Folytatódjék a kincsvadászat Hegyalján! Keresztes Ákost nem kell bemutatni azoknak az olvasóknak, akik Tarcalon bejáratosak. Fontos közösségi motorja a helyi történéseknek. Családjával a borászat mellett vendéglátással is foglalkoznak. Fenn a keresztúri úton kedvelt vendégházat üzemeltetnek párjával, Orsival, de immár teljes gőzzel működik lenn a Fő utcán borbárjuk is, ahol a bor mellett kávézni, sörözni, meccset nézni, kvaterkázni is szeretettel várnak mindenkit. Ákost nem meglepő módon rendszeresen megtalálják az “pincétlen” ismerősök, hogy segítsen nekik a borászkodásban. Így pár éve Franciaországból Frederic Darrieux is gyakori vendég lett a borbárban. Hegyalján örökölt birtokot, s jelenleg alig egy hektáron gazdálkodik, onnn készíti borait. Nem csak a tarcali borbárban jöttek velem szembe borai és egy kedves brit olvasóm is rendre rágta a fülem, hogy kóstoljam meg a borait,. Zömében a két mádi Szilvás-dűlőt dícsérik egyébként a tételek. Most egy füst alatt mindkét pince borai a pohárba kerültek szép sorban:

Február van. Itt is van a furmint hónapja, én pedig szüntelenül kutatom az újabb és újabb hegyaljai történeteket. Három cimbora Homolya Dániel, Sóstói András és Szerencsi Péter közös pincészete Tállyán. A Széchenyi Szakkollégiumban, a Corvinus egyetemistáiként barátkoztak össze, aztán szép lassan kúszott be az életükbe a borok iránti elhivatottság. Kis szőlővel kezdődött minden 2018-ban a Középhegyen. 2020 óta létezik hivatalosan a birtok,ma  összes területük a tállyai Görbével és a tokaji Telekivel kiegészülve 0,7 hektár (0,8 hektár friss telepítéssel). A terv, hogy 2030-ra 3-4 ha-os, 10-20 ezer palackos birtokká erősödjenek. Az első palackos tételeik részben a közösségi feldolgozóban, részben a tállyai házban készültek: tiszta ízek, sallangmentes borok, izgalmasan megjelenő maradékcukorral, szép egyensúllyal. A település egyik közösségi szervezői is egyben, a Tájoló Alapítvánnyal, mely egyebek mellett Tállya és Abaújszántó régi képeslapjait porolta le és gyűjtötte össze a borvidéki értékek megőrzése jegyében.

Néhány éve érdekes trend ütötte fel a fejét itthon boros körökben. Rohamosan egyre több borblogger kapott ihletet, hogy “belekóstoljon” a másik oldalba is. De nem is csak bloggerek, számos kereskedő, sommelier, szakmabéli kedves ismerősömet ragadta el a késztetés, hogy ne csak kóstolja/árulja/ajánlja a borokat, hanem ‘valahol’ alkossa is azokat. Rendben is van ez így, annál is inkább, hiszen érdekes módon a számomra leghitelesebb tollúak közül kezdtek bele ebbe többen is: (a műfaj archetípusának nevezhetnénk Malatinszky Csba sommeliert vagy Szentes József kereskedőt) így Alkonyi, akov, Geri Ádám, Gervai János vagy éppen A Művelt Alkoholistáról octopus, aka. Németi Zoltán barátunk, aki kedves barátjával közösen Mátrán készít borokat. Ma is együtt, egy pincében készítik a borokat, de immár két brandre váltak szét (így egészségesebb). Két frissebb vöröset pedig mutattak is nekem a műhelyből. Alább a részletek.