x

Ripka Gergely

Próféták, hegyek: Séta Bukolyiékkal a Nagy-Egeden

A legmagasabb egri minőség a legmagasabb szőlőhegyünkön

Egy nappal a Kakasban tartott Demeter Zoltán-Gervai János-féle kóstoló előtt (poszt is lesz) különleges élményben volt részem. A gróf fölvitt a hegy tetejére. Biztos vagyok benne, hogy sokan az olvasók közül jól ismerik a Nagy-Eged-hegy potenciálját és újkori történetét is. Vagy legalábbis hallottak róla. A legjobb egri Grand Cru, gazdagon mészköves talajjal. Déli oldalának Mária-szobor fölött parcellái (=Nagy Eged-hegy) kiváló borok készítésére predesztinálják ezt az európai viszonylatban mérve is speciális termőhelyet. Már megjelenésével is emblematikus pontja Egernek. A legmagassabban telepített magyar szőlők mind Bukolyi László munkájának köszönhetők: „Pár éve feljöttünk ide a feleségemmel megnézni egy egri tüzijátékot.  Inkább megmosolyogtató volt innen, fentről nézve a dió méretű színes buborékok látványa…”

Most a szőlő helyett egy 30 éves, magárahagyott birs ültetvény is jobban leköti Bukolyi Lászlót, mint a szőlő. „Micsoda érték, és hagyták a gazdái elvadulni az egészet. Az egriek jártak ki leszedni. Nem rég tisztogattuk ki. Ma tettük le a kerítés oszlopait.” A Nagy-Eged tetejéről nézve az az ültetvény is szinte pontszerűnek tűnik, pedig csupán a hegy alatti főút túloldalán találjuk.
Felbecsülhetetlen érték van a Bukolyi család birtokában, mely a viszonylag még ma is fiatalnak számító telepítések korosodásával nyilván hatványozódik majd. Annyira köves és meleg a talaj, hogy a körülöttünk található tőkéken minimális zöldmunkára van szükség: mintha a növény semmiféle plusz energiát nem pazarolna extra lombozat és gyümölcs fejlesztésére. Önmagát korlátozza a szőlő, vagyis inkább a termőhely korlátozza a növényt. Mediterrán szőlők hangulata jut eszembe.
A 20-35 %-os meredekség, nehéz bejárhatóság miatt kemény és precíz munkát igényelt a telepítés ebbe a köves talajba. Persze művelni sem lesz soha sétagalopp. A 70-es évek után elhagyott szőlőterület a bozótharc után 2001-ben kapott a Gróf Buttler jóvoltából újra szőlőtőkéket, akkor 20 hektáron, ami két év munkájába került. A 2003-as és 2004-es telepítésekkel jelentősen bővült a termőterület cabernet franc, cabernet sauvignon, syrah, kadarka, kékfrankos és viognier fajták soraival. Bukolyi László megjelenésével és munkásságával a hegy szőlői és presztízse jelentősen felértékelődtek és később számos ma is ismert egri borászat próbálkozott több-kevesebb sikerrel a hegy meghódításával. Persze egy ilyen különös termőhely nem adja meg magát akármikor, akárkinek…
Azt is tudjuk, hogy a Gróf Buttler sztori a lehető legkacifántosabb módon alakult befektető és borász/tulajdonos között. Bukolyi László távozásával szakemberek jöttek-mentek a Buttlernél, a stílus sokat változott, de a Nagy-Eged képességei, egyénisége egyre kevésbé kerülnek előtérbe. Persze a gazdasági szempontok, a rentábilitás a borászatban is sokat számítanak, de mi van, ha tényleg léteznek olyan különleges termőhelyek, amiket egyszerűen csak a legmagabb minőséggel lehet igazán bemutatni? Milyen kevesen értették és értik meg ezt ma is. Egy dolog mégis valószínűsíthető: Eger eddigi legjobb borait Bukolyi László készítette el, 2005-2006 táján. Az Egedről.
A területek a mai napig a család tulajdonát képezik (több újabb, üres parcellával együtt) és nyugodtan kimondhatjuk, hogy ezzel a befektetéssel nem jöttek ki rosszul a történetből. A Buttler bérli és használja a területeket. Azt egyelőre nem lehet tudni, készül-e a közeljövőben Bukolyi bor az Eged területeiről. A családi birtok munkálatai teljes egészében az ifjú Bukolyi Marcellre hárultak, akire az önálló borászat megalapozása vár. Ha valaki azt kérdezi, miért nem készít már bort Bukolyi László, a válasz igen egyszerű, logikus, amolyan Bukolyi Lászlós: ha az ember egyszer már megismerte a tökéleteset, utána már a középszerű és a jó is komolytalan kihívást jelentenek csupán.

Néhány tény, számadat a Nagy-Egedről:
Magasság: 537 m
Átlaghőmérséklet a vegetációs időszakban: 17 fok
Napsütéses órák száma évente: 2100
Alapkőzet: szürke, triászkori nummuliteses mészkő
(40 millió éve a hegyet tenger borította)
Korai tavasz, kevés eső (540-550 mm).

X

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább