Várhelyi Péter pincészetét egész biztosan sok olvasónk jól ismeri. Mi is rendszeresen írunk boraikról, de az idén 40 éves borászat sokat tett azért, hogy (egyrészt mindig szem előtt legyenek, másrészt) Tokajban a borra szomjazók számára mindig legyen színvonalas opció. A tokaji belvárosi borfelhozatal sajnos a mai napig hagy bőven kívánnivalót maga után, de Szapolyai János vadászkastélyának hajdani épülete a főtér mögött, a TV torony felé vezető ösvény lábánál ma is ugyanolyan töretlen vendégszeretettel vár mindenkit, mint 20-30 éve. Ami változott talán, hogy közben valamivel több macska lett, fel lett újítva a borozó, majd az árnyas terasz is, megújult a Hímesudvar brand arculata is, ám a lényeg mégis ugyanaz ma is: fix nyitvatartás mellett a világ bármely pontjáról érkező vendég megtalálja azt a bort, amit Hegyalján keres.

Könyvek között indul nálam 2023. Kiváló barátom, Szabó Csaba (Helóta Biokert) ajándékozott meg az ünnepek előtt egy remek könyvvel, azzal a felütéssel, hogy a kötet nagyon eklatáns módszertannal rántja le a leplet arról, mennyire számszerűsíthető a borok minősége. A Képlet (A siker egyetemes törvényei) című tudományos igényű könyv szerzője Barabási Albert-László fizikus, számos hálozatkutatással foglalkozó, népszerű könyv szerzője. Erdélyből hosszú és fordulatos úton jutott el egy bostoni egyetemre és lett elismert, azaz sikeres kutatója szakterületének (rengeteg közös kutatással sok-sok más tudóssal a világból). A Képletben tárgyalt egyik kutatásának eredménye érdekes összefüggésre világít rá a számunkra oly mindenhatónak hitt borversenyek szavahihetőségéről. Vajon mennyire következetesek a borbírák és a pontszámok egy-egy aranyérmes bor mögött? Egyáltalán mennyire van kőbe vésve mondjuk egy 91-es pontszám adott bornál?

Folytatódjék a kincsvadászat Hegyalján! Keresztes Ákost nem kell bemutatni azoknak az olvasóknak, akik Tarcalon bejáratosak. Fontos közösségi motorja a helyi történéseknek. Családjával a borászat mellett vendéglátással is foglalkoznak. Fenn a keresztúri úton kedvelt vendégházat üzemeltetnek párjával, Orsival, de immár teljes gőzzel működik lenn a Fő utcán borbárjuk is, ahol a bor mellett kávézni, sörözni, meccset nézni, kvaterkázni is szeretettel várnak mindenkit. Ákost nem meglepő módon rendszeresen megtalálják az “pincétlen” ismerősök, hogy segítsen nekik a borászkodásban. Így pár éve Franciaországból Frederic Darrieux is gyakori vendég lett a borbárban. Hegyalján örökölt birtokot, s jelenleg alig egy hektáron gazdálkodik, onnn készíti borait. Nem csak a tarcali borbárban jöttek velem szembe borai és egy kedves brit olvasóm is rendre rágta a fülem, hogy kóstoljam meg a borait,. Zömében a két mádi Szilvás-dűlőt dícsérik egyébként a tételek. Most egy füst alatt mindkét pince borai a pohárba kerültek szép sorban: