Ritkán szoktam szervezett borkóstolókról írni, mert minden legenda ellenére ez nem kis munka. Egyrészt soha nem lehet olyan társaságot összegyűjteni, aki 5-6-7 bor kóstolása után is hajlandó lenne jegyzetelni, másrészt őszintén szólva nekem is nehezemre esik a sokadik tétel után, egyáltalán beszélni a kóstolt borokról, nemhogy még írni is róluk. Mindenesetre most erőt vettem magamon és végigjegyzeteltem, a többiek pedig ez alatt, hol várakoztak, hol jókat beszélgettek…ennek is megvan a maga varázsa.

 

Úgy esett, hogy a diplomamunkámhoz éppen a dél-afrikai fehér szőlőkről és boraikról fordítottam egy kisebb írást és ez alatt az idő alatt annyi kedves emlék torlódott fel bennem dél-afrikai útjaimról, hogy fogtam magam, összeszedtem a gondolataimat és rendeltem-vettem néhányat az itthon kapható dél-afrikai fehérek közül. Aztán persze ki is kellett kerekíteni ebből az adott társaságra egy kóstolónyit, így esett a választás a Simonsig-re.

(Komolyra fordítva a szót elkeserítő mennyire nem lehet itthon dél-afrikai borokat kapni. A Tescoban van néhány South Africa feliratú, Selected by Tesco-s rémtörténet meg a Decanternél találtam komolyabbakat. A Tinto Fino-nál amikor legutóbb jártam, röhejes volt a választék, a Bortársaságnak pedig /bármennyit is vásárolok náluk/ két hibája van: az argentin és a dél-afrikai borok hiánya…)

Visszatérve a Simonsighez. A Pincészetet a Malan család alapította 1688-ban. Fokvárostól 45km-re keletre található a Stellenbosch borvidéken a Simonsberg nevű hegy lábánál. Innen a nevük is, ami korábban Malan-ként szerepelt a boraikon, néhány éve váltottak a Simonsig-re. Jelenleg 210 hektáron gazdálkodnak és átlagosan 8t/ha terheléssel. Az egyik legnagyobb exportőrök az európai piacon. Gyakorlatilag minden dél-afrikában elterjedt kék- és fehérszőlőfajta termesztésével foglalkoznak. Ökológiai gazdálkodást is folytatnak. Ha valakit bővebben érdekel a pincészet, elég komoly honlapjuk van: www.simonsig.co.za

És akkor a borok:

Rendszeressé vált, hogy valami könnyebb bort fogyasztunk a kóstolt sor előtt, mert különben az első bort nem lehetne relatíve korrektül értékelni. Most egy 2007-es Juhász Paptag Rosé került terítékre. Többek között szándékosan azért, mert ismerem, kóstoltam már és rozék között elég előkelő helyet foglal el.

Merlot, cabernet, kékfrankos házasítás. Kis szénsavtartalom, világos szín, üde, friss illatok és ízek. Ugyanakkor nem a tipikus málnaszörp effektus. Igazából nem akarom részletezni, aki szereti a rozét, vagy szeretne egy jó rozét inni annak itt az alkalom. Én 1000Ft alatt vettem, de max. 1200-ért bárhol megkapható. Valami díjat is nyert (talán VinAgora ezüst), de nem tartottam fontosnak lejegyzetelni. Korrekt 5-5,5p.

1. Simonsig Sauvignon Blanc-Sémillon, 2007

Általános kedvencem volt, amíg az utolsó palackot meg nem vettem a somszédos nagyáruházban 800Ft-ért. (Rendszeresen elárazzák a borokat szerencsére…) Eredeti ára kb. 2000Ft, de még nem nagyon láttam máshol.

Csavarzáras üveg, reduktiv bor. Összetétele 68% sauvignon és 32% sémillon. Alkoholja 12,5-es.

