Csak ahogy leírom ide a bor nevét, egyben a bejegyzés címét, látom, hogy ez a bor 2006-os. Az pedig nem mostanában volt! - csodálkozom rá. Bár kétségkívül a száraz Furmintok egyik sztáréve volt. Illatra, első kóstolásra nem annyira Furmintos. Inkább rizlinges olajos magvak jönnek elő, némi hordóval körítve. Aztán napok múlva már sokkal érett gyümölcsösebb az illat. Körte, ananász, csillaggyümölcs és más lédús, de kevésbé ízes trópusi gyümölcsök rémlenek föl. Ízre érett, érezni, hogy nem fiatal, de szépen tartja magát azért. Jó zamat, mely félszáraz jelleget ad, kellő savak és némi ásványosság játszik még, mert az kell egy száraz Furmintba, a végén kellemes kesernyével zárva. Nem egy bonyolult bor, de esti iszogatáshoz tökéletes, harmonikus ital, amiből nem hiányzik semmi. Jóval 1500 alatt pedig igazán jóvétel.

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Soha nem tudom eldönteni, hogy most szeretem-e én az illatos fajtákat vagy sem. Ezt például nagyon kedvelem...annyi bizonyos.
Eltéveszthetetlenül muskotályos, kellemes szőlőlé illat...méghozzá a legintenzívebb fajtából! Szappanosság, virágok, barack, tokaji árnyalatok. "Érdemes rá elcsábulni" - hangzott az egybehangzó válasz, mikor illatos fajtákból tartottam rögtönzött bolti kóstolót. Visszafogott savak, kis extraktédesség, bár az alkohol is biztosan rájátszik a zamatosságra egy csöppet. Nem egy bonyolult bor, de annál vidámabb, kedvesebb. Igazi tavasznyitó darab. Hölgyek vagy boroktól idegenkedő szkeptikusok számára például ideális választás lehet, de csakis hűtve!

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Furmint, hárslevelű...igazi hungarikumok. Ma már többnyire csak az utóbbi évtizedekben nemesített klónjaikat termesztik. Pontusi-balcanica fajtakör, amiből egyenesen következik, hogy fagyérzékenyek, késői érésűek, és kedvező évjáratokban képesek a borkészítés egyik legvagányabb trükkjére, az aszúsodásra. Ám, ha kicsit félretesszük nagy hírű aszúinkat, desszertborainkat, most már ott vannak a nagy tokaji szárazak is. Jó cukorgyűjtő képességüknek, sajátos illatuknak (hárslevelű) és markáns savösszetételüknek (furmint) hála, magas alkoholtartalmú, egyedi, férfias karakterű szárazborokat köszönhetünk nekik. Egyúttal kiválóan alkalmasak a borvidék s annak dűlöinek, mineralitásának megszólaltatására, méghozzá nem alsó hangon.
Ezek az alaptulajdonságok avatják őket utánozhatatlan borokká. Nem véletlen tehát, hogy a legnevesebb tokaji nagyágyúk „A száraz fehérbor” sziluettjét vélték fölfedezni bennük az utóbbi néhány mozgalmas év során. Büszkeségre, sőt nemzetközi kiugrási lehetőségre nyújthatnak alapokat, hisz ha vannak sajátosan eredeti boraink, melyekre igazán büszkék lehetünk, hát a tokajiak azok. Egy szép folyamat elején/közepén járunk még tehát.