Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme:

Teleki 2023 (M)

Friss, banános, barackos, fehér húsú gyümölcsös primer jegyek orrban, kis olajos magos díszítéssel. Széles, mély és hosszú íz. Diszkrét savak keretezik, mellette sok körte, alma, nagy test, tüzesség és szinte kész alkotóelemekből áll össze. Ígéretes…

Teleki 2022*

(Diam) Könnyed, vidám, virágos, fiatalos (fejlődő) száraz tokaji illattal mutatkozik be az első tétel. Birs, körte, almatermésű gyümölcsök adta aromatika, és egy fás fűszer (szúrás). Szeretem ezeket a meleg évjáratokat így fiatalos formában. Ízben meglepő test, nagy alkohol, mellette finom barack, körte, alma köszön vissza, a végén üdítő savakkal, játékos és laza szerkezettel, mandulás kesernyével, finom hordós utóízzel. Tiszta, könnyed löszbor a javából. 6+

Teleki 2021*

(Üvegdugós) Halvány citrom szín. Illatban épp csak egy árnyalattal éretteb a 22-es után. Mérhetetlenül tiszta, pontos és vonzó gyümölcsösség, finom parfümös báj, fehér húsú gyümölcsök csodás, vonzó díszével. Ízben eleven savak, csupa citrus, csiszolt, kecses és bájos jelenség. Tömör, sós ízek, penge korty, tiszta ízek elejétől a hosszú végéig. Nem nagy a test, de egy löszös száraz bortól ilyet nem is érdemes várni: a kifinomult, üde részleteivel és az évjárat feszességével hódít, de nagyon. Erős 7

Teleki 2019

(Csavarzáras) Már szalmasárgába hajló szín. Kéri a levegőt. Illatban fülledten indul, leveszöldségekkel, mandulával, naspolyával, olajos magokkal, fehér virágokkal, szellőzve vajassággal orrban (nem biztos, hogy vakon az olaszrizling nem merülne fel bennem tippelésnél). Az illata nem lopta be magát a szívembe. Ízben szépen összeérett alkotók, a meleg év simasága, komoly test, friss körtés ízek, tisztaság, hosszú lecsengés, épp elegendő savval a végére. Szép évjárat korrekt bora, kicsit “kakukktojás” karakterrel. 6+

Teleki 2018

(Üvegdugó) Szép szalaszín. Elég zárkózott illat körtekompóttal, puha birssel, jól kivehető (száraz tokajias) tercier aromákkal, de még zavaró öregedés vagy oxidáció nélkül. Ízben is őrzi frissességét, sok körtével és almalekvárral, harapható gyümölcsökkel, szép dússággal és hosszúsággal. Sima és kerek, kissé lomha száraz bor, közérthető kedvességgel. Szerettem, de érzésem szerint ideje meginni, és másnapra sajnos ez hanyatlott a legtöbbet… Végül 6+

Teleki 2017

(Üvegdugó) Elsőre elég tompa orrban (felmerül, mintha nem is lenne egészen tiszta). Aztán előbújnak a körtés, almás, naspolyás gyümölcsök. A sorban mindenképp az egyik legvisszafogottabb aromatika (talán egy változó stádiumot él a bor). Ízben feszes, él, érettség jeleivel. Szép test, sima kortylefutás és telt, kerek idomok. Arányos és élvezetes, vannak még fehér húsú gyümölcsök is. Még éppen a csúcson kaptuk el őt is. Erős 6

Teleki 2015

(Üvegdugó) Szép palackbuké: olajos magok, furmintos szigor, kövek, gyümölcsből már kevesebb. Ízben kis kesernye és fenol, szélesség, nagyság, hosszú íz, fogyatkozó almás gyümölcsök, de még egyben van, él, komplexitása teljében csíptük el őt is. Lehengerőnek nem mondanám, de szépen tartja magát. Erős 6

Teleki 2013

(Üvegdugó) Fiatalon rajongtam érte... Szalmaszín. Finom vajas, krémes harmadlagos illatok, naspolyával, kis kukoricával és egy tompa gombásság is bujkál a palackbukéban. Zárkózott orrban ez is eléggé. Ízben széles, telt, sós, hosszú, komplex és a kukoricás érettség itt is szépen visszaköszön. Igazi érett TokajDry jelleg. Szépen érik, szépen alakul a palackban, de gyümölcsökből már jóval kevesebbet mutat. Legyen ez most kerek 6

Teleki 2012

(Üvegdugó) Mély szalmaszín. Masszív reszelt alma, érett, öreg fehérboros jegyek. Ízben nagy test, sok alkohol, kevéske sav és az érettség itt is dominál. Van még némi lendület a lomhaság mögött, de egyértelműen öregedő tétel, amit nem érdemes tovább érlelgetni (kiegészítés: a 11-es, 12-es üvegdugós Bottoknál ez a szindróma elég általános, és egyáltlán nem biztos, hogy a bor hibája, lehet az üvegdugóé is). Halvány 5

Teleki 2008**

(Parafa) Mélyebb arany szín. Illatban korát meghazudtoló, friss, sárga húsú trópusi gyümölcsök. Elképesztően fiatalos. Narancs, mangó, papaya tobzódik intenzíven. Kikezdhetetlen ízében élénk sav, feszes, széles, hosszú, elegáns és kortalanul friss íz, a végén sóssággal, tiszta lecsengéssel. Csodás szerkezetű bor, 16 év után is. Hihetetlen az egész… 7+

UTÓÍZ

Összességében a fiatal borokban találtam több élvezetet, de azt egyáltalán nem mondanám, hogy a löszös területek ne tudnának remekül érlelhető száraz borokat adni, de az tény, hogy az éréssel jelentősen kikopnak a gyümölcsök, és fogy az élvezet. A teljes képet azonban jelentősen árnyalja, hogy a 2008-as mellett egy meglepetés 2006-is bekerült a sor végére: ezek a borok megérkeztek a poharunkba és a parádés gyümölcsösséget és remek formát mutattak (igaz 15 fölötti cukorral a 6-osnál). Nincs tehát örökérvényű igazság itt sem: a jó években, a megfelelő törődéssel löszön is el tud készülni A Nagy Bor.