Színe világos, zöldes-sárga. Zárkózott illatában a sauvignon blanc vágott füves jellege dominál, némi bors mellett. Ízében a sémillon is felbukkan, kicsit visszafogja, lágyítja a sauvignon erőteljességéet, karakterességét. Friss, üde, de nincs szénsavtartalma. Utóíze kellemesen kesernyés, hosszú, zellerre, fehérborsra emlékeztet. Összességében kellemesen iható reduktív borok között igazi gyöngyszem. 87pont (5,5p)

2. Simonsig Sauvignon Blanc-Sémillon, 2005

Minden eddigi mázlis borvásárlásom csúcsa. Vettem én már félreárazott Bussay Esküvé-t 365Ft-ért de ez mindössze 360Ft volt…sajnos elhoztam a maradék két üveget, de már elméletileg amúgy sem kapható. A 2006-os évjárat 2190Ft-ért a Decanterben kapható, ami kissé túlzás…

Ez még nem csavarzáras, hanem műanyagdugós. Az előzőnél kicsit sötétebb szalmasárga szín zöldes reflexekkel. Enyhén animális jellegű kissé megfáradt, zárkózott illat. Ízében az öregedésnek semmi jele, bár ez is reduktív. A sauvignon fajtajellege háttérbe húzódik és érettebb trópusi gyümölcsök jönnek elő. Utóíze hosszú, az amarula likőrre emlékeztet. A 13%-os alkohol teljesen megfelelő.

90pont (6p)

3. Simonsig Chenin Blanc, 2007

A fajta dél-afrikai stílusú bora nagy kedvencem. Általában reduktívan készül, de ráfér 1-2 éves érlelés ezt a palackon is jelzik. A termés kis hányada Botrytizálódott. Kézzel szedett szőlőből készül, aminek egy része zúzás után egy éjszakára héjon hagyva ázik. Alacsony (11-12 °C)-on erjesztik, és sur lie technológiával érlelik.

Ez is műanyagdugós. Színe sárgás, de világos. Illata elsőre kissé még nyers, kevés ként is érezni. Fajtajelleges chenin és tipikusan dél-afrikai. Érett trópusi gyümölcsök illata érződik a háttérben. Ez megmarad az ízben is. Erős alkoholja (14%) egyáltalán nem sok. Nagyon sokrétű, kellemesen friss, de idővel sokat javul majd a komplexitás és a nyers jellege is visszafogottabbá válik. Tapasztalatból tudom… Maradékcukra 4,9g/l és 6,1-es a sava.

(a Decanterben 2280Ft, de hogy, hogy nem én 1300-ért akadtam rá a korábban is említett nagyáruházban…)

87pont (5,5p)

4. Simonsig Chenin Blanc, 2006

Már nem kapható, 1400Ft-ért vettem, ugyanott ahol az eddigieket. Eredetileg, 2007-es testvéréhez hasonlóan nagyjából, 2000-2400Ft-ba került. Nemrégiben kóstoltam: http://www.derekhegy.hu/blog/17-kostolasok/79-harom-bor-ha-udvarolnod-kell.html

Az itt leírtak nem sokat változtak egy bő hónap alatt. Színe aranysárga, illata rendkívül összetett, trópusi gyümölcsös, mézes, akárcsak az íze. Krémes, gazdag, tiszta ízkép trópusi gyümölcsök mellett különböző magokat is felmutat, valamint érett szőlőt. Maradékcukra is van, alkoholja ugyancsak 14%. Harmonikus. Hosszú-hosszú száraz érzetű kellemes utóíz. Hiába a dél-afrikai borok közül még a reduktívak is meghálálják az érlelést ez egyébként a borok címkéjén is fel van tüntetve. Csúcsán van és még ott is marad, a 2007-esből érdemes eltenni!

94pont (7p)

5. Simonsig Sauvignon Blanc, 2006

Finomseprőn érlelt, fajtajelleges, reduktív fehérbor. Színe világos zöldes-sárga. Illatában erőteljesen sauvignon-os füves jellegű enyhe mineralitással. Tipikusan az, amire azt mondhatnánk: „ropogós”!

Íze érett sauvignon blanc elsősorban, ezen belül töppedt jelleg, némi menta kiegészítésként és hosszú kesernyés utóíz. Tipikusan zöld ízvilágú a szó kellemes értelmében.

(Decanter-3390Ft)

92pont (7p)

6. Simonsig Chardonnay barrique, 2006

Az este legmagasabb pontszámú bora, és egyben a legdrágább is…a Decanterben 3540Ft. Aki szereti a jól barikolt chardonnay-t annak nem szabad kihagynia! Én másodjára kóstoltam.

Színe tanítani való, sötét, mély aranysárga. Lomhán, olajosan mozog a pohárban. Illata könnyen érthető, a barrique jelleg dominál vajassággal, vaníliával és pirított magokkal (mandula főként). Ízképe ugyancsak ezekre az elemekre épül, az alkohol melegítő hatásával. Érdekes az este első bora, amiben érezni az alkohol mennyiségét pedig korántsem magas, 13,5%. Kellemes száraz ízérzet, nincs érzékelhető maradékcukor. Közepesen telt, komplex. Utóíze hosszú. Egy hajszállal több barrique már ártott volna neki. Hosszú évekre eltehető!

94pont (8p)

A sor végére maradt két természetes édesbor. Maradékcukortartalmuk alapján mindekettő még éppen, hogy félédes. Érdekes tapasztalat és kellemes meglepetés. Az est kedvencei…a kóstolók hölgy tagjainál.

7. Simonsig késői szüretelésű Gewürtztraminer, 2006

1973-ban telepített ültetvényről való, igen alacsony, 4t/ha terheléssel szedett fűszeres tramini.

Sötétsárga szín, olajos mozgás. A szőlőszemek töppedten lettek szüretelve cukra valamivel 30g/l fölött van. A töppedt jelleg illatában dominál. Érett aszalódott szőlő, kellemes, lágy illata.

Ízében enyhébb az édesség, mint amit illata ígért de ez hasznára válik. Nagyon enyhe szén-dioxidtartalom is jelen van, valamint menta és pirított magvak. Sav-cukor aránya példa értékű. Utóíze száraz érzetű, kellemes. Érlelhető még.

(Decanter-2970Ft)

89pont (6p)

8. Simonsig Franciskaner, 2006

Hajszállal több cukor ezért került a végére. Összetétele: 42% chenin blanc, 35% morio muscat és 23% colombar.

A chenin fajta túléretten, de nem töppedten, hanem részben aszúsodva lett szüretelve. Színe világossárga, illata Botrytis-es, mézzel kombinálva. Ízében cukorhansúlyos, de kellemes. Itt is érezni a Botrytis-t és a mézet is. Kevés szén-dioxid is fellelhető. Túlérett aszalt gyümölcsök jönnek még és egy végeláthatatlan utóíz. Semmi nem disszonál a borban! Szintén 2-3 évig érlelhetőnek tartja a termelő.

(Decanter-2190Ft)

93pont (7p)

Összességében a vágyam kielégítésre került, bár nagyobb öröm lett volna, ha azzal a tudattal kóstolunk, hogy ez a sor más dél-afrikai termelők fehérboraival fog folytatódni a jövőben, de alig hiszem, hogy találok bárkitől még ekkora választékot.

Kellemes és egyben elgondolkodtató, hogy egy ekkora pincészet, mint a Simonsig, minden borára tud akkora figyelmet fordítani, hogy az korrektül iható legyen. Igazából a sorból csak a chardonnay emelkedett ki, mint példa, de az élmény, hogy nem volt hibás, „csinált” jellegű vagy disszonáns bor, felbecsülhetetlen. Jó érzés úgy kóstolni, hogy nincs benne rizikó és tudom, hogy nem csak a Merindol Syrah vagy a Tiara lett nagy figyelemmel készítve.

A magas pontszámokon ne lepődjön meg senki, nem szoktam szórni a pontokat. Talán kissé elfogult is vagyok, de egy bor nem csak akkor jó, ha ledöbbenti az embert, hanem, ha egyszerűen csak kellemes inni.

Némelyik tétel talán túlárazott, de ezt, mint magyar, minden alapot nélkülözve róhatnám fel…

Ha minden igaz előbb-utóbb a vörösek is terítékre kerülnek!