Két 2011-es Villa Sandahl rajnai
elzász badacsonyban
A napokban újra alkalmam nyílt megkóstolni egymás mellett a két csodás 2011-es Villa Sandahl rajnai rizlinget. Nem rég a New York Palotában átélt badacsonyi mélymerítésben ők tündököltek borvidéki szinten a legszebben. Már ez sem kis dolog. A Bakó Ambrus által a kezdeti kísérletezgetések után precízen szentesített elzászi receptnek megfelelően készített két bor mustfrakciók szerint lett különválasztva egymástól. A tisztább (golden line) lett a drágább Magic Rain, a silver line pedig a Cappucino Oil (akit érdekel, a technológiáról a Borrajongón olvashat részletesen, akov jóvoltából). A címkék és elnevezések mögött álló (bevallom, kissé erőtlenül erőltetett), nyilván szándékosan merész (bugyuta) narratívára inkább nem térnék ki (nyilván jól észreveteti magát ez a vagányság a polcokon), annál is inkább, mivel a hasbaakasztós címkékkel ellentétben hazai viszonylatban két igen komoly rajnai rizlingről van itt most szó:
Villa Sandahl Cappucino Oil 2011.*
Friss, zamatos citrusok illata, körtével, petrollal, olajos ronggyal. Nagyon telt és hosszú íz, tele gazdagsággal. Kis cukrosság kerekít rajta. Fehér gyümölcsök mellett penge savak adta feszes tartás. Közvetlen, kedvesebb, jól érthetően nagy fehérbor még mindig. 7
Villa Sandahl Magic rain 2011.*
Direktebb illat. Hosszú íz, frissessége egészen fiatalos, végtelenül gyümölcsös, ásványos, határozott maradék cukorral megint. Feszesebb savaktól tűnik még kortalanabbnak. Olyan hatást kelt, mintha jelenlegi kiegyensúlyozottsága mögött bizony még komoly tartalékok, meglepetések rejlenének. Nem mindennapi élményt nyújtó badacsonyi bor. 7
A Cappucino puhább, gömbölydedebb; a Magic rain keményebb, csontosabb talán, de fontos, hogy mindkettő abszolút arányos felépítésű, melyekben a fajta pontos savai, feszessége, amit annyira szeretnek rajongói ugyanúgy benne foglaltatik. Badacsonyban is, országos viszonylatban is viszonyítási alap mindkettő.