X

SAUVIGNON BLANC

Ripka Gergely

Konyári Sauvignon blanc 2012

Karalábé, zeller, szénsavas üdítőitalok illata. Ízre elképesztően izmos sav még a fajtához képest is (egy Sancerre megirigyelné). Hosszú és meglepően széles ívet húz az íz, végén határozott hordóval. Vegetális fajtajegyek, tetszetős egyvelegben.

Tovább

Ripka Gergely

Errazuriz Chardonnay - Sauvignon blanc 2012

Egres, csalán, sós, olajos magvas jegyek. Valószerűtlenül intenzív illat, amit csak egy újvilági bor tud. Ízre a folytatás abszolút rímel is minderre: vad, intenzív, újvilágias kavalkád, minden árnyalat maximális hanerőre tekerve, tobzódik.

Tovább

Ripka Gergely

Légli Sauvignon Blanc 2012

Fában erjedt és tartályban érlelték. Meglehetősen tompa illat. Zöldalma. Citrusok vezette íz, frissen, fiatalosan, de azért van benne alkohol is bőven, mely kissé nehézkessé teszi. Most még elég durvák az illesztések. Befejezetlennek hat és nehezen áll össze a kép.

Tovább

Ripka Gergely

Káli Kövek Kereskedőház

Egy apró lépéssel közelítve Burgundiához

Szabó Gyula, a Káli Köveknél egészen sajátos termékpaletta felépítésébe kezdett bele 2012-ben. A saját alapborain túlmenően elhatározta, hogy a sokunk számára oly kedves balatonfelvidéki településeket is megpróbálja bemutatni egy-egy fajta segítségével. Ráadásul úgy tenné mindezt, hogy nem is saját gyümölcsből dolgozna, hanem egy-egy arra méltó helyi partner-termeléővel, tulajdonképpen magánszemélyek szőlőjéből (nevük a címkén is szerepelne, az üveg hátulján). Ez a 'települési bor' - sztori abszolút burgundi hangulatú, csak persze egész kicsiben. A modell pedig nyilvánvalóan az alapok lefektetésénél tart egyelőre, de szerintem üdvözlendő és a hegyaljai MÁD-borokon kívül ilyesmire nem sokan vállalkoztak eddig itthon. Pedig a sokszínűség, fölaprózottság racionalizálásának egy lehetséges módozata lehet mindebben.

Tovább

Ripka Gergely

Pascal Jolivet Sancerre blanc 2011

Organikus birtok. Bodzás, csalános, grapefruitos Sauvignonosság. Ízben üvegszerűen tiszta, kristályos jellegű, nagyon zamatos és emellett csiszoltság teszi végtelenül elegánssá. Zöldfűszerek, simaság, ásványosság, rengeteg friss gyümölcs. Nekem ennél jobb bor nem kell így áprilisra. Csodás, felfedezni való világ a Loire-völgye is!

Tovább

Ripka Gergely

Nyitott kóstoló a Terroir Clubban

kézművesebb, természethű tematika

A kötetlenebb hangulatú nyitott kóstolók évek óta rendszeresen látogathatók a Terroir Clubban. Ilyenkor az épp aktuális újdonságok közül néhány tétel kóstolható meg együtt, jelképes összeg fejében. A napokban ezek az érdekességek kerültek bemutatásra a Csillaghegyi úton:

Tovább

Ripka Gergely

Cloudy Bay Sauvignon blanc 2012.**

Illatban ismerős grapefruit, passió gyümölcs és más friss déli gyümölcs hiperintenzív összjátékával mutatkozik be. Frenetikus buké! Ízben erőteljes fókusz, a korty közepén bámulatosan tömör, rétegzetten citrusos (lime, grapefruit), gyümölcsös, feszes és elképesztően lendületes Sauvignon. Sokminden történik a kortyban! Hosszú végjáték, cizellelált ls csiszolt tapintású savak, mindene a helyén. Nagyon izgalmas fehérbor. Élmény magában, étel mellett is, péntektől úgyis tavasz van....

Tovább

Ripka Gergely

Németh Attila Gábor - gyorsszemle

Ősszel találkoztam utoljára Attilával. Akkor írtam neki egy emailt, hogy Mádon vagyok, őt is meglátogatnám. Írta, hogy "Jó, ő is épp átjön Mátra-aljáról". A tokaji sora, amit mutatott teljesen elvarázsolt. Meghatározó élménye volt a tavalyi esztendőnek. Nem rég elég sok elfeledett jegyzetet találtam mátrai újdonságairól is. Németh Attila egyértelműen a saját útját járja. Hosszú évek óta az egyik legkövetkezetesebb és legmegbízhatóbb kézműves minőség megalapozója ő Mátrán (is). Concubinái pedig egy egészen újszerű, de nagyon szerethetően autentikus alap stílust jelentenek, - komoly száraz, félszáraz fehérborai, illetve nemzetközi klasszis (édes) muskotályai mellett. A friss alapborok következnek most:

Tovább

Ripka Gergely

Beszippantani a borkultúrát Londonban/#1.

