x

Ripka Gergely

Losonci Bálint a HetiVálasz címlapján -frissítve

egy borász hangja gyöngyöspatáról

Igen kellemes meglepetésként ért tegnap, mikor egy reklámoszlop nagy plakátján Losonci Bálint nézett le rám a HetiVálasz eheti számának címoldaláról. Nagyon egyet kell, hogy értsek, sőt ha kicsit elragadtatom magam, azt kell, hogy mondjam, a maga nemében egyedülálló dolog, hogy egy kis, kézműves borászat ilyen jellegű médiafigyelmet kap (értsd: szem előtt van).

Azt gondolom, nagyon pozitív erőket szabadíthat föl, ha egy tiszta gondolkodású, őszinte, helyben _dolgozó_ személy  értekezik egy szűkebb/szűkebbé vált köz(ös)ség állapotairól. A "sztárborász" megjelölést bizonyára nem ő mondta magáról (nem éppen rá vall), és bizonyára kerekebb lenne a kézműves jelző talán - a borblogokon is aktív - borász számára. - Ez minden bizonnyal köszönhető a nem rég átadott Borászok Borásza különdíjazásnak is, s a cikkben bizonyára erről is szó esik, valamint arról, mennyi mindent tesz Bálint és a Tőkések Mátra-aljáért. (Gratulálunk Losonci Bálintnak a különdíjért és kicsit ezért a címlapért is. Mindkettőt fontos és előremutató dolognak érzem.)

"Amikor megvettük a birtokot, láttam a kockázati tényezőket, csakhogy borászati szempontból olyan csoda van itt a föld alatt, hogy legyőzte az összes ellenérvet. Egyszerre andezites és meszes talaj, ami egyedülálló. Olyan mészparaméterek vannak, mint Champagneban. Szecskő Tamás és Karner Gábor borait is ismertem erről a vidékről, s meggyőztek arról, hogy itt lehet különleges, egyedi borokat készíteni. A nagy bor mindhármunk szerint a tőkén születik, nem a pincében. A legkomolyabb boroknál fél és egy kiló közötti szőlőt hagyunk a tőkén - nincs kompromisszum.

- Azért Pata kicsit mégis az. Tokajba vágyott először.

- Ma már nem cserélnék, de persze, az első álmom Erdőbénye volt. Csakhogy messze van, és tízszeres áron lehet földhöz jutni. Családunknak Nógrádban, Kutasón volt házikója, a feleségemmel úgy gondoltuk, ott élünk majd, itt pedig a szőlő van, az a harminc kilométer semmi. Tévedtünk, sok az. Három éve ideköltöztünk. A falu jelentős részben tevékeny, egymást segítő emberekből áll, akik büszkék a múltjukra..."

A teljes cikket a patai helyzetről a HetiVálasz online változatában olvashatják el.

Fotó: hetivalasz.hu

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább