Érezte már úgy szerintem minden borrajongó, hogy egy borbemutató vagy expo keretei között képtelenség minden csodát megismerni, minden jó bort egyforma figyelemmel végiginni. Egy viszonylag átfogó francia merítésnél erre például talán esély sincs. Tavasszal egy tanfolyam kapcsán meséltem már francia boros élményeimről, nem is egy ízben. Voltak persze preferenciáim (mik is érdekelnek mindenképp, mik kevésbé), de igyekeztem sokat tanulni és végigjárni az összes érdemes kiállítót. Hevenyészett jegyzetekkel próbáltam maradandóvá tenni ezt a délutánt, amiből végül az alábbiak kristályosodtak ki.
Így Márton-nap környékén különösen aktuális téma ez a gasztronómiában. A sommelier-knek is egyik kedvence a libából, kacsából készült ételek mellé való borajánlás. Szinte minden elkészítési módhoz, minden húsukhoz más és más izgalmas bor ajánlható. Közismert az aszú-libamáj, kacsa-pinot noir párosítás is, de a történet ennél sokkalta összetettebb és renegetegféle bor kaphat még szerepet benne, ha kellően precízek akarunk lenni, és persze ha szeretjük az izgalmas kihívásokat.
A methode traditionelle palackos erjesztésével készült pezsgők minden esetben csontszárazra (brut) erjednek ki. Ám a legnevesebb reimsi pezsgőházak közt jegyzett, Madame Ponsardin által alapított Veuve Clicquot (VCP) évről évre megmutatja, hogy a megfelelő expedícios-likőrnek hála nem csupán a szárító savak játékának szélsőségeit kedvelők (vagy megjátszva kedvelők) számára készülhet champagne régen s ma. Például azok számára, akik meg pedzegetik csupán a minőségi, palackos erjesztésű pezsgőkkel való ismerkedést, és nem sajnálják rá a pénzt, azoknak - a brut és extra brut pezsgők felfedezése előtt - a fehér címkés VCP tökéletes, könnyen akceptálható ugródeszka lehet!
A beígért folytatás következik a Bortársaság-os kóstolók folyamatában, de robog tovább a gépezet, napokon belül írok Szepsy István 2006-os száraz furmintjairól is.
Na de maradjunk a Billecart-Salmon Pezsgőpincészetnél. Magyarországon én még sehol sem láttam, értesüléseim szerint a Bortársaság az első forgalmazójuk ráadásul náluk is csak most jelent meg a palettán.
Tavaly lett 30 éves a Pajzos. Ennek kapcsán több izgalmas tematikus kóstolásról tettünk említést, részletes jegyzeteket hasábjainkon. Talán kevesen tudják, de a francia tőkével alapított nagyborászatot bátran nevezhetjük a borvidék legnagyobb birtokának, hisz a két dűlőben (Pajzos és Megyer) összesen nagyjából 200 hektár képezi a cég tulajdonát (igaz ennek csak egy része terem), évente 350000 palackos produkcióval. Ebből adódóan amolyan állatorvosi lóként is tekinthetünk erre a birtokra: ami itt történik, az kicsit igaz a borvidék egészére is sok esetben. Lemérhető sokminden a borok árazásában, a termékportfólió súlypontjain, benne immár a pezsgő megjelenésével stb. Fontos változás tavaly óta, hogy birtokigazgatói poszton új kapitány vette át a kormánykereket Kolozsváry-Kiss Árpád személyében, aki Laurent Comas után sok tekintetben átkalibrálta a birtok napi szintű működését az első céges átvilágításai óta. Most nézzük meg közelebbről aktuális választékukat!
Mindig értékelem, ha egy pince szép csendben, különösebb hivalkodások nélkül teszi a dolgát, és közben hű az elveihez is. Hegyaljáról több példát is lehetne hozni azokból, akik így dolgoznak. A Dobógó például soha nem akarta túldobogni az elmúlt évtizedekben a borvidék (elég tompa) alapzaját. Korai aszúikért rajongtam, és keveset beszélünk róla, de a TokajDry műfajban is a pionírok közt voltak. A Dobogó Furmint ugyanis 2003 óta minden évben elkészül! És soha nem akar több lenni, mint ami: egy korrekt árú alap száraz tokaji bor, ami megéri az árát. A legutóbbi hasonló vertikális napján (2018 ősz) Fiáth Attila emlékezetes facebookos kirohanása azt a harsány kritikát fogalmazta meg a tokaji furmintról, hogy úgy érik, mint Barbara Streisand. Azt nem állítom én sem, hogy minden furmint eszményi módon fejlődne a palackban, de pont azért tanulságosak az ilyen retrospektív kóstolások, mert megmutatják, melyik évjáratban mire képes a fajta, a termőhely, a borász, és szépen kirajzolódnak a különbségek, korlátaink, hogy tudniillik vannak olyan évjáratok, amikor a furmint lehet igazi csoda szárazban, és vannak évek, amikor sajnos 1-2 év alatt fogyasztandó bort is alig-alig ad. Nincs ebben semmi gond, nem kell szerintem ebbe semmi többet beleképzelni, mert bizony máshol is így megy ez. A Dobogó úgy kezdte el mindennek az értelmezését, hogy egy korrekt alapbort le tudjon tenni a fogyasztó asztalára, lehetőleg minden évben, és pont. Lássuk, melyik években jutottak ebben a munkában 20 év alatt legmesszebb…
Második mesepályázatunk is lezárult november 15-ével. Látható az aktivitásból, hogy egy kicsit összetettebb és elvontabb témát választottunk A Tokaji Aranyvenyige legendájával. Míg két éve 70-nél is több mesét küldtek a pályázók az aszúszem születéséről, addig idén...
V/IV: Egészen különleges fináléja lesz az évnek! Az évad utolsó, decemberi TokajMagic eseménye mindig az aszú köré szerveződik, de ezúttal dupla dinamitra érdemes számítani: nem csak a 20 éves 2003*****-as aszúkkal ünnepelünk, de az egy éves előkészítő munka legfényesebb gyümölcsével, az új AszúGlass-szal koccinthatunk majd! Kis kedvcsináló: https://www.facebook.com/tokajguide/videos/6895138380544415 (jövő héten jön a második epizód)! A férőhelyek száma most is limitált (12 főt fogok tudni a palackokból kiszolgálni).
Mátrán továbbra is izgalmasan zajlik az élet. - Újra és újra felkapom a fejem egy-egy közepesen vagy kevéssé ismert kisebb pince szuper borára. A Hoop Wines ténykedését már évek óta van szerencsém nyomonkövetni. Érezhető a borokon, hogy törődéssel, jó ízléssel készülnek, noha nincs sem több generációs előzmény vagy gigaberuházás, avagy supergroup stáb mögöttük influenszer kampányokkal vagy éppen arcaba mászó online aktivitásokkal. A borok egyszerűen szépek, igényesek, magukért beszélnek, híven kifejezik Kerekes Zoltán, a tulajdonos ízlését, hozzáállását. Másfél hektáros kis birtok, a portfólióban pedig a lassan ikonikus Gereg-dűlő mindig kiemelt figyelmet kap. Nézzük, milyen egy nehezebb és egy könnyebb évjárat legelterjedtebb szőlőfajtánkon, a kékfrankoson keresztül a Mátrán!