Külföldi fehérborok vegyesen

Pár napja Londonban jártam. Demeter Zoltán egyik ottani kereskedője Mark Savage MW tartott ott szelekciójából egy sétálókóstolót kereskedelmi partnerei, komolyabb vevői számára. Még soha nem jártam Londonban, ahol a Master of Wine-ok népsűrűsége világszerte a legnagyobb, ahol a borpiaci trendek íródnak, s ahol értelemszerűen a borkultúra is olyan szinten rezonál, amire mindnyájunknak érdemes olykor rácsodálkozni. Szóval Demeter Zoltán fölvetette, én pedig mentem, hogy nyitott szemmel, füllel és szívvel lássak egy szeletet mindabból, amitől mi idehaza fényévekre vagyunk egyelőre… S persze kóstoltam is, ha már ott lehettem. Nem akármilyen erősségű fehér sorban lehetett részem Mark Savage jóvoltából (erről fog szólni eheti londoni jegyzeteim első része):

Tovább

Ripka Gergely

Béla és Bandi Sauvignon blanc 2011

Obligát Sauvignonosság orrban: csalán, bodza, grapefruit, tisztán, kedvesen, jólesően. Ízben friss savak, csupa ropogós citrus. De nem hegyes, mindeközben mégis meglepően széles bor. Gazdag zamatú kortyközéppel és egész hosszú lecsengéssel büszkélkedhet. Meglepően telt korty, szépen megérintve a hamisítatlan balatoni könnyedséggel és a csalhatatlan fajtajelleggel, üdeséggel. Észre sem vesszük, olyan nagyszerűen csúszik. Nem rossz vétel!

Tovább

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Tovább
Poszt hamarosan

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Negyed évszázad megbízhatóság Hegyalján

25 éves a Disznókő

Nehéz lenne mondani még egy olyan birtokot Tokaj környékén, ahol ennyire stabil és precíz minőséggel volt dolgunk a kezdetek, a rendszerváltás óta. Akármilyen borkategóriáról beszélünk, a Disznókő mindenben nagyon kiszámítható a magas minőséget tekintve. Nyilván az aszú a legfontosabb boruk, de mint nagyborászat, a piac tőlük is elvárja már a megbízható száraz bort, ami náluk belépőbor és nem több, a magaslatokat az édes borok jelentik, melyek late harvest és szamorodni alapokon nyugodnak. Mészáros László bevezetőjében is elhangzott, hogy az AXA Milessimé cégcsoport ugyan számos történelmi borvidéken készít borokat (Bordó mellett, Burgundiában, Portóban is), de Hegyalján kellett a legkreatívabbnak lenniük. Annyival egészíteném ki, hogy a legbátrabbaknak is itt kellett lenniük. Márpedig a Disznókő forradalmat indított a 90-es évek aszúival. Mérföldkövekkel ünnepeltük a 25 év komoly munkásságát:

Tovább

Ripka Gergely

Pezsgőt innék egész nyáron

Herczeg Ági MasterTasting/7

Herczeg Ágnes javában vizsgázik eközben Londonban. Ezzel a poszttal is szeretnék neki nagyon sok sikert és szerencsét kívánni a nagy megmérettetésen! Óriási felkészülési munka előzi meg az ilyesfajta vizsgát. Nyugodt és eltökélt volt, mikor legutóbb együtt kóstoltunk. Amolyan laza ünneplés gyanánt pezsgőkkel koccintottunk az utolsó közös kóstolás alkalmából. Mindenféle stílusba belekortyoltunk: prosecco a maga fiatalos lazaságával, könnyű gyümölcsösségével, Cava a maga sajátos érleltéségével, Lambrusco a megszokhatatlan édességével (nem is tudtam igazán írni róla), néhány kuriózum és természetesen az örök csúcsok-csúcsa: Champagne, a finom kis részletekkel. Mindig mondom, hogy pezsgőt én bármilyen év- és napszakban képes lennék inni, de nyáron aztán végképp szezonja van: frissítő bubik, esküvők, kertipartik, jókedv...ezek szinte elképzelhetetlenek jó pezsgő nélkül!

Tovább
Szilvolgy

Ripka Gergely

Tovább