X

ILLATOS

Ripka Gergely

Bott Frigyes Granum 2012

Rózsás, illatos, enyhén penetráns termálvizes illat (kén?). Savai egyszerre harsogók és érettek. Feszes, penge, sósan minerális íz. Jó arányok, szép bor.

Tovább

Ripka Gergely

Jásdi Cserszegi fűszeres 2012

Nem mondhatjuk, hogy tobzódnak benne az illatos fajtajegyek. - Karalábé, reszelt, káposzta, ráadásul ez mind lassan tisztul ki. Ízre is meglepően tompa, lusta, kesernyébe torkollik. Rövidke, kissé erőtlen.

Tovább

Ripka Gergely

Figula Sárgamuskotály 2012

Régi kedvenc. Tisztább illat, sok rózsa, frissességnek viszont kora ellenére híján van. Kellő tartású, teltségű korty, kedves, behízelgő zamat, muskotályos közérthetőség ebben az évjáratban is.

Tovább

Ripka Gergely

Bott Frigyes Tramini 2011

Rózsás, puskaporos illat, sokat formált rajta az idő. Széles és vastag korty, a kevésbé megszokott, nagydarab Tramini. Hosszú zamatú íz, de a kor is nyomot hagyott rajta. Ez a bor már szebb biztosan nem lesz.

Tovább

Ripka Gergely

Folly Arborétum Muscat ottonel 2012

Tiszta muskotály illat: csábító édes sütemény, illatozó virágcsokor és szőlő bogyó. Ízre virgonc, citrusos savak. Kedves, jó ivású, makulátlanul tiszta és mindenütt arányos bor a nyári napokra.

Tovább

Ripka Gergely

Nyakas Aligvárom Cuvée 2012

Több fajta került most bele: chardonnay, irsai, szürkebarát, rizlingszilváni. Illatos, szőlővirágos. Megszokott tisztaság. Friss sav, rövid íz, jó zamatú, lágy fehérbor, egyszerű, megszokott, könnyed tavaszias üdítőital.

Tovább

Ripka Gergely

Pannonhalmi Apátsági Viognier 2011.*

Barackos, almás, körtés, édeskésen egzotikus illat ejt rabul azonnal! Pannonhalmi fehérborban ilyen (behízelgő) illatkavalkádot nem nagyon éreztem eddig. Ízben félszáraz lágyság következik, sima felszenk, jól iható, nagyon behízelgő az egész. Tetszetős, könnyen érthető, szórakoztató bor. Intenzív zamatok, aromák, jól érthető hangerő… (1630 palack készült belőle.)

Tovább

Ripka Gergely

Oremus Late Harvest Cuvée 2008.*

A közelgő hűvösebb napokkal talán a desszertborokra is jobban rászomjazhatunk.
Eleinte muskotályos hízelgés az egész. Percek múlva, amikor fölszáll ez a köd, kitisztul az egész és előbújnak szépen a bor igazi erényei: csupa érett, dzsemes kajszi jelenik meg, a létező legmegnyerőbb, legfinomabb, szinte tapintható hitelességgel. Ízben aztán elmarad az illat okozta sokk. Jók a savak, magas a cukor, de az alkohollal, meg egymással sem tudnak igazán összekapcsolódni szépen. Közepes hossz, sok szép gyümölcs, profi kivitelezés (ezeknek szól a csillag is), de végül valahogy az egész nem mutat igazán (elvárt) nagy dolgokat… A pince erőssége érzésem szerint továbbra is az aszú- (és szamorodni) készítés.

Tovább

Ripka Gergely

Tőkések gyorsszemle/#2

tisztán, őszintén

A Mátrai Tőkések haladnak tovább a maguk által kijelölt, rögös úton. Önálló rendezvényeiken évről-évre szebb, tisztább komolyabb borokkal világítják meg, mekkora potenciál és lehetőség van Mátra sokszínű terroirjaiban. Nem rég egy újabb nagyobb lépést tettek a még szélesebb körben való térítés felé: néhány limitált, kézműves tétellel bekerültek az egyik legmeghatározóbb hazai borkereskedéshez is. A borok most is tiszták, fajtajellegesek, kiműveltek, őszinték, sallangok nélküliek. Ahogy azt kell….



Tovább

Ripka Gergely

Györgykovács Tramini 2010.*

Rózsás, licsis, virágos, gyönyörű illat a Tramini legszebb villanásaival. Ízben csiszolt, szép egyensúlyú, nem túloznak az évjárat savai, s a termőhely is megjelenik a borban. Nem tudom, hogy csinálja a borász, de még mindig a hazai felhozatal egyik legszebb traminije, tele fajtajelleggel, túlzások nélkül, elegánsan. Remélem, hosszú ideig ilyen szép tud lenni (Györgykovácséknál nem volt ez rossz évjárat, s a tramini savainak nem is kedveznek a meleg évek.)

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább
Tállya

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Kikelet - gyorsszemle

Origotól a tarcali dűlők csúcsáig

Stephanie-nál is bizony rég jártam már. Tán évjáratok is elmentek, amióta a borvidék talán legnagyobb szárazboros tehetségével utoljára le tudtam ülni kóstolni, beszélgetni, hallgatni, ahogy egyéni látásmódjával ráközelít Tokajra, Tarcalra, furmintra, hársra. Pedig náluk mindig van valami különös rezgés. Egy dolog azonban változatlan: Bereczék továbbra is kitartanak a Tokaji-hegy és Tarcal mellett. A borok mindigis elegánsak és csiszoltak voltak, szerkezetben és érésben ezek a borok egészen máshogy viselkedtek mindig, mint akár a mádiak, akár a bényeiek vagy bodrogkeresztúriak.

Tovább

Ripka Gergely

Vincze Tomi – gyorsszemle

2017-es minták egy sárospataki garázsból

Egy pillantra sem állunk le a FurmintFebruározással, és a Hegyalja körüli kincsvadászattal sem! Talán tényleg a legfontosabb feltétel egy borászatnál az, hogy mekkora az alázat a gyümölcs és a tisztaság oltárán. Kell persze a szakmai tudás, az erjedés misztériumainak ismerete, de van egy csomó megmagyarázhatatlan dolog, amire az embernek talán nincs és nem is lesz soha direkt ráhatása (fenológiai érettség, gyümölcs sav- és cukorösszetétele, évjáratok stb). A túl fiatal Vincze Tamás sárospataki gyerek, Debrecenben járta ki nem rég iskoláját és most minden figyelme önálló mikroborászatának és saját stílusának megformálására irányul. Persze nem ennyire véresen komolyan, ahogyan azt én most itt leírom. Ez a srác sokkal inkább amolyan ráérzős tehetség. Talán ismerik ezt a típust: aki nem görcsöl rá a szakirodalomra, nem pörög a technológiai részleteken, csak beérzi, hogy egyik vagy másik területe mire képes, egyik vagy másik alapanyag mire lehet jó, egyik vagy másik eljárás hogyan is működik, s persze tanul és tapasztal. S amivel kezdtem: a szép gyümölcsöt és a tisztaságot nem megkerülve dolgozik persze. Pár éve a művelt alkoholistán az az Octoupus méltatta őt elsőként, aki a magyar borok egyik legszigorúbb kritikusa. Hát nézzük, mit tudott Patakon 2017: 

Tovább
S A N Z O N

Ripka Gergely

Tovább