építkeznek, különösen az elmúlt években: éppen csak befejezték a Csontos Présházat, erre ahelyett, hogy fellélegeznének, gondoltak egy merészet és nem kisebb fába vágták a fejszéjüket, mint a keresztúri kerámiagyár birtokba vétele és romjaiból történő teljes felújítása. Rejtély, honnan merítenek energiákat minderre, napi 24 órában.

Jártam a helyszínen: egészen bizarr méretű vállalkozás ez Juditék léptékeiben mérve. - Hatalmas ingatlan, ugyancsak nem kicsi épületek együttesével, melyek teljesen leromlott állapotban vannak jelenleg. Nos itt lesz majd egyszer, hamarosan a Bott Birtokközpont: pincével, szállással, nem akármilyen ételekkel és sok-sok Bodós eseménnyel, melyet már most nagyon-nagyon várunk. Hogy mindezek mellett a borok természetesek, tiszták és mindig nagyon termőhelyközeliek, teljesen mellőzve minden rossz mellékízt, sok éves érés után is, ez óriási bravúr. A tokajguide-ban ezt a sok bor alapján egy fürttel süvegeltük meg.

 

Határi 2016 (M)

Közvetlen palackozás előtti állapotban. 80 % Hárslevelű, a maradék furmint. Krétás, visszafogott illat, némi virággal és friss kukoricássággal (engem is meglepett, de semmiképp nem a forró évjáratú, palackérett furmintok tolakodó kukoricásságára gondoljunk). Ízre meglepően visszafogottak a savak, sokkal moderáltabb a Gizella borok után. Juditék kivárták az őszi eső utáni gyümölcsöt, ami aztán biztos, hogy egész más végeredményt ad, mint a korábbi szüret. Könnyed, elegáns, szinte légies, mégis nagyon izgalmas bor.

 

Kulcsár Hárs 2016

Hagymás, virágos, vegetális, megint kukoricás illat. Lágyabb, sokkal édeskésebb íz a Határi után. Van egy puhaság benne, ami a Kulcsárnál már nem először tapasztalható.

 

Csontos 2016

Krétás, nagyon komoly és szinte kész illat. Szélesebb, erőteljesebb savú, hihetetlen rétegzett és lendületes bor, messze ez a legnagyobb ígéret a friss borok közül. Nagyon várjuk...

 

Határi 2015.•

Mennyire más műfaj egy meleg év borait kóstolni a 16-osok után! Sárga színekkel operál az illata, melyben már elegáns tercier jegyek dominálnak. Hosszú, zamatgazdag, édeskés, vaníliás korty. Lédús gyümölcsök, gyönyörű idomok. 6+

 

Határi Hárslevelű 2015.•

Csodás, tiszta illat, sárga gyümölcsök. Hosszú íz, tökéletes arányok, nagyon jó inni (pedig nagy teste és alkoholja is tekintélyes), sárga gyümölcsei nagyon finomak. Remekül érik. 7

 

Szamorodni 2013.••

Kajszis, gombás illat. Ízre hosszú, lédúsan gyümölcsös, hihetetlen komplex, eszméletlen savai adnak a bornak felejthetetlen egyensúlyt. Ez az évjárat legendás lesz, ezt már sokszor megjósoltam Tokaj kapcsán, de újra és újra izgalmas lesz a 13-as borokat kóstolgatni. 7+

 

Aszú 2013.•••

Fiatal illat. Szép botritiszes jegyek mutatkoznak orrban, őszibarackkal, kajszilekvárral, dzsemességgel. Hihetetlen hosszú, krémes textúra, elegáns fahasználat, csodásan hömpölygő édes ízekkel kényeztet. Nincs rajta sok magyaráznivaló, egész egyszerűen korunkban ilyennek kell lennie egy finom aszúnak. 9

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább