Nagy Zsoltéknál sem mostanában jártam utoljára Bényén. De pár hete annyira tetszett aszújuk (ld. előző poszt), hogy múlt héten beszaladtam hozzájuk egy gyors helyszíni szemlére. A vendégház udvara megszépült, a környezet mindenféle igényt remekül kielégít (szállással, étkezéssel, a legkülönfélébb igények szerint, és ez nem a reklám helye). Én most leginkább arra voltam kíváncsi, hogy a pince stílusa mit mutat az elmúlt évjáratok tükrében. Korábban rendre meggyőzött, sőt meglepett a borászat produkciója Ugyan a Préselőnél a limitált palackszámok ellenére vállaltan az érettebb tételek dominálnak az aktuális választékban, néhány fiatalabb tétel is került a pohárba. Lássuk közelebbről:

Tipikus narancsbor/borostyánbor stílus, rögtön színben rászolgál nevére. A három fajta közül intenzív illatban a cserszegi rózsás, buján virágos karaktere dominál, némi méhviasszal, gyantával, egyfajta balzsamossággal. A furmint fickós savai, fenolja és az olasz kesernyéje aztán ízben kap szerepet. Fiatal bor még. Intenzív ízjegyeket mutat az áztatásból. Középen meglepően nagy test (a 12-es alkohol ellenére), buja korty, és a végén is határozott kesernyével, szikár, kissé rusztikus, cseres szárítással búcsúzik. Azt nem mondanám, hogy minden nap innám: erősen rétegműfaj!

Az örök közönségkedvenc friss évjárata már a polcokon. Friss, illatos és a megszokott könnyed aromatika. Ízben kis CO2, enyhén vizes korty, egyszerű, primer ízű Irsai, mely hosszúnak sem mondható, sőt a végén eléggé ki is üresedik, tán a melegebb év miatt is. (A tegnapi 21-es Koch cserszegi például ebben a stílusban sokkal többet adott.) (5)

Populáris, direkt illatok, fajtajelleges virágosság, vegetális, csalános jegyekkel. Friss, ropogós, laza cserszegi, fiatalos hangszínnel, tele élénkséggel, citrusokkal, grapefruittal az utóízben, ahogy a közönsége is szereti. Szép munka a műfajon belül! (6)

Február van. Itt is van a furmint hónapja, én pedig szüntelenül kutatom az újabb és újabb hegyaljai történeteket. Három cimbora Homolya Dániel, Sóstói András és Szerencsi Péter közös pincészete Tállyán. A Széchenyi Szakkollégiumban, a Corvinus egyetemistáiként barátkoztak össze, aztán szép lassan kúszott be az életükbe a borok iránti elhivatottság. Kis szőlővel kezdődött minden 2018-ban a Középhegyen. 2020 óta létezik hivatalosan a birtok,ma  összes területük a tállyai Görbével és a tokaji Telekivel kiegészülve 0,7 hektár (0,8 hektár friss telepítéssel). A terv, hogy 2030-ra 3-4 ha-os, 10-20 ezer palackos birtokká erősödjenek. Az első palackos tételeik részben a közösségi feldolgozóban, részben a tállyai házban készültek: tiszta ízek, sallangmentes borok, izgalmasan megjelenő maradékcukorral, szép egyensúllyal. A település egyik közösségi szervezői is egyben, a Tájoló Alapítvánnyal, mely egyebek mellett Tállya és Abaújszántó régi képeslapjait porolta le és gyűjtötte össze a borvidéki értékek megőrzése jegyében.

Márton napra mi mást...? Hisz évek óta az egyik legszebb példa erre a kissé ugyan komolytalan műfajra. De aki szereti a laza illatos fehéreket, az most sem fog csalódni! Színe egész halvány ezüstös csillogású. Illatában kirobbanóan friss, szőlőlé, szőlővirág, fehér virágszirom, illatos fajták vegyülnek bele, kis mandulával, olajos magokkal. Roppan a sav, feszes, frissítő ízzel üdít minden cseppje. Pofonegyszerű, mégis hamvas és elegánsan könnyed fehérbor. Igazi hétkönapi szomjoltó a vacsora mellé. 

Sárga és Ottonel muskotály találkozása traminivel. Gyógynövényes krém, eléggé direkt technológiai jelleg, levendulával, kamillával orrban. Aztán sok friss növényi, vegetális ízjegy, zöld déli gyümölcsökkel, végén sok savval, citrusos, feszes, fanyarsággal, szinte sauvignonos jegyekkel. Fiatalos, laza, könnyed mátrai bor.

Tiszta, fiatalos, illatos, kedves aromatika, őszibarackkal és virágossággal. Lágy, enyhe, visszafogott íz és elég kevés izgalom. Szőlős, szőlővirágos karakter, finom savval keretezve. Korrekt illatos fehérbor.

Parfümös, illatos, behízelgő muskorálykarakter. Friss szőlő, szappan, rózsa és szellőzve vegetálisabb szálak is fonódnak illatába. Ízben markáns, roppanó savú, könnyed és nem túl hosszú vagy testes, de tiszta, laza íz jellemzi. Fajtajelleges bor, némi sajátos kesernyével, fűszeres, bukéboros, mentás karakterrel. Citrusos savérzet, roppanó frissesség, fiatalos és közérthető stílusban. 

Sárgamuskotály és rizlingszilváni a Balcsiról. Olajos mag, mandula, visszafogott jelleg, pici illóval. Ízben kis édesség, kerekség, enyhe olaszos jegyek. Nagyon jól iható, szerethető szerkezet, fiatalos ízekkel, fehér húsú, friss gyümölcsökkel és finom savakkal.