Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább
Tállya

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Kikelet - gyorsszemle

Origotól a tarcali dűlők csúcsáig

Stephanie-nál is bizony rég jártam már. Tán évjáratok is elmentek, amióta a borvidék talán legnagyobb szárazboros tehetségével utoljára le tudtam ülni kóstolni, beszélgetni, hallgatni, ahogy egyéni látásmódjával ráközelít Tokajra, Tarcalra, furmintra, hársra. Pedig náluk mindig van valami különös rezgés. Egy dolog azonban változatlan: Bereczék továbbra is kitartanak a Tokaji-hegy és Tarcal mellett. A borok mindigis elegánsak és csiszoltak voltak, szerkezetben és érésben ezek a borok egészen máshogy viselkedtek mindig, mint akár a mádiak, akár a bényeiek vagy bodrogkeresztúriak.

Tovább

Ripka Gergely

Vincze Tomi – gyorsszemle

2017-es minták egy sárospataki garázsból

Egy pillantra sem állunk le a FurmintFebruározással, és a Hegyalja körüli kincsvadászattal sem! Talán tényleg a legfontosabb feltétel egy borászatnál az, hogy mekkora az alázat a gyümölcs és a tisztaság oltárán. Kell persze a szakmai tudás, az erjedés misztériumainak ismerete, de van egy csomó megmagyarázhatatlan dolog, amire az embernek talán nincs és nem is lesz soha direkt ráhatása (fenológiai érettség, gyümölcs sav- és cukorösszetétele, évjáratok stb). A túl fiatal Vincze Tamás sárospataki gyerek, Debrecenben járta ki nem rég iskoláját és most minden figyelme önálló mikroborászatának és saját stílusának megformálására irányul. Persze nem ennyire véresen komolyan, ahogyan azt én most itt leírom. Ez a srác sokkal inkább amolyan ráérzős tehetség. Talán ismerik ezt a típust: aki nem görcsöl rá a szakirodalomra, nem pörög a technológiai részleteken, csak beérzi, hogy egyik vagy másik területe mire képes, egyik vagy másik alapanyag mire lehet jó, egyik vagy másik eljárás hogyan is működik, s persze tanul és tapasztal. S amivel kezdtem: a szép gyümölcsöt és a tisztaságot nem megkerülve dolgozik persze. Pár éve a művelt alkoholistán az az Octoupus méltatta őt elsőként, aki a magyar borok egyik legszigorúbb kritikusa. Hát nézzük, mit tudott Patakon 2017: 

Tovább
S A N Z O N

Ripka Gergely

Tovább