Újra összeállt egy tucatnyi vegyesfelvágott Hegyaljáról, így eljött az ideje immár sorrendben a hatodik vakkóstolásnak a nappaliban. A metódus ugyanaz: vakon történik a kóstolás, de a bontott palackok egy hét alatt, lassan “kopnak el” (slow tasting) és így formálódik a végső leírás (a pontoknál perjellel feltüntetve, ha az első benyomáshoz képest eltérés alakulna ki). A TokajGuide friss kiadásának tartalmi része egyébként szép lassan lezárul. Nagyjából 150 pince fog helyet kapni (kicsit átstrukturálva) a jövő évi kiadásban, mely várhatóan a tavalyi évhez hasonlóan március-április környékén fog majd kijönni a nyomdából. A fordítással és a grafikai kivitelezéssel párhuzamosan zajlik a szükséges kiadások, árajánlatok egyeztetése, pályázás stb. De lássuk, mi újdonság van a nap alatt Tokaj környékén, némileg túl a fősodor hullámain:

Sajátos, de  izgalmas, sokat ígérő aromatika, amiben sötét színű erdei gyümölcsök, bodza, áfonya, kökény, szeder, némi törköly és egy kis animlaitás találkozik. Valahogy az egész borban van egyfajta természetes attitüd. Ízben fanyar, szárító, szikár sav, elég vékonyka test. Friss és nagyon fiatalos bor. Van benne egy kis hűvösség a forró év ellenére. Értem én, hogy ez inkább gasztrovörös, de jól esne némi kedvesség, test és súly még pluszba. 

Hol is kéne kezdődnie a szakmán belüli kommunikációnak? Hagyomány alakult ki a Kakas-dűlőben pár éve. Gervai János (Onyx* - headsommelier) és *Demeter Zoltán közös szervezésében egyre népesebb szakmabeli csapat/baráti kör verődik össze augusztusban, hogy valami kis tematika mentén beszélgessenek, megosszák egymás közt saját tapasztalataikat különféle témákkal kapcsolatban. A nap alaptematikája a kadarka volt, de utána természetesen a környékbeli neves borászok jóvoltából száraz tokajiak is kerültek a poharakba. Közben mesélt a kadarka és a furmint múltjáról Nagy Kornél, történész, jelenéről pedig Kovács Tibor, a Hétszőlő színeiben. Sok téma felszínre került az édesítés betiltásától, a régi és a mai borsajtó szerepein át a bioművelés és a klónkísérletek kérdésköréig. Mindenki tudott és mindenkinek lehetett újat mondani és ez a legjobb az egészben.

Feketeség illatban, áfonyával, fekete ribizlivel. Élénk sav, vitális íz, üdeség, fiatalos izgalom a „bármi lehet belőle” érzéssel. Szép a végén is sok friss édes gyümölccsel, bár picit zilált és imperfekt is még.

Eleinte déli gyümölcsös, aztán édeskésen körtés, almás illat. Picit nyers sav, nyers az íze is, a végén egészen citromosba hajlóan.

Ha ez a poszt már kiment, valaki szóljon! Kicsit megpróbálom rendszerezni a porette kézirataimat. Igencsak elkallódott jegyzet következik még a nyári napokról. Egy emlékezetes hegyaljai nap. - Gervai János, az Onyx* headsommelier-je, valamint Demeter Zoltán már tavaly is szerveztek egy izgalmas, felettébb jó hangulatú, zártkörű mustrát a Kakasban. Tavaly a hárslevelű, idén a furmint adta hozzá a színpompás hátteret. Most is hozta mindenki, amit otthon/pincében talált „vulkanikus furmint” témában. Jelen volt még a közös szeánszon a Berecz és a Bodó házaspár, Bukolyi Marcell, Gálik Judit - grafikus, Vállai Béla - a debreceni Ikon étterem sommelier-je, Csepreghy Márk - amerikai-magyar borkereskedő, Losonci Bálint - mátrai borász, illetve Takács Lajos - immár Somlóról hazatalált hegyeljai lakos. Micsoda társaság?

Egészen valószerűtlen, csupa-gyümölcs illat: friss, fanyaran édes málnával. Egyszerűen nem lehet betelni vele. Friss savak, laza szerkezet, karcsú test, de nagyon finom gyümölcsök mindenütt. Losonci Bálint nagyon érzi Mátrán a Pinot-t!

Burgundi hangulat. Sejtelmes és zárkózott orrban. Illatában csupa piros gyümölcs, pici hűvösséggel, földességgel. Ízben is az érett gyümölcsök a meghatározók, pici fanyar érzettel. Nagyon jó állagúak a savak. Poros, földes ízek. Alkoholjától csak még szebbnek és teltebb idomúnak hat. Kiváló vétel.

Még a legutóbbi Weninger masterclass előtt és után azért végigszondáztam a Kékfrankos MOST! Néhány hazai tételét. Meg kell, hogy mondjam, egészen meg voltam győzve a fajtát illetően. Számos igen szép példát találtam az elegáns kékfrankosra, persze azt nagyon kell tudni, hol érdeklődjön az ember, ha ilyesmire szomjazik. Bott Frigyes, Heimann Zoltán, Losonci Bálint, Karner Gábor egyre inkább csalhatatlan tippnek tűnik (az osztrákokat most csak amolyan műkedvelőként kóstolgattam a magam örömére…Umathum és Nittnaus a Drop Shop kínálatából szintén megérdemlik a kitüntetett figyelmet). Jegyzet most az alábbiakról készült:

Elsőre elég bizarr, kissé tisztátalan  illat (erjedő gyümölcsök), aztán sokat nyílik: vörös áfonya, meggy, hecsedli, földesség. Abszolút handcrafted hangulat: érett pirosas gyümölcsök íze, pici fanyarság, érett savak és jó ár-érték arány!!