Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Szászi Endre borait talán már nem kell bemutatni az igényesebb kézműves borokat kedvelőknek. Kabócásai kultikus borok lettek, de egyszerűbb alapboraival is érdemes megismerkedni. Ez a friss Kéknyelű az egyik legjobb, amit valaha is ittam a fajtából. Hideg illat és zord savak helyett egy kedves, élvezetes balatoni bor. Illatában egy kosár friss almát találunk, még ilyen szépet Kéknyelűtől sosem éreztem, de még hasonlót sem! Ízben a fajtához járó savak megvannak, de ugyanakkor kellő zamat és elegáns struktúra is társul hozzá, jó arányokkal helyrebillentve, tehát ami a legfontosabb, jó inni!

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

A pince badacsonyi rizlingjének egy része ezt a bort fogja a jövőben dícsérni. Más réteget céloz meg, mint a Bazaltbor sorozat. Nevére rászolgált, hisz egy ízig-vérig friss, fiatalos, egyszerű, de annál szerethetőbb, dunántúli fehérborral van dolgunk. Kellemes, üdítő savak, végtelen citrusosság és a napfényes balatoni nyár jut eszünkbe róla. Akár fröccsnek is...Miért ne...!
Könnyű szárnyas ételek és halak mellé egy igazi klasszikus a badacsonyi rizling.

Szeremley és Rizling. Sokak számára ez a két szó már szinte kéz a kézben jár egymással, és ezt a bort tényleg nem is kell sokat magyarázni. Ugyan a szemelt rizling, idő közben csak simán rizlinggé kopott az idővel, de ez a bor is ugyanúgy klasszikusnak tekinthető a hazai rizlingvonalon, mint szemelt elődjei. Évről évre egy biztos pont az elérhető árú, egyszerűbb magyar fehérborok közt, mely hozza ugyanazt az egyenes, megbízható stílust, melyet megszokhattunk az első magyar borház „két rizlinges” házasításából. Kiegyensúlyozott bor, a savak és a zamatok kellemes harmóniájával. Érezhető benne Szeremley Huba oly sokféleképp megítélt borászati stílusa, de érezhető a badacsonyiság, és a két fajta könnyed, letisztult, szép egyensúlya. Jó vinni, jó inni.

Az Etyeki mellett kóstolva ezúttal a zamatosság és a krémesség (fa?) felé dől a mérce. A savak a háttérből figyelnek, inkább nem bántanak, ami nagyon kedveskedő, de kicsit hiányozni kezdenek 3-4 korty után.