Itt egy gazi tavaszi pezsgő! Halvány citrom szín, kitartó, apró buborékok áramlanak a pohárban. Aromáiban intenzív fűszerek, hagyma, parfüm és virágosság tobzódik. Populáris stílusú pezsgő. Ízben finom gyöngyök, a muskotály magától értetődő bodzavirágos zamatai; mintha egy marék sziromba harapna az ember. Frissítő íz, virgonc savak játékossága, finom buborékszerkezet, sok primer, fehér húsú gyümölcsös íz, mindez kellemes dosage-érzettel keretezve. Tiszta és üdítő, akár a friss forrásvíz.
Nagy Zsoltéknál sem mostanában jártam utoljára Bényén. De pár hete annyira tetszett aszújuk (ld. előző poszt), hogy múlt héten beszaladtam hozzájuk egy gyors helyszíni szemlére. A vendégház udvara megszépült, a környezet mindenféle igényt remekül kielégít (szállással, étkezéssel, a legkülönfélébb igények szerint, és ez nem a reklám helye). Én most leginkább arra voltam kíváncsi, hogy a pince stílusa mit mutat az elmúlt évjáratok tükrében. Korábban rendre meggyőzött, sőt meglepett a borászat produkciója Ugyan a Préselőnél a limitált palackszámok ellenére vállaltan az érettebb tételek dominálnak az aktuális választékban, néhány fiatalabb tétel is került a pohárba. Lássuk közelebbről:
Tipikus narancsbor/borostyánbor stílus, rögtön színben rászolgál nevére. A három fajta közül intenzív illatban a cserszegi rózsás, buján virágos karaktere dominál, némi méhviasszal, gyantával, egyfajta balzsamossággal. A furmint fickós savai, fenolja és az olasz kesernyéje aztán ízben kap szerepet. Fiatal bor még. Intenzív ízjegyeket mutat az áztatásból. Középen meglepően nagy test (a 12-es alkohol ellenére), buja korty, és a végén is határozott kesernyével, szikár, kissé rusztikus, cseres szárítással búcsúzik. Azt nem mondanám, hogy minden nap innám: erősen rétegműfaj!
Az örök közönségkedvenc friss évjárata már a polcokon. Friss, illatos és a megszokott könnyed aromatika. Ízben kis CO2, enyhén vizes korty, egyszerű, primer ízű Irsai, mely hosszúnak sem mondható, sőt a végén eléggé ki is üresedik, tán a melegebb év miatt is. (A tegnapi 21-es Koch cserszegi például ebben a stílusban sokkal többet adott.) (5)
Populáris, direkt illatok, fajtajelleges virágosság, vegetális, csalános jegyekkel. Friss, ropogós, laza cserszegi, fiatalos hangszínnel, tele élénkséggel, citrusokkal, grapefruittal az utóízben, ahogy a közönsége is szereti. Szép munka a műfajon belül! (6)
Február van. Itt is van a furmint hónapja, én pedig szüntelenül kutatom az újabb és újabb hegyaljai történeteket. Három cimbora Homolya Dániel, Sóstói András és Szerencsi Péter közös pincészete Tállyán. A Széchenyi Szakkollégiumban, a Corvinus egyetemistáiként barátkoztak össze, aztán szép lassan kúszott be az életükbe a borok iránti elhivatottság. Kis szőlővel kezdődött minden 2018-ban a Középhegyen. 2020 óta létezik hivatalosan a birtok,ma összes területük a tállyai Görbével és a tokaji Telekivel kiegészülve 0,7 hektár (0,8 hektár friss telepítéssel). A terv, hogy 2030-ra 3-4 ha-os, 10-20 ezer palackos birtokká erősödjenek. Az első palackos tételeik részben a közösségi feldolgozóban, részben a tállyai házban készültek: tiszta ízek, sallangmentes borok, izgalmasan megjelenő maradékcukorral, szép egyensúllyal. A település egyik közösségi szervezői is egyben, a Tájoló Alapítvánnyal, mely egyebek mellett Tállya és Abaújszántó régi képeslapjait porolta le és gyűjtötte össze a borvidéki értékek megőrzése jegyében.
Márton napra mi mást...? Hisz évek óta az egyik legszebb példa erre a kissé ugyan komolytalan műfajra. De aki szereti a laza illatos fehéreket, az most sem fog csalódni! Színe egész halvány ezüstös csillogású. Illatában kirobbanóan friss, szőlőlé, szőlővirág, fehér virágszirom, illatos fajták vegyülnek bele, kis mandulával, olajos magokkal. Roppan a sav, feszes, frissítő ízzel üdít minden cseppje. Pofonegyszerű, mégis hamvas és elegánsan könnyed fehérbor. Igazi hétkönapi szomjoltó a vacsora mellé.
Sárga és Ottonel muskotály találkozása traminivel. Gyógynövényes krém, eléggé direkt technológiai jelleg, levendulával, kamillával orrban. Aztán sok friss növényi, vegetális ízjegy, zöld déli gyümölcsökkel, végén sok savval, citrusos, feszes, fanyarsággal, szinte sauvignonos jegyekkel. Fiatalos, laza, könnyed mátrai bor.
Parfümös, illatos, behízelgő muskorálykarakter. Friss szőlő, szappan, rózsa és szellőzve vegetálisabb szálak is fonódnak illatába. Ízben markáns, roppanó savú, könnyed és nem túl hosszú vagy testes, de tiszta, laza íz jellemzi. Fajtajelleges bor, némi sajátos kesernyével, fűszeres, bukéboros, mentás karakterrel. Citrusos savérzet, roppanó frissesség, fiatalos és közérthető stílusban.
II/IV: Az év első fele a szárazaké. - Idei második TokajDry-kóstolónk főszereplője pedig egy igazi modern klasszikus, az *Oremus Mandolása lesz. Expertebbek számára aligha újdonság, hogy a sztenderd és a magnum palack mennyire másképp érik a palackban. Ebben a témában Hegyalján pedig csakis az *Oremus rendelkezik mérhető merítéssel és tapasztalattal, ezért most a friss TokajGuide új csillagos borászatának birtokborain keresztül fogjuk vizsgálni ezt a különleges kérdéskört professzionális, ültetett keretek közt (ahogy kell): hogyan érik a furmint kis és nagy palackban? Van-e szignifikáns eltérés a palackméretek közt? Ha igen, milyen mértékben? Szinte tudományos magaslatokig emelkedünk majd hipotézisekkel, kóstolással és sok-sok meglepetéssel. Ehhez az alábbi Mandolás Furmint palackpárok lesznek segítségünkre: 2019 (0.75 vs. 1.5 L), 2017 (0.75 vs. 1.5 L), 2016 (0.75 vs. 1.5 L), 2012 (0.75 vs. 1.5 L), 2009 (0.75 vs. 1.5 L). .. Helyszín: Borkollégium, Podmaniczky utca 31 (I. emeleten, balra). Belépő: 16.500.-/fő (Patreon Eszencia támogatóknak minden Magic eseményünkre jár az éves bérlet). A részvételi csak előzetes regisztráció esetén biztosított: http://www.patreon.com/tokajguide
Foglalás: HELLO@TOKAJMAGIC.HU vagy privát üzenetben.
Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk. Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!
Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